Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt
Kérdés
Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. szeptember 4-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3051
[…] pihenőidőt megszakítja, amely így hajnali 4 órától újrakezdődik, a munkavállaló pedig nem állítható újra munkába e második napon 15 óráig. A beosztása szerint kiesett órákat állásidőként kell részére elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.]. A két rendkívüli munkavégzés között eltelt időtartamnak csak annyiban van jelentősége, hogy ha ez elérné a 11 órát, akkor a napi egybefüggő pihenőidő biztosítása megvalósulna, így nem lenne akadálya a másnap 7 órai munkakezdésnek, beosztás szerint (pl. ha a két rendkívüli munkavégzés 16-17 óra és másnap 4-5 óra között történne).A törvény szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra lehet, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is be kell számítani [Mt. 99. § (2) és (5) bek.]. Mivel a készenlét alatt teljesített rendkívüli munkaidő fogalmilag a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést jelent, annak tartamát a napi tizenkét órás korlát szempontjából figyelembe kell venni. E korlát azonban munkanaponként értelmezendő. A kérdés szerinti esetben a 3 és 4 óra között teljesített rendkívüli munkaidő így már a következő munkanapra esik, amelyet így nem kell egybeszámítani az előző munkanapon teljesített (jóllehet, azonos készenlét idejére eső) munkaidővel. Megjegyezzük, hogy a […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. szeptember 4-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3051
[…] pihenőidőt megszakítja, amely így hajnali 4 órától újrakezdődik, a munkavállaló pedig nem állítható újra munkába e második napon 15 óráig. A beosztása szerint kiesett órákat állásidőként kell részére elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.]. A két rendkívüli munkavégzés között eltelt időtartamnak csak annyiban van jelentősége, hogy ha ez elérné a 11 órát, akkor a napi egybefüggő pihenőidő biztosítása megvalósulna, így nem lenne akadálya a másnap 7 órai munkakezdésnek, beosztás szerint (pl. ha a két rendkívüli munkavégzés 16-17 óra és másnap 4-5 óra között történne).A törvény szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra lehet, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt is be kell számítani [Mt. 99. § (2) és (5) bek.]. Mivel a készenlét alatt teljesített rendkívüli munkaidő fogalmilag a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést jelent, annak tartamát a napi tizenkét órás korlát szempontjából figyelembe kell venni. E korlát azonban munkanaponként értelmezendő. A kérdés szerinti esetben a 3 és 4 óra között teljesített rendkívüli munkaidő így már a következő munkanapra esik, amelyet így nem kell egybeszámítani az előző munkanapon teljesített (jóllehet, azonos készenlét idejére eső) munkaidővel. Megjegyezzük, hogy a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
