Felmentési időre járó átlagkereset


A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. június 28-án (37. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 721

[…] időszakra kifizetett munkabér [Mt. 152. § (1) bek.], így tartalmazza az irányadó időszakra biztosított valamennyi kereseti elemet (pl. az alapbért, illetve törzsbért, a bérpótlékokat, a kiegészítő fizetést, a prémiumot, a jutalmat, valamint a 13. és további havi fizetést). Az átlagkereset számítására meghatározott időszakban kifizetett bruttó béreket úgy kell figyelembe venni, hogy mindig az irányadó időszak alatti munkavégzéshez kötődő munkabéreket szükséges alapul venni, függetlenül attól, hogy e bérek kifizetése az irányadó időszakot megelőzően, vagy azt követően történt-e. Időbérben foglalkoztatottak esetén azonban nem az irány­adó időszakban érvényes személyi alapbért kell számításba venni, hanem az átlagkereset esedékessége időpontjában, azaz a kifizetésének időpontjában érvényes személyi alapbér összegét. Az irányadó időszakra kifizetett munkabérből csak az alapbéren kívüli bér­elemek átlagát kell venni, és alapbérként nem az irány­adó időszakra kifizetett tényleges összeget kell az átlagkeresetbe számítani, hanem az átlagkereset megállapításánál éppen esedékes személyi alapbért. Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (osztószám) [Mt. 152. § (8) bek.]. Munkában nem töltött, de munkabérrel fizetett idők lehetnek azok az idők, amelyekben a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és ezen idő alatt díjazásban részesül (pl. a szabadság és más távolléti díjjal fizetett idő, illetve az állásidő). Az osztószámba természetesen a túlórák is beleszámítanak. Annak a munkavállalónak, akinek […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.