Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"


A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. december 15-én (110. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2157

[…] melynek értelmében semmis – többek között – az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy a jó erkölcsbe ütközik. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, de az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. Ha a megállapodásnak csak valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg; ekkor a jogviszony megszüntetése jogkövetkezményét kell alkalmazni.A munkáltató – akár megkapja az érintett vezető az igazgatói posztra szóló vezetői megbízást, akár nem – a jövőre nézve orvosolni köteles az illetmény jogszabályellenesen megállapított összegét, ezáltal érvénytelenségét. Egyfelől a törvényes keretet meghaladó illetménypótlékot a jogszabályi mértékre kell szorítania; másfelől az egyenlő bér elvének megsértésével megállapított garantált illetményen felüli illetményrész módosítására (csökkentésére) kell kinevezésmódosítási javaslatot tennie a közalkalmazott számára. Az Mt. 12. §-a kimondja, hogy az egyenlő bér elve megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával; ugyanakkor a kérdésben szereplőhöz hasonlóan kiugróan megállapított illetmény megítélésünk szerint a jó erkölcsbe is ütközik, így nem várható el a munkáltatótól, hogy az orvoslás során az érintett illetményének csökkentése helyett a többi, összehasonlítható helyzetben lévő közalkalmazott illetményét igazítsa a kiugróan magas illetményhez. A szakirodalom szerint jó erkölcsbe ütközőnek minősül a szerződés […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.