Közalkalmazottak munkaközi szünete


A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. március 18-án (82. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1588

[…] eltérést természetesen az jelentené, ha az ágazati végrehajtási rendelet vagy a kollektív szerződés azt mondaná ki, hogy a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni, az tehát fizetett munkaidőnek számít.Feltéve hogy az adott ágazatban hatályos végrehajtási rendelet ilyen szabályt nem tartalmaz, kollektív szerződés hiányában a munkaközi szünetet valóban tilos beszámítani a munkaidőbe. A munkáltató azonban nem "oldhatja meg" ezt a problémát úgy, hogy az illetményt csökkenti a munkaidő-beosztás változatlanul hagyása mellett. Az Mt. 58. §-a alapján a kinevezést csak a közalkalmazott bele­egyezésével, közös megegyezéssel lehet módosítani. A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. A Kjt. 24. §-ának (2) bekezdése alapján az Mt.-nek a közalkalmazottakra […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.