Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek sérelme


Az elmúlt három hónapban több munkavállalónk is megszüntette a munkaviszonyát, és egy olyan konkurens céghez mentek dolgozni, amelyet szintén egy régebbi munkavállalónk alapított. Néhány héttel ezelőtt kezdtük észrevenni, hogy ez a konkurensünk szinte csak olyan képzéseket hirdet, amelyeket mi is végzünk, és amelyek lebonyolításában korábban volt munkavállalóink is részt vettek; ráadásul a mi képzéseinkre senki nem jelentkezett, korábbi partnereink a konkurenssel szerződtek le. Ezen túl kiderült, hogy több tenderen és pályázaton is elnyerték az általunk ellátott szolgáltatásokat, mivel az erre vonatkozó pályázatok, amelyeket volt munkavállalóink munkakörébe tartozó feladat volt benyújtani, nem lettek beadva. Véleményünk szerint a volt munkavállalóink megsértették a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmére vonatkozó előírásokat, és kárt okoztak a cégünknek az elmaradt szerződésekből eredő bevételkieséssel. Önök szerint van lehetőségünk ennek érvényesítésére, vagy ne is próbálkozzunk vele?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. október 11-én (42. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 824

[…] kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye [Mt. 171. § (1)-(2) bek.]. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is kimondta, hogy ha a munkavállaló a saját, a munkáltatóval konkuráló tevékenységet folytató társasága működésében közreműködik, vagy ha annak nevében tesz ajánlatot a munkáltatója helyett a munkáltató partnerének, akkor a munkavállalónak ez a magatartása sérti a jogos gazdasági érdek védelmére vonatkozó kötelezettségét (EBH 1999. 133, BH 1996. 64). Álláspontunk szerint ez a jogsértés akkor is megvalósul, ha a munkavállaló a konkuráló tevékenységet folytató társaságnak nem tagja, csupán annak javára közreműködik. Ugyanakkor önmagában a kötelezettségszegő magatartás megvalósulása nem ad alapot a kárigény érvényesítésére; ahhoz ugyanis a munkáltatónak bizonyítania kell a kár összegét, és a kötelezettségszegő magatartás, valamint a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggést is [Mt. 166. § (2) bek.]. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.