Szabadságra való jogosultság – harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén


Kérem, hogy a 98. szám 1908-as kérdésére adott választ szíveskedjék megerősíteni, amely szerint 55 napos keresőképtelenség esetén a teljes időtartamra "nem jár szabadság", nem csak a 30 napot meghaladó időtartamra. Ugyanis az eddig megjelent valamennyi szakvélemény szerint – akár a keresőképtelenség napjait egybeszámítva – jár a 30 napra a szabadság, és csak az azt meghaladó időre nem.


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. április 28-án (100. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1951

[…] napot, akkor a keresőképtelenség első harminc napja munkában töltött időnek tekintendő, tehát szabadságra jogosít, míg a harminc napot meghaladó idő után nem jár szabadság.Véleményünk szerint nem ez az értelmezés a helytálló. Az Mt. szövegéből eltérő értelmezés következik, mely szerint a szabadságra jogosító időnek kizárólag a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség számít. Tehát – amint azt a korábbi lapszámban is kifejtettük – az összességében ötvenöt napot elérő keresőképtelenséggel járó betegség esetében nem jogosult szabadságra a munkavállaló a keresőképtelenség teljes tartama után, és nem csak annak első harminc napja "vész el" a szabadságra való jogosító idő tartamából. Az Mt. ugyanis kifejezetten rögzíti, hogy naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség időtartamát tekint jogszerzőnek. A törvény nem úgy fogalmaz, hogy a keresőképtelenség első harminc napja jogszerző a szabadságra való jogosultság tekintetében. Ebből következően […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.