Harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség


A szabadság nyilvántartásánál mit jelent a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség fogalma, ami munkában nem töltött időnek minősül a 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint? Ebbe a harminc napba beleszámít a betegszabadság ideje is, illetve a harminc napot naptári napként kell érteni? Ha például valaki januárban beteg lesz, és január 1-jétől január 21-ig betegszabadságon van, utána január 22-től 30-ig táppénzen, ez már 30 nap kieső nap; áprilisban pedig 1-jétől 19-ig ismét táppénzen lesz. Jól értelmezzük, hogy az éves pl. (20 + 10) 30 napos szabadságát a 19 napra esővel (30/365 x 19) kell csökkenteni, tehát marad 30-2 = 28 napja az év hátralévő részeire?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. március 18-án (82. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1589

[…] tekinthető munkában töltött időnek a szabadság számítása szempontjából. Az Mt. egyértelműen kimondja, miszerint napon, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik, naptári napot kell érteni [Mt. 25. § (2) bek.]. Tehát ha a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartamát a fenti általános szabálytól eltérően munkanapként kellene értelmezni, akkor a törvény is munkanapként hivatkozna rá. A keresőképtelenség időtartamát tehát naptári napokban kell megállapítani.Helytálló azon értelmezés, miszerint ha a munkavállalónak húsz munkanap alap- és tíz munkanap pótszabadsága lenne, ugyanakkor már január hónapban harminc naptári napon át keresőképtelen (betegszabadságon, illetve táppénzen van), majd április hónapban tizenkilenc naptári napon át ismét táppénzen, vagyis keresőképtelen állományban […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.