Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása
Kérdés
Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. augusztus 8-án (136. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2684
[…] a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést [Mt. 28. § (1) bek.]. Viszont nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta [Mt. 28. § (2) bek.]. A fentieken túl a megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja az is, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart [Mt. 28. § (3) bek.]; illetve az is, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére [Mt. 28. § (4) bek.].Mindebből megállapítható, a közös megegyezés sikeres megtámadására csak akkor van lehetőség, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esete állt fenn. A kérdésben leírtak alapján esetünkben ilyen nem történt. Nem minősül ugyanis jogellenes fenyegetésnek, ha a munkáltató az azonnali hatályú felmondás helyett felajánlja a közös megegyezés lehetőségét. Amennyiben valamely, a kérdésében nem szereplő körülmény folytán mégis fennállna valamely megtámadási ok, arra akkor is ügyelni kell, hogy a megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható [Mt. 28. § (7) bek.]. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot ezen határidőn belül írásban kell a munkaadóval közölni [Mt. 28. § (8) bek.].A kilépőpapírokkal a munkáltatónak kell "elszámolnia" a munkavállaló részére. Közös megegyezés esetén legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. augusztus 8-án (136. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2684
[…] a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést [Mt. 28. § (1) bek.]. Viszont nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta [Mt. 28. § (2) bek.]. A fentieken túl a megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja az is, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart [Mt. 28. § (3) bek.]; illetve az is, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére [Mt. 28. § (4) bek.].Mindebből megállapítható, a közös megegyezés sikeres megtámadására csak akkor van lehetőség, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esete állt fenn. A kérdésben leírtak alapján esetünkben ilyen nem történt. Nem minősül ugyanis jogellenes fenyegetésnek, ha a munkáltató az azonnali hatályú felmondás helyett felajánlja a közös megegyezés lehetőségét. Amennyiben valamely, a kérdésében nem szereplő körülmény folytán mégis fennállna valamely megtámadási ok, arra akkor is ügyelni kell, hogy a megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható [Mt. 28. § (7) bek.]. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot ezen határidőn belül írásban kell a munkaadóval közölni [Mt. 28. § (8) bek.].A kilépőpapírokkal a munkáltatónak kell "elszámolnia" a munkavállaló részére. Közös megegyezés esetén legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
