Kárigények a munkáltatóval szemben


A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. november 21-én (61. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1169

[…] is. Így ha a munkavállaló egészségét éri kár a munkaviszonyával összefüggésben, a munkáltató nemcsak a vagyoni károk (pl. kezelési költségek, kiesett jövedelem, élelemfeljavítás stb.) megtérítésére köteles, hanem az egészséghez való jog mint személyiségi jog sérelme miatti nem vagyoni kárért is helyt kell állnia. Ilyen esetben a nem vagyoni kártérítés azt kompenzálja, hogy a munkavállaló a jövőben nem tudja teljes egészsége birtokában élni az életet, hanem esetleg csak maradandó fogyatékosság mellett. A törvény lehetővé teszi, hogy kártérítésként járadékot állapítson meg a bíróság. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. Ilyen eset lehet, ha a munkavállaló egy üzemi baleset után nem tud eredeti munkakörébe visszatérni, esetleg teljesen munkaképtelen lesz, és a bíróság a kieső jövedelem pótlása végett a munkáltatót havi járadék fizetésére kötelezi. Járadékigény azonban hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a kárigény bejelentésével, elbírálásával kapcsolatos kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény pedig egyáltalán nem érvényesíthető [Mt. 186. § (3) bek.]. Ez a három év az igény érvényesítésétől számítandó. Jelen esetben az igény érvényesítése nemcsak a kereset benyújtásával […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.