Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme
Kérdés
Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. november 6-án (156. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3109
[…] alkotmányos jog (és nem pedig nem nevesített személyiségi jog). Az Alkotmánybíróság ez alapján megkülönböztette a munkához való jog szociális jogi és alanyi jogi oldalát. A munkához való jog mint szociális jog magában foglalja az állam kötelezettségét a jog érvényesüléséhez szükséges feltételrendszer megteremtésére. A munkához való jog mint alanyi jog a munka, a foglalkozás és a vállalkozás szabad megválasztásának és gyakorlásának jogát jelenti [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, 327/B/1992. AB határozat]. A munkavállalónak azonban nincs alanyi joga egy adott álláshoz vagy munkajogviszonyhoz.A Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Erre a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Önmagában a munkaviszony jogellenes megszüntetése sem a munkához való jog, sem a személyiségi […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. november 6-án (156. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3109
[…] alkotmányos jog (és nem pedig nem nevesített személyiségi jog). Az Alkotmánybíróság ez alapján megkülönböztette a munkához való jog szociális jogi és alanyi jogi oldalát. A munkához való jog mint szociális jog magában foglalja az állam kötelezettségét a jog érvényesüléséhez szükséges feltételrendszer megteremtésére. A munkához való jog mint alanyi jog a munka, a foglalkozás és a vállalkozás szabad megválasztásának és gyakorlásának jogát jelenti [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, 327/B/1992. AB határozat]. A munkavállalónak azonban nincs alanyi joga egy adott álláshoz vagy munkajogviszonyhoz.A Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Erre a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Önmagában a munkaviszony jogellenes megszüntetése sem a munkához való jog, sem a személyiségi […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
