Kiküldetés helyett kölcsönzés?


Szellemi munkakörben dolgozó kollégáink körében rendszeres, hogy kiküldetést teljesítenek cégünk dán anyavállalatánál. Sokszor van példa arra is, hogy a cégcsoport más leányvállalataihoz küldjük ki őket, továbbképzésekre, megbeszélésekre, szerte az egész világon. Erre tekintettel felmerült, hogy cégünk felvenné a tevékenységek körébe a munkaerő-kölcsönzést is. Ezzel egyszerűbbé válhatna a kollégák mozgatása. Van erre jogi lehetőség?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. augusztus 8-án (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1069

[…] kölcsönzés keretében foglalkoztassa [Mt. 193/E. § (4) bek.]. Így a kérdésben vázolt megoldáshoz meg kellene szüntetni a munkavállalók jelenlegi munkaviszonyát, és utána újra felvenni őket, immár munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaszerződéssel. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának szigorú jogszabályi feltételei vannak. Kölcsönbeadó csak a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet lehet, amelyik megfelel a jogszabályi feltételeknek, és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette [Mt. 193/D. § (1) bek.]. A részletes előírásokat a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. Munkaerő-kölcsönzés helyett egyszerűbb megoldás lehet, ha a külföldi kiküldetésekről megállapodást kötnek a munkavállalóval. A munkáltató által egyoldalúan elrendelt kiküldetésre szigorú törvényi korlátok vonatkoznak (pl. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.