Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben


Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. június 27-én (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1028

[…] tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy a tanulmányi szerződés megállapítja [Mt. 115. § (5) bek.]. Esetünkben – bár nincs adatunk arról, hogy mely képzéstípusban vesznek részt a munkavállalók – részükre a tanulmányi munkaidő-kedvezményt a tanulmányi szerződés biztosítja. Meg kell jegyezzük, hogy az Mt. csak a szabadidő biztosításáról rendelkezik, azt már a tanulmányi szerződésbe foglalt megállapodásra bízza, hogy a képzéssel kapcsolatban kiesett időtartamokra állapít-e meg díjazást a munkáltató, vagy sem (pl. távolléti díjat vagy a munkaszerződés szerinti személyi alapbért fizeti). Az Mt. alapján díjazás nem jár, a felek azonban a tanulmányi szerződésben a munkáltató fizetési kötelezettségét megállapíthatják. Kérdésük szerint a tanulmányi szerződés alapján a munkavállalóknak biztosított munkaidő-kedvezmények igazolt távollétnek minősülnek ugyan, de a munkavállalót a tanulmányi […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.