Készenlét, rendkívüli munkaidő és napi pihenőidő
Kérdés
Cégünk szolgáltatási – karbantartási – tevékenységet folytat. Karbantartói állományban dolgozó munkavállalóink általános munkarendben, fix munkaidőben dolgoznak. Tevékenységük a cég által üzemeltetett létesítmények karbantartására terjed ki. Esetenként – átlagban havi 2-3 alkalommal – előfordul, hogy hétköznap – munkaidő után –, illetve hétvégén valamilyen meghibásodás történik, amire saját állományú karbantartót küldünk ki. Ebben az esetben szükséges-e készenléti díjat fizetnie a cégnek, tekintettel arra, hogy ha a munkát nem tudja vállalni a karbantartó, akkor semmilyen jogi következményt nem fűz hozzá a cég? Az elvégzett rendkívüli munkáért járó díjazás a törvényben meghatározottak szerint van elszámolva. A pihenőidőre vonatkozóan, hogy ha éjszaka kell munkára kimenni, akkor pihenőidőnek az egybefüggő 11 órát kell tekintenem, vagy ezt a rendkívüli munkaidő megszakítása előtti és utáni pihenőidővel össze lehet-e vonni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. július 29-én (88. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1719
[…] állapotban rendelkezésre állni, a rendkívüli munkaidő elrendelése érdekében elérhető maradni, és ilyen utasítás esetén a munkahelyén megjelenni. Amennyiben készenlét nem került elrendelésre, a munkavállaló szabadon választhatja meg munkaidején kívüli tartózkodási helyét, munkára képes állapotát nem köteles megőrizni, és nem köteles elérhető maradni – ez tehát a lényegi különbség a kérdésben írt esetben a készenléttel szemben. Ez ugyanakkor nem érinti azt, hogy amennyiben a munkáltató mégis sikeresen eléri a munkavállalót, és ő munkára képes állapotban van, a rendkívüli munkaidő elrendelhető számára. Ez viszont nem készenlét, mivel a rendelkezésre állási kötelezettség nem volt elrendelve, és ennélfogva külön díjazás sem jár a munkavállalónak – csak a rendkívüli munkaidőre, ha ilyet teljesít.A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bekezdés]. Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott, megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik [Mt. 87. § (1) bekezdés]. Amennyiben […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. július 29-én (88. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1719
[…] állapotban rendelkezésre állni, a rendkívüli munkaidő elrendelése érdekében elérhető maradni, és ilyen utasítás esetén a munkahelyén megjelenni. Amennyiben készenlét nem került elrendelésre, a munkavállaló szabadon választhatja meg munkaidején kívüli tartózkodási helyét, munkára képes állapotát nem köteles megőrizni, és nem köteles elérhető maradni – ez tehát a lényegi különbség a kérdésben írt esetben a készenléttel szemben. Ez ugyanakkor nem érinti azt, hogy amennyiben a munkáltató mégis sikeresen eléri a munkavállalót, és ő munkára képes állapotban van, a rendkívüli munkaidő elrendelhető számára. Ez viszont nem készenlét, mivel a rendelkezésre állási kötelezettség nem volt elrendelve, és ennélfogva külön díjazás sem jár a munkavállalónak – csak a rendkívüli munkaidőre, ha ilyet teljesít.A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bekezdés]. Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott, megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik [Mt. 87. § (1) bekezdés]. Amennyiben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
