Jogkövetkezmények vétkes kötelezettségszegésért – a munkavállalók ellenőrizhetősége


A konkrét esetben a vagyonőrök a munkáltatóval vállalkozási szerződésben álló cég alkalmazottai. Többük magatartását sok munkavállaló kifogásolja, mivel számos esetben nem megengedett erőszakosságot, a rendőrségnél szokásos hatósági fellépést is túllépve már-már zaklatják a munkavállalókat. A vagyonőrök tételes csomagátvizsgálást, motozást, zsebek tartalmának kiürítését és rendszeres alkoholszondáztatást, egy személy esetében sebesség-ellenőrzést végeznek. Hatósági magatartást alkalmazva a láthatósági mellényt – mely egyébként kötelező – nem viselő, kerékpárral közlekedő munkavállalókat a kerékpárról leszállítják, és még azt sem engedik meg, hogy a kerékpárt tolva a munkahelyen felejtett láthatósági mellényért visszamenjenek. A kerékpárok világítását külön ellenőrzik, és a szerintük nem megfelelő világítás esetén a munkavállaló szabályszegő magatartását jegyzőkönyvezik. A "szabálysértésekről" készült jegyzőkönyveket a munkáltató rendészeti vezetője a szabályszegő munkavállaló vezetőjének megküldi, és kéri a felelősségre vonását. A kialakult gyakorlat szerint az új Mt. 56. §-a alapján a munkavállaló ellen ún. fegyelmi eljárást folytatnak le – kollektív szerződésünkben az eljárási szabályok megtalálhatók –, és a munkavállalókat ún. "pénzbírsággal" sújtják, amely azt jelenti, hogy a munkavállaló személyi alapbérét meghatározott időre 5-15 E Ft között csökkentik. Jogszerű-e a vagyon­őrök eljárása, illetve az új Mt. 56. §-át a munkaviszonnyal szorosan össze nem függő témakörökben a helyi vezetők alkalmazhatják-e?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. március 18-án (82. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1582

[…] hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét [Mt. 56. § (2) bek.]. A kérdésben említett ideiglenes alapbércsökkentés megfelel ennek a szabálynak, ám nem lehet olyan tartósságú, hogy az már összességében egyhavi alapbérnél magasabb mértékű vagyoni hátrányt okozzon.A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni, és indokolni kell [Mt. 56. § (5) bek.]. A határozat munkaügyi bíróság előtt a közlésétől számított 30 napon belül megtámadható [Mt. 287. § (1) bek. c) pont]. A kötelezettségszegésről felvett "jegyzőkönyvek" tartalma tehát vitatható, illetve az annak alapján kiszabott szankció súlya is. Utóbbinak – a fent idézett szabály alapján – a kötelezettségszegés súlyával arányban állónak kell lennie.A kérdésben leírt eljárás kapcsán hangsúlyozzuk, hogy a munkavállaló személyhez fűződő joga csak akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges, és a cél elérésével arányos. Például az indokoltnál gyakoribb szondáztatás ez alapján nem jogszerű. Emellett a munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével (különösen egy motozás során). A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A személyhez fűződő […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.