Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén


Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. november 30-án (27. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 514

[…] időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. Ha napi 8 óra a munkaidő mértéke, ezeket a napokat vagy 8 óra munkavégzéssel kell nyilvántartani, vagy úgy kell tekinteni, mintha az adott munkaidőkeretben ezekre a napokra eleve nem lett volna munkavégzésre beosztható a munkavállaló. Amennyiben a munkavállaló munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra, és például szabadságot kér hétfőre, amelyen 9 óra a munkaidő-beosztása szerinti munkaideje, ebben az esetben a munkaidőkeretben még rendelkezésre álló idő mennyisége a következőképpen alakul: Figyelemmel arra, hogy 8 órára járó távolléti díjat fizetett a munkáltató a munkavállalónak, a beosztás szerinti 9 óra és a 8 óra között 1 óra különbözet keletkezik. A különbözetet pedig a munkáltató a munkaidőkeret hátralévő részében még ledolgoztathatja. Ha erre a munkaidőkereten belül nem kerül sor, az 1 óra tartamára a munkavállalót személyi alapbére […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.