Rendkívüli munkavégzés ellenértéke


Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. február 22-én (31. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 598

[…] a munkavállaló tulajdonképpen csak "lecsúsztatja", és a túlmunkájáért járó rendes munkabérét a távol töltött időre a munkáltató nem fizeti ki. Mindez pedig azért jogellenes, mert a szabadidő nem a munkabér helyett, hanem a munkabéren felül, a bérpótlék helyett jár. Ezt követően alkalmazható az említett "csúsztatás", különben a kérdésbeli megoldás csúsztatás az Mt. idézett szabályához képest. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál [Mt. 147. § (2) bekezdés]. Az ismertetett feltételek fennállásakor tehát lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy a túlmunkát teljes mértékben […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.