Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés
Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. április 27-én (17. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 317
[…] alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása – elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, amelyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy – a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 28. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság elvi éllel mondta ki, hogy a szakszervezetnek az egyetértési jog gyakorlása során az egyetértése megadása felől mérlegeléssel kell határoznia. A mérlegelés során saját akadálymentes működését kell szem előtt tartania, és általában azt kell vizsgálnia, hogy az adott körülmények mellett a tisztségviselő jogviszonyának megszüntetése esetén a szakszervezet zavartalan működése biztosítható-e; a mérlegelésnél a munkáltató oldalán felmerülő körülmények figyelembevétele pedig a szakszervezetnél nem várható el (EBH 2007. 1714). A bírói gyakorlat szerint a mérlegelés során a téves ténymegállapítás, illetve következtetés önmagában nem elegendő a felróható magatartás megállapításához. Csak az ehhez járuló […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. április 27-én (17. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 317
[…] alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása – elnehezítené annak a szakszervezeti szervnek a működését, amelyben a munkavállaló választott tisztséget visel, feltéve hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy – a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért [Mt. 28. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság elvi éllel mondta ki, hogy a szakszervezetnek az egyetértési jog gyakorlása során az egyetértése megadása felől mérlegeléssel kell határoznia. A mérlegelés során saját akadálymentes működését kell szem előtt tartania, és általában azt kell vizsgálnia, hogy az adott körülmények mellett a tisztségviselő jogviszonyának megszüntetése esetén a szakszervezet zavartalan működése biztosítható-e; a mérlegelésnél a munkáltató oldalán felmerülő körülmények figyelembevétele pedig a szakszervezetnél nem várható el (EBH 2007. 1714). A bírói gyakorlat szerint a mérlegelés során a téves ténymegállapítás, illetve következtetés önmagában nem elegendő a felróható magatartás megállapításához. Csak az ehhez járuló […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
