Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Koronavírus, kérdések válaszok

1 Foglalkoztatási kötelezettség - ha a hozzátartozó karanténban van
Kérdés: A munkavállaló nem beteg, keresőképes, dolgozik. Vele együtt élő hozzátartozója COVID-19 vírussal fertőzött országból tér haza, ahol munkát végzett. A kérdező munkavállalót a munkáltatója nem akarja foglalkoztatni a hozzátartozó hatóságikarantén-ideje alatt. Jár-e részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerinti állásidő?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 55. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállalóra a hatósági karantén nem terjed ki, azaz nem mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és e célból rendelkezésre is tud állni, akkor a munkáltató köteles őt foglalkoztatni a munkaszerződés alapján [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. Mivel nincs jogszabályi munkavégzési/foglalkoztatási tilalom, így a munkáltató önmagában a hozzátartozó vírusfertőzésének lehetősége miatt nem tagadhatja meg a foglalkoztatást,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3986
2 Csökkentett munkaidős bértámogatás és a korábbi álláskeresői státusz
Kérdés: Két éve dolgozik nálam egy virágkötő. A vírus miatt üzletünket átmenetileg bezártuk; a munkavállaló pedig álláskeresőként bejelentkezett. Június 29-én lejárt az álláskeresési ellátása, az üzletünk is lassan beindul, így június 30-tól újra 4 órában dolgozni fog nálunk. Mivel munkanélkülit alkalmazok, igényelhetem a bértámogatást?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 2020. december 31-ig lehet alkalmazni, azzal, hogy a kérelem a kormány által meghatározott időpontig, azaz 2020. augusztus 31-ig nyújtható be [Vhtv. 66. § (1) bek., 290/2020. Korm. rendelet]. A bértámogatás iránti kérelem tehát még benyújtható.A 105/2020. Korm. rendelet alapján viszont bértámogatás - egyebek mellett - csak akkor nyújtható, ha a munkavállaló a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll [105/2020. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont]. Ez feltételezi, hogy a munkaviszony e naptól, azaz március 11-től a felek között megszakítás nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3954
3 Home office - jogi megoldás a veszélyhelyzet után
Kérdés: Cégünknél felmerült, hogy a járványügyi veszélyhelyzet után is kihasználnánk a home office nyújtotta előnyöket. Ezt azonban nem állandóan, csupán eseti jelleggel, hetente egy-egy alkalommal vehetnék igénybe a munkavállalók. Szükség van-e jelen helyzetben a munkaszerződések módosítására például akként, hogy a munkavégzés helyét Magyarország területére határoznánk meg annak érdekében, hogy valamennyi munkavállaló lakó-, illetve tartózkodási helye "beleférjen"? Ha nem módosítjuk, vonatkozik-e erre a home office-ra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás negyvennégy munkanapos időbeli korlátja?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 53. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, hiszen a munkáltató nem kötelezi a munkavállalót arra, hogy az otthonában végezzen munkát, hanem csupán arról van szó, hogy saját mérlegelési jogkörében eljárva, egyoldalúan kötelezettséget vállal (Mt. 16. §) arra, hogy amennyiben a munkavállaló él e lehetőséggel, az általa megjelölt lesz a munkavégzés helye. Ebből következik az is, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - naptári évenkénti 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát kitevő - felső korlátja sem alkalmazandó.Ha a munkáltató egyoldalúan rendeli el a home office-t, annak kereteit is maga jogosult meghatározni. Így időben korlátozhatja az igénybevétel lehetőségét (pl. hetente egy alkalomra, határozott időre), de jogosult a visszavonás jogát is biztosítani a maga számára. Ugyanakkor amennyiben a visszavonás jogát a munkáltató nem köti ki (pl. munkáltatói szabályzatban), akkor csak az Mt. 16. §-ának (2) bekezdésében rögzített feltételek esetén módosíthatja a kötelezettségvállalása tartalmát.Összegezve:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3950
