Munkakör-módosítás vagy munkaviszony-megszüntetés – dilemma az egészségkárosodott munkavállaló körül


Raktáros munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodásának az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által megállapított mértéke 49%. Mivel jelenlegi munkakörét erre tekintettel nem tudja ellátni, számára más munkakört ajánlunk fel. A munkakör könnyű fizikai munkával járna, más munkakört sajnos nem tudunk biztosítani. A munkavállaló jelenlegi bére sem változna. Ha a munkavállaló nem fogadja el a felajánlott munkakört, megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással az Mt. 96. §-a alapján? Jár-e a munkavállalónak végkielégítés, illetve felmondási idő, ha nem írja alá a munkaszerződés-módosítást? Kötelező-e a munkáltatónak a hatályos jogszabályok szerint rehabilitációs eljárást lefolytatni?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. november 3-án (9. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 157

[…] definíciók azonban csak a konkrét rendeletek vonatkozásában tekinthetők irányadónak. Mindezektől függetlenül az Mt. fentiekben idézett szakasza alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a kérdésben említett munkavállaló tekintetében fennáll, de a hatályon kívül helyezett EüM-PM rendelet szerinti rehabilitáció szabályait értelemszerűen nem kell alkalmazni. A rehabilitáció megváltozott szabályait a Korm. rendelet (IV.) határozza meg, tekintettel azonban arra, hogy a munkavállaló nem jogosult rehabilitációs járadékra, hiszen egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 50%-ot [l. Rjtv. 3. § (1) bekezdés], a komplex rehabilitációról szóló rendelet hatálya sem terjed ki rá. Amennyiben a munkavállaló nem fogadja el a munkáltató által felajánlott munkakört, azaz nem járul hozzá a munkaszerződésének módosításához, ez önmagában még nem alapozhatja meg a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetését. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződés tartalmát a felek megállapodással határozzák meg, a munkaszerződés módosítása is csak a felek közös megegyezésével, egyező akaratnyilvánításával történhet [Mt. 82. § (1) bekezdés]. A munkaszerződés-módosítás elől való elzárkózás nem minősül a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő jelentős mértékű megszegésének, sem pedig olyan magatartásnak, amely a rendkívüli felmondásra kellő okot adva lehetetlenné tenné a munkaviszony fenntartását. E tekintetben utalunk az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a munkaszerződés-módosításához való hozzájárulás megtagadása önmagában nem lehet a felmondás indoka (BH 2002. 458). Amint arra utaltunk, a kérdésben szereplő munkavállaló nem jogosult rehabilitációs […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.