Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor


Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. november 2-án (60. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1150

[…] munkába állás napjával nyílik meg. Ehhez azonban nincs szükség arra, hogy a munkaviszony kezdeteként megjelölt napon a munkavállaló ténylegesen munkába is lépjen, azaz dolgozni kezdjen. A munkába lépés munkaszerződésben meghatározott napjától, vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanaptól számítva ugyanis valamennyi munkaviszonyból fakadó jogosultság gyakorolhatóvá, illetve minden kötelezettséget teljesítendővé válik. Ebből következik, hogy amennyiben a munkavállaló a munkába lépés napján, azaz az első munkanapján keresőképtelen beteg lesz, ez nem módosítja a munkába lépés dátumát, továbbra is ezt a napot kell tekinteni a munkaviszony kezdetének. Ezzel ellentétesnek tűnhet a Tbj-tv. 7. § (2) bekezdése, mely kimondja, hogy az Mt. szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. Ez az ellentét azonban csak látszólagos, ugyanis a Tbj-tv. az egyes jogviszonyokat csak társadalombiztosítási jogi szempontból szabályozza. Ha tehát a munkavállaló nem lép munkába a munkaszerződésben meghatározott napon (vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon), biztosításának kezdete az a nap lesz, amelyen ténylegesen munkába lép. Mivel ez a rendelkezés csak a biztosítási jogviszonyra hat ki, de munkajogi szempontból nincs relevanciája, a munkaviszony kezdetének az Mt.-ben meghatározott szabályaira nincs kihatással. Amint arra fentebb utaltunk, a munkába lépés munkaszerződésben meghatározott napjától, vagy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanaptól számítva valamennyi munkaviszonyból fakadó jogosultság gyakorolhatóvá, illetve minden kötelezettség teljesítendővé válik. Éppen ezért a munkáltató köteles tudomásul venni, ha a munkavállaló keresőképtelen […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.