Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?
Kérdés
52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. november 24-én (10. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 182
[…] százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, valamint – sem táppénzben, sem pedig baleseti táppénzben nem részesül. Mindebből következik, hogy a rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében nem kell feltétlenül megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen amennyiben a munkavállalónak az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerint számított keresete, illetve jövedelme (vagyis az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával - nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn) legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelemének havi átlagánál, lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett rokkantsági nyugdíjban is részesüljön. Mindezen túlmenően a maximális jövedelemhatár tekintetében figyelemmel kell lenni a Tny. 36/D. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is, mely szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben megszűnik, – ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal (vagyis a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. november 24-én (10. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 182
[…] százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, valamint – sem táppénzben, sem pedig baleseti táppénzben nem részesül. Mindebből következik, hogy a rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében nem kell feltétlenül megszüntetni a munkaviszonyt, hiszen amennyiben a munkavállalónak az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerint számított keresete, illetve jövedelme (vagyis az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával - nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség áll fenn) legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelemének havi átlagánál, lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett rokkantsági nyugdíjban is részesüljön. Mindezen túlmenően a maximális jövedelemhatár tekintetében figyelemmel kell lenni a Tny. 36/D. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is, mely szerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben megszűnik, – ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó, a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal (vagyis a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
