Bérpótlék beépítése az alapbérbe


Az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése alapján a felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A szakirodalom álláspontja egyértelműnek tűnik annak kapcsán, hogy ilyen esetben a felek közötti munkaszerződésben az alapbérbe beépített bérpótlékokat egyenként nevesíteni kell. Kötelesek-e a felek a munkaszerződésben az alapbérbe beépített, egyes, nevesített bérpótlékokhoz tételesen meghatározott összeget hozzárendelni, vagy elegendő, ha a munkaszerződés mindössze azt tartalmazza, hogy az alapbérbe mely bérpótlékok kerülnek beépítésre? Amennyiben szükséges az (alapbérbe beépített) nevesített bérpótlékokhoz tételes összeget hozzárendelni, megfelelő-e, ha a felek ezek összegét a beépítést megelőző, utolsó 12 naptári hónapban kifizetett, adott bérpótlék havi átlaga szerint állapítják meg?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. március 26-án (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3221

[…] nincs tételes szabály arra sem, hogy a bérpótlékok beépítése – vagy akár átalányként történő kikötése [Mt. 145. § (2) bek.] – során milyen módszerrel kötelesek meghatározni a felek a bérpótlékok kiváltásának tételes ellenértékét. Erre az Mth. korábban – átmeneti jelleggel – tartalmazott szabályt, amely szerinta) a bérpótlékátalány összege nem lehetett alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál,b) a bérpótlék alapbérbe történő beépítése esetén az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél [Mth. 9. § (2) […]
 
Kapcsolódó címkék:    
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.