4 Vírusveszély - keresőképtelenség, munkamegtagadás
Kérdés: Könyvtárat működtetünk, több munkatársunk a koronavírus-fertőzés szempontjából a többszörösen veszélyeztetett csoportba tartozik (nyugdíj előtt állnak, vagy nyugdíjasként dolgoznak, sokaknak többféle krónikus betegsége is van, tömegközlekedéssel járnak munkába). Több szakértői vélemény szerint a járvány az őszi-téli hónapokban fel fog lángolni. Szeretnénk ezért előre tervezni, hogy a veszélyeztetettség okán, egészségügyi indokkal táppénzes állományba küldhetjük-e az érintett munkavállalókat? Maguk a munkavállalók megtagadhatják-e a munkavégzést? Intézményünk olyan archiválási feladatokat is ellát, amelyeket akkor is el kell végezni, ha egyébként a könyvtárat olvasók nem látogatják.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ha azonban sem maga a munkavállaló nem beteg, sem közegészségügyi elkülönítésről, zárlatról nincs szó, önmagában a veszélyeztetettségre tekintettel a munkavállaló nem minősül keresőképtelennek. Ezért táppénzre sem jogosult.A munkavállaló akkor jogosult megtagadni a munkáltató utasítását, ha az az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti [Mt. 54. § (2) bek.]. Ehhez azonban közvetlen és súlyos veszély kell (pl. igazolt fertőzés a munkahelyen az alkalmazottak vagy az ügyfelek között), a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3947
5 Munkaidőkeret tartama és a veszélyhelyzet megszűnése
Kérdés: A vírusválság alatt egyik üzemünkben bevezettük a 24 havi munkaidőkeretet, az átmeneti rendeleti szabályok alapján. A veszélyhelyzet megszűnésével most ugyanebben az üzemben létszámbővítést hajtunk végre. A most felvett új kollégákat is alkalmazhatjuk olyan munkaidőkeretben, amely a többiek 24 havi keretének végével (2022. május 31.) fog lejárni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendelet azonban a veszélyhelyzet megszüntetésével, 2020. június 18-ával hatályon kívül helyezésre került, ezért ettől az időponttól kezdve nincs mód erre hivatkozással hosszabb munkaidőkeret alkalmazására. A Vhtv. ugyanakkor előírja, hogy a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti [Vhtv. 56. § (3) bek.]. Tehát azon munkavállalók esetében, akik vonatkozásában a munkáltató a 104/2020. Korm. rendelet alapján elrendelte a 24 havi munkaidőkeret, annak fennállását nem érinti a veszélyhelyzet megszűnése.Az Önök esetében így a meglévő állomány kapcsán a keret vége változatlanul 2022. május 31. Új lehetőség, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyével lehet 24 havi munkaidőkeretet alkalmazni, de csak akkor, ha ez munkahelyteremtő beruházás miatt szükséges, és a beruházás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3946
6 Szabadság - kiadás vagy megváltás
Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadság hét munkanap feletti részét az iskola pedig mérlegelési jogkörében meghatározott időpontban adhatja ki. Ezek az előírások vonatkoznak azokra is, akik határozott időre szóló kinevezéssel rendelkeznek. E szabályok a koronavírusra tekintettel bevezetett veszélyhelyzet miatt sem változtak, ettől eltérni csak a felek megállapodásával lehet. Nincs ugyanakkor törvényi rendelkezés arra nézve, mi a teendő, ha a közalkalmazott/munkavállaló az érintett naptári évben nem kéri az említett szabadság kiadását. Megítélésünk szerint például a jogviszonya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3941
7 Munkaidőkeret elrendelése a veszélyhelyzettel összefüggésben
