Színlelt megbízási szerződés megszüntetése – a jogorvoslat lehetősége
Kérdés
2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. július 29-én (88. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1716
[…] alakul a munkaidő-beosztása, a munkavégzés időtartama, mi a munkavégzés helye, hogyan kerül meghatározásra az elvégzett munka díjazása, kinek az erőforrásaival történik a munkavégzés stb. A kérdésben rögzítettek alapján azonban, az eset összes körülményeinek és a felek által aláírt szerződésnek az ismerete nélkül nem áll módunkban megállapítani, hogy valóban színlelt munkaszerződés jött-e létre a felek között.Ennek fényében a jogviszony megszüntetésének jogszerűsége vagy jogellenes volta sem határozható meg a rendelkezésre álló adatok alapján. Kiemeljük azonban, hogy a kérdésben megfogalmazottak értelmében feltételezzük, hogy a jogviszonyt a felek közös megállapodása, és nem valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata szüntette meg. Amennyiben a feltételezés helytálló, akkor a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadásának lehet helye. Ugyanakkor minderre csak akkor van mód, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Jogi kérdésben való tévedés címén a megállapodást akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Megtámadható a megállapodás akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá [Mt. 28. § (1)-(2) bekezdés].A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a törvény által meghatározott szigorú határidőkön belül írásban kell a másik féllel közölni. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadás joga a megtámadott jognyilatkozat megtételétől, illetve megállapodás megkötésétől számított hat hónap elteltével azonban már egyáltalán nem gyakorolható. Megtámadás esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. július 29-én (88. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1716
[…] alakul a munkaidő-beosztása, a munkavégzés időtartama, mi a munkavégzés helye, hogyan kerül meghatározásra az elvégzett munka díjazása, kinek az erőforrásaival történik a munkavégzés stb. A kérdésben rögzítettek alapján azonban, az eset összes körülményeinek és a felek által aláírt szerződésnek az ismerete nélkül nem áll módunkban megállapítani, hogy valóban színlelt munkaszerződés jött-e létre a felek között.Ennek fényében a jogviszony megszüntetésének jogszerűsége vagy jogellenes volta sem határozható meg a rendelkezésre álló adatok alapján. Kiemeljük azonban, hogy a kérdésben megfogalmazottak értelmében feltételezzük, hogy a jogviszonyt a felek közös megállapodása, és nem valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata szüntette meg. Amennyiben a feltételezés helytálló, akkor a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadásának lehet helye. Ugyanakkor minderre csak akkor van mód, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Jogi kérdésben való tévedés címén a megállapodást akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Megtámadható a megállapodás akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá [Mt. 28. § (1)-(2) bekezdés].A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a törvény által meghatározott szigorú határidőkön belül írásban kell a másik féllel közölni. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadás joga a megtámadott jognyilatkozat megtételétől, illetve megállapodás megkötésétől számított hat hónap elteltével azonban már egyáltalán nem gyakorolható. Megtámadás esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
