Krónikus betegségről való tájékoztatás


A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel – jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) – küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. március 26-án (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3224

[…] jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét, folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen [33/1998. NM rendelet 3. § (5) bek.].A kérdés megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló köteles minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni a munkáltatót, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállalótól a munkáltató olyan nyilatkozat megtételét vagy adat közlését kérheti, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges [Mt. 10. § (1) bek.]. A munkavállaló ennek megfelelően köteles a betegségéről tájékoztatni az üzemorvost, ha ez a munkaviszony létesítése vagy teljesítése szempontjából lényeges. Annak megítélése, hogy egy adott betegség miképpen befolyásolja a munkavállaló adott munkakörre való alkalmasságát, foglalkozás-egészségügyi orvosi szakkérdés, ezt az előzetes alkalmassági vizsgálat alapján az üzemorvos hivatott megítélni. Erre figyelemmel a munkavállaló együttműködési és tájékoztatási kötelezettségéből levezethető, hogy az általa ismert betegségeiről tájékoztatnia kell az üzemorvost. Az üzemorvos az alkalmasság véleményezése során ugyanis csak valamennyi releváns – az egészségi állapotára vonatkozó – információ birtokában tudja megítélni a munkavállaló munkáltató által megjelölt munkakörre való alkalmasságának kérdését, valamint a személyi higiénés alkalmasságát a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületen folytatott tevékenység tekintetében [33/1998. NM rendelet 3. § (1) bek. a) és b) pont].Annak megítélése, hogy az említett betegségekkel küzdők vagy a sztómaviselők valamely munkakörben alkalmazhatók-e, nem munkajogi, hanem esetileg megítélhető orvosszakértői kérdés, így általánosságban aligha lehetséges meghatározni, mely munkakörök tartoznak ide. Vannak azonban olyan jogszabályok, amelyek például kizárják az ilyen betegségekkel küzdők alkalmazását. A 203/2009. Korm. rendelet 9. §-ának (2) bekezdése értelmében például a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök vonatkozásában nem minősíthető az adott munkakör ellátására alkalmasnak az a munkavállaló, aki a 203/2009. Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt, olyan egészségi alkalmasságot kizáró betegségben vagy fogyatékosságban szenved, amely az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátását nem teszi lehetővé. Ezzel összhangban a 203/2009. Korm. rendelet 2. melléklete az egészségi alkalmasságot kizáró, korlátozó állapotok, fogyatékosságok […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.