Kérdés: A veszélyhelyzet alatt nem rendeltünk el 24 hónapos munkaidőkeretet, de úgy tűnik, hogy most szükség lenne rá. Kollektív szerződésünk nincsen. Mit tudunk tenni? Megállapodhatunk a munkavállalókkal a hosszabb munkaidőkeretben?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár veszélyhelyzet tartalmára a felek megállapodhattak, hogy az Mt. szabályaitól eltérő, hosszabb munkaidőkeretet alkalmaznak [47/2020. Korm. rendelet 6. § (4) bek.]. A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti [Vhtv. 56. § (3) bek.]. Nincs azonban azonos szabály arra a munkaidőkeretre, amelyet a felek a veszélyhelyzet megszűnését, június 17-ét követően megállapodásban kötnének ki; azaz most hiába állapodnak meg, az Mt.-ben megengedettnél hosszabb tartamú munkaidőkeret nem lesz fenntartható 2020. július 2-től.A hosszabb munkaidőkeret elrendelésére ugyanakkor még egy egyedi lehetőség van. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal - az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján - engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3935
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8 Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben
Kérdés: Úgy tűnik, hogy vége a járványhelyzetnek, ennek ellenére szükség lehet egyes munkakörökben a munkaviszonyok megszüntetésére. Módosult-e az Mt. az utóbbi időben úgy, hogy az könnyebbé tette volna a munkáltató általi felmondást?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár ugyanakkor, hogy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérjenek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szabály a járványügyi veszélyhelyzet tartama alatt lényegében felhatalmazást adott arra, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől - így a felmondásra irányadó szabályoktól is - akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára eltérhessenek. Ez alapján lehetőség volt arra, hogy a munkaviszony alanyai félretegyenek olyan rendelkezéseket, amelyeknek célja a munkavállalók védelme, és arra is, hogy a munkavállalóra kedvezőtlenebb szabályokat állapítsanak meg. Mivel a jogalkotó a munkaviszony megszüntetésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3929
9 Visszatérő munkavállaló - a korábbi munkaviszony elismerése
Kérdés: Munkavállalóink egy részének a járványügyi veszélyhelyzet kezdetén felmondtunk. Most, hogy változik a helyzet, egyre több munkavállaló munkájára lenne szükségünk. Megtehetjük-e, hogy ha az egykori munkavállalónkat visszavesszük, a munkaszerződésében a korábban munkaviszonyban töltött éveit elismerjük? Nem volt olyan munkavállalónk, akinek a leépítéssel összefüggésben végkielégítést kellett volna fizetnünk, de ha visszatérnek hozzánk, a jogszerző idő elismerésével is szeretnénk jutalmazni a hűségüket.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár végkielégítés, akár más, munkajogi szempontból releváns körülmény tekintetében (pl. felmondási idő) figyelembe fogják venni. A munkaszerződésben a felek ugyanis az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - általában eltérhetnek a munkavállaló javára. Ebből következően jogszerű, ha az új munkaszerződés a munkavállalóra nézve kedvezőbb,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3927
10 Végrehajtói letiltás - foganatosítás a veszélyhelyzet alatt
Kérdés: A bírósági végrehajtó által banki tartozás miatt korábban kiadott letiltást tovább kell-e folytatni a dolgozó munkabéréből a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen [47/2020. Korm. rendelet 1. § (1), (3) bek.].Az 57/2020. Korm. rendelet alapján meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani - szűk kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek. Eljárási cselekménynek minősül a munkabér végrehajtói lefoglalása letiltás útján [Vht. 58. § (1) bek.], de nem tekintendő annak a letiltás foganatosítása, a munkáltató általi levonása és elutalása [Vht. 58.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3917
