Pályázati eljárás érvénytelensége
Kérdés
A Kjt. 20/A. § (6) bekezdése szerint magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a beadási határidő lejártát követő 21 napon belül legalább 3 tagú bizottság hallgatja meg. Ha a bizottság egyáltalán nem hallgatja meg a pályázókat, akkor ez a tény érvényteleníti a pályázatot és a vezetői megbízást? Ha az írásos anyag alapján a meghallgatásnak nincs szakmai relevanciája, akkor is be kell hívni meghallgatásra minden pályázót? Végül, akit nem hívtak be, az jogorvoslatért bírósághoz fordulhat, és megvétóztathatja a megbízás érvényességét?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. március 16-án (32. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 624
[…] ki, vagy a pályázati kiírást jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell – többek között – a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást. A pályázati eljárás és a pályázat elbírálása módjának előzetes meghatározása a pályázat kiírásakor garanciát jelent a pályázati eljárás, a döntéshozatal tisztasága szempontjából. A törvény azzal, hogy az előbbi garanciák biztosítása érdekében előírta a pályázat elbírálási módjának a pályázati kiírásban való közlését, egyben az így meghatározott eljárási, elbírálási rend betartására is kötelezte a pályázat kiíróját. A pályázatot kiíró munkáltató tehát szabadon dönthetett az előbbi feltételek megállapítása tekintetében, az így meghatározott szabályok azonban a továbbiakban már kötötték. E nélkül az előzetes közlés értelmét veszti, és sérülnek a pályázat tisztaságához, az egyenlő esélyek biztosításához fűződő érdekek. Így, ha a munkáltató – a perben vitatott pályázat kiírásakor - kötelezettséget vállalt a pályázók személyes meghallgatására, és ennek nem tett eleget, a pályázat elbírálására a pályázati eljárás megsértésével került sor, ezért azt szabályosnak, érvényesnek nem lehet elfogadni. E tekintetben nincs jelentősége, hogy a pályázati felhívásban meghatározott személyes, bizottsági meghallgatás esetlegesen befolyásolta volna-e a bizottságot az általa megállapított érdemességi sorrend kialakításában, illetőleg annak sem, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem volt kötve a bizottság ajánlásához, attól eltérhetett. Figyelemmel arra, hogy érdemben azonos a kérdésben írt törvényi szabály azzal a tényállással, amelyre a Legfelsőbb Bíróság döntését alapította, esetünkben is alkalmazandó az idézett döntés. Miután a Kjt. érintett […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. március 16-án (32. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 624
[…] ki, vagy a pályázati kiírást jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell – többek között – a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást. A pályázati eljárás és a pályázat elbírálása módjának előzetes meghatározása a pályázat kiírásakor garanciát jelent a pályázati eljárás, a döntéshozatal tisztasága szempontjából. A törvény azzal, hogy az előbbi garanciák biztosítása érdekében előírta a pályázat elbírálási módjának a pályázati kiírásban való közlését, egyben az így meghatározott eljárási, elbírálási rend betartására is kötelezte a pályázat kiíróját. A pályázatot kiíró munkáltató tehát szabadon dönthetett az előbbi feltételek megállapítása tekintetében, az így meghatározott szabályok azonban a továbbiakban már kötötték. E nélkül az előzetes közlés értelmét veszti, és sérülnek a pályázat tisztaságához, az egyenlő esélyek biztosításához fűződő érdekek. Így, ha a munkáltató – a perben vitatott pályázat kiírásakor - kötelezettséget vállalt a pályázók személyes meghallgatására, és ennek nem tett eleget, a pályázat elbírálására a pályázati eljárás megsértésével került sor, ezért azt szabályosnak, érvényesnek nem lehet elfogadni. E tekintetben nincs jelentősége, hogy a pályázati felhívásban meghatározott személyes, bizottsági meghallgatás esetlegesen befolyásolta volna-e a bizottságot az általa megállapított érdemességi sorrend kialakításában, illetőleg annak sem, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója nem volt kötve a bizottság ajánlásához, attól eltérhetett. Figyelemmel arra, hogy érdemben azonos a kérdésben írt törvényi szabály azzal a tényállással, amelyre a Legfelsőbb Bíróság döntését alapította, esetünkben is alkalmazandó az idézett döntés. Miután a Kjt. érintett […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
