Munkaközi szünet: az egybefüggő húsz perc kiadása


Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. július 16-án (167. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3317

[…] pihenhetnek, ám ezt nem megszakítás nélkül, hanem három részletben kapják meg. Az is megállapítható, hogy a munkáltató a munkaközi szünetet a munkaidő részének tekinti, ami a munkavállalók javára szóló eltérés a törvényhez képest [Mt. 86. § (3) bek. a) pont]. Összességében így kedvezőbb helyzetben vannak a munkavállalók. Vita esetére mindenképpen célszerű előre nyilatkoztatni a munkavállalót, hogy ezt a törvénytől eltérő rendszert ő magára nézve kedvezőbbnek tekinti. A törvénytől eltérő szünetrendben való megállapodás nincs írásbeli formához kötve, a megállapodás tehát történhet szóban és ráutaló magatartással is. Az egyértelműség és bizonyíthatóság kedvéért azonban javasoljuk, mindezt foglalják írásba.A megállapodás határozatlan időre […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.