11 Óvodavezető-helyettesi pótlék megvonása a veszélyhelyzet okán
Kérdés: A veszélyhelyzet alatt az önkormányzati óvodában, ahol óvónőként heti 24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben és óvodavezető-helyettesként dolgozom, nincsenek gyermekek. A vezetőhelyettesi pótlékom 36 450 Ft volt, amely a minimálisan adható összeg. Ezt most az önkormányzat a veszélyhelyzetre hivatkozással elvette. Törvényesen jártak el? Mit tehetek?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alapján a megbízás és annak elfogadása révén jön létre, amelyet írásba kell foglalni. Az Mt. 22. §-ának (3)-(4) bekezdései szerint az írásba foglalás, ha azt törvény írja elő, érvényességi kellék, és e megállapodás módosításához is írásbeli alak szükséges. A vezetői megbízás megszűnésének módjai lehetnek a Kjt. 23. §-a szerint: a közalkalmazott lemondása, a munkáltató általi visszavonás, a felek közös megegyezése és a határozott idő lejárta.Ha Ön az intézményvezető-helyettesi megbízásáról nem mondott le, azt a munkáltató nem vonta vissza, közös megállapodásukkal azt nem szüntették meg, vagy nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3916
12 Készenlét - a szabadság alatti elrendelhetőség kérdése
Kérdés: Üzemünkben a munkavállalók a veszélyhelyzet ideje alatt kivették az első fél évre járó időarányos szabadságukat, ám - főként a családosok - tetemes szabadságot kívánnak igénybe venni a nyári hónapok alatt is. Mivel most sok munkánk torlódott fel, valószínűleg több esetben kénytelenek leszünk a szabadságon lévő munkavállalókat is visszahívni, ha nem tudunk egy adott feladatot nélkülük megoldani. Köthetünk-e olyan megállapodást a munkavállalóval, hogy a szabadság idején is készenlétet ad, amikor pedig behívjuk dolgozni, azt túlórában számoljuk el?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár legyen a szabadságáról, e feltételeket pedig nem lehet megkerülni a készenlét elrendelésével. Így erre csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén van lehetőség, azzal, hogy a szabadság megszakításával okozott károkat és költségeket meg kell téríteni a munkavállaló részére (pl. hazautazás költségei). A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be [Mt. 123. § (5) és (7) bek.]. Mivel a szabadságról visszatérő munkavállaló fogalmilag a munkaidő-beosztásától eltérően dolgozik, ezért ez az időszak mindenképpen rendkívüli munkaidőként számolandó el (Mt. 107. §, 143. §). A 47/2020. Korm. rendelet ugyan megengedi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3912
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
13 Csökkentett munkaidő és a társadalombiztosítás ellátásai
Kérdés: A vírus miatt számos munkavállalónkkal részmunkaidős munkaszerződésre tértünk át, többségében 4 és 6 órás napi munkaidővel, az alapbérek arányos csökkentése mellett. Érdeklődnénk, hogy milyen hatással lehetnek ezek a munkaszerződés-módosítások a munkavállalók társadalombiztosítási helyzetére?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkavállaló csak kevesebb járulékot fizet. Ennek elsősorban akkor lehet jelentősége, ha a részmunkaidős foglalkoztatás alatt, vagy az azt közvetlenül követő időszakban lesz jogosult valamilyen pénzbeli ellátásra. Ha azonban ez a csökkentett munkaidő csak átmenetileg áll fenn (pl. pár hónapig), ennek a legalább 20 év szolgálati idő alapján számított nyugdíj mértékére valószínűleg csak minimális kihatása lesz. A részmunkaidő alatt a munkavállaló a nyugdíjhoz szolgálati időt is szerez. Ugyanakkor, ha a részmunkaidőből származó jövedelme nem éri el a (teljes munkaidőre irányadó) minimálbért, csak arányos szolgálati időt szerez. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3910
14 Munkaidőkeret alkalmazása és a veszélyhelyzet alatti bértámogatás
