Erkölcsi bizonyítvány kérése a munkavállalótól a GDPR alapján


A GDPR 10. cikke szerint a bűnügyi személyes adatok csak törvényi felhatalmazás alapján kezelhetők. Köztisztviselők, állami, kormányzati tisztviselők esetén tudtommal a vonatkozó szabályok tartalmaznak erre vonatkozóan előírást, de az Mt.-ben ilyet nem találtam. Eddig a pénzkezeléssel, informatikai rendszereink kezelésével foglalkozó munkatársainktól kértünk erkölcsi bizonyítványt az állás betöltésekor. Folytatódhat-e ez a gyakorlat a cégünknél?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. szeptember 24-én (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3384

[…] vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik. Az Infotv. 5. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a különleges személyes adatok (beleértve a bűnügyi adatokat is) akkor kezelhetők, ha– az az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges, és azzal arányos, vagy– az előzőek hiányában akkor, ha a személyes adatot az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta, és az az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges, és azzal arányos; vagy– ha az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához feltétlenül szükséges, és azzal arányos, vagy– ha azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli.Az Infotv. előzőekben ismertetett szabályai a GDPR 10. cikkében említett tagállami jog körébe tartoznak. Elvileg tehát nem kizárt, hogy a munkáltató kezelje a leendő és tényleges munkavállalói büntetlen előéletére vonatkozó adatokat, ha ezt személyek (beleértve a munkáltatót vagy ügyfeleit) életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárítása vagy megelőzése indokolja. Ez az adatkezelés az Infotv. alapján lehetséges, azaz ehhez nem kell más törvény (pl. az Mt. további felhatalmazó szabálya). Azt azonban, hogy ez az indokoltság ténylegesen fennáll-e – tehát adott esetben egy pénzkezeléssel vagy informatikával összefüggő, vagy bármely más munkaköri feladatot ellátó munkavállaló esetében létezik-e olyan közvetlen veszély, mely az említetteket fenyegeti -, előzetesen vizsgálni kell. Ugyanígy azt is, hogy a szükségesség és arányosság követelménye az adott esetben teljesül-e. Le kell folytatni tehát egy elsődleges vizsgálatot annak tekintetében, hogy a jogalap megáll-e.Ha igen, akkor az Infotv. 25/G. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében az adatkezelő a tervezett adatkezelés megkezdését […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.