Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. június 6-án (53. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1023

[…] írja elő, a kivételes – a kormánytisztviselő hozzájárulása nélküli – módosítási esetek között ez pedig nem szerepel. Minderre ugyanis csak a fizetési fokozatban történő előrelépés és az illetmény megállapítása, a közigazgatási szerven belüli átszervezés vagy a településen belüli székhelyváltozás, illetve a jogutódlás esetén kerülhet sor – ezekben az esetekben azonban a Ktv. kifejezetten kiemeli, hogy erre csak a munkakör, feladatkör változatlanul hagyása mellett van lehetőség. A munkakör csak akkor változtatható, ha az újdonsült kormánytisztviselő ahhoz hozzájárult. A besorolásra az illetmény megállapítása - ilyen megállapodás hiányában – az eredeti munkakör alapján történik. Ha az illetmény megállapítására csak 45 napon túl kerül sor, és ezért ebbe az időszakba fizetési nap esik, akkor a munkáltató a korábbi közalkalmazotti illetményt köteles folyósítani a közalkalmazottnak, és a – már a kormánytisztviselői szabályok szerinti – besorolást követően kell az esetleges különbözetet visszamenőleg kifizetni. A vezetőkre nézve a 6/A. § (8) bekezdése tartalmaz szabályt, amely azonban nem kellően egyértelmű. A törvény így fogalmaz: "a közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető jogviszonyának átalakulását követően - a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabály figyelembevételével - kell a vezetői munkakör szintjét és megnevezését megállapítani". Míg a közalkalmazottaknál beosztotti munkakör mellett, megbízás alapján látják el a vezetők e tevékenységüket, addig a kormánytisztviselőkre önálló vezetői munkakört kell meghatározni. A vezetői szintek a Ktjv. 20. §-a szerint az adott szerv jellegzetességétől függően 2-től 4-ig terjedhetnek. Ez a szabály nem tartalmaz határidőt a vezetői munkakör megnevezésének megállapítására, viszont a vezetői munkakör megállapítása alapvető feltétele annak, hogy a vezető el tudja látni a munkáját, hiszen ettől függ hatásköre, feladatköre, munkavégzési kötelezettségének tartalma. Vezetők esetén – különösen igaz ez a korábbi első számú vezetőre, akinek a megszűnt intézmény vezetésével összefüggő jogosultságai értelemszerűen a beolvadást követően nem gyakorolhatók - feladatai szorosan kapcsolódnak a belső szervezeti felépítéshez, esetükben még fontosabb a munkakör megállapítása, mint a szakmai munkakört ellátó beosztottak esetén. A munkáltatónak minél előbb eleget kell tennie a vezetői munkakör meghatározására irányuló kötelezettségének. Az Mt. állásidőre vonatkozó 144/A. § (4) bekezdését a köztisztviselőkre, így a kormánytisztviselőkre is alkalmazni kell, ezért ha a munkavállaló (vezető) a munkáltató működési körében felmerült okból (a vezetői munkakör meghatározásának hiánya miatt) nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Rendelkezésre állási kötelezettségét természetesen teljesítenie […]