Vezető tisztségviselő táppénzre jogosultsága többes jogviszonyban


Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. február 21-én (48. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 931

[…] meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az Ebtv. 44. § a) pontja szerint keresőképtelen – egyebek mellett -, aki a betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Amennyiben több munkaviszonya van az érintett munkavállalónak, akkor a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, valamint annak összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani [Ebtv. 43. § (2) bek.]. Ez a rendelkezés vonatkozik jelen esetre is, amikor a munkaviszonyok ugyanannál a cégcsoportnál állnak fenn. A kérdésükben vázolt esetben a munkavállaló mindkét munkaviszonyában ügyvezetői munkakört látott el, a munkakörbe tartozó feladatok azonosak, illetve hasonlóak. Amennyiben az egyik munkaviszonyban megállapítható volt, hogy az ügyvezető a betegsége miatt képtelen volt a munkáját ellátni, és ennélfogva őt keresőképtelennek kellett tekinteni, úgy feltételezhető, hogy jogszerűen vette igénybe a betegszabadságot és […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.