Kérdés: A bértámogatással kapcsolatos rendelet módosítását követően már nem kötelező lezárni a munkaidőkeretet, ha támogatást kérünk a munkavállalókkal. Hogyan kell ezt értelmezni? A támogatási időtartam alatt lehet a csökkentett munkaidőnél többet vagy épp kevesebbet dolgozni, azaz a munkaidőkeretbe órát felhalmozni, vagy a korábban felhalmozott órákat lehívni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár részmunkaidőt az Mt. 92. §-ának (5) bekezdése szabályozza a munkaidő mértékére vonatkozó előírások között. Ebből következően a csökkentett munkaidő a munkaszerződésben kerülhet meghatározásra, és a munkáltató számára a munkaidőkeretben beosztható munkaórák mértékére van hatással. A részmunkaidő kikötésétől azonban elválik a munkaidő-beosztása, mivel arról a munkáltató dönthet egyoldalúan a munkaviszonyra vonatkozó szabályok keretei között [Mt. 96. § (1) bek., 97. § (1) bek.]. Ennek során a munkaidőkeretben éppen az a jellemző, hogy a munkavállaló nem a munkaszerződése szerinti munkaidőt (ebben az esetben a csökkentett munkaidőt) dolgozza le minden egyes nap, hanem egyes napokon annál többet, míg más napokon annál kevesebbet.Ebből az következne - és ezt erősítette meg a munkaidőkeret engedélyezése is a támogatási időtartam alatt -, hogy a csökkentett munkaidőre vonatkozó szabály azt jelenti: a módosítás előtti, munkaszerződésben rögzített napi munkaidőhöz képest részmunkaidőben legalább 25%-ra, legfeljebb 85%-ra kell (lehet) csökkenteni a munkaidő mértékét, szintén a munkaszerződésben. A 25%-os és 85%-os határok viszont ebben az esetben nem érintenék a beosztás szerinti munkaidőt, azaz a támogatás időtartama alatt is lehetséges lenne, hogy a munkavállaló a csökkentett munkaidő mértékénél többet vagy épp kevesebbet dolgozzon - hiszen munkaidőkeret van -, amennyiben rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3908
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
15 Munkaidő-beosztás megváltoztatása - a kijárási korlátozás enyhítése után
Kérdés: Budapesten működtetünk kávézókat. Mivel május 18-tól enyhítésre került a kijárási korlátozás, a korábban állásidőn lévő munkavállalóinkat újra be kell osztani a munkavégzésre. Hogyan legyen ez szabályos? Mit tegyünk abban az esetben, ha a munkavállalóink munkaidőkerete még a leállás előtt elkezdődött, de nem szeretnénk az elszámolással július végéig várni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár körülményre tekintettel, a munkáltató jogosult a már közölt munkaidő-beosztást módosítani, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ezt a szabályt azonban a veszélyhelyzet alatt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a fenti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja [47/2020. Korm. rendelet: 6. § (2) bek. a) pont].E szerint, akármi is az egyébként irányadó beosztás, azt a munkáltató bármikor megváltoztathatja. Tehát akár a hét végén is módosíthatják minden további nélkül a következő hétfőtől érvényes beosztást, a hirtelen napvilágra kerülő új szabályok miatt. Sőt - az "újraindítás" alakulásától függően - napról napra változtathatja a munkáltató a beosztásokat. Emellett, a 104/2020. Korm. rendelet szerint a munkáltató egyoldalúan dönthet legfeljebb 24 havi munkaidőkeret alkalmazásáról, és az április 11-én (a jogszabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3906
16 Munkaidőkeret - heti négy munkanapos munkarendben
Kérdés: A járványhelyzet miatt kollégáink munkaidejét 20%-kal csökkentjük úgy, hogy csak heti négy napot kell dolgozniuk. Erről megkötöttük a munkaszerződés-módosításokat. Hogyan kell kiszámítani a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt ebben az esetben, ha a keret tartama alatt módosítottuk a munkaidő mértékét? Hogyan kell számolnunk a mostani 32 órás heti munkaidőt, ha az adott héten a húsvét miatt munkaszüneti nap is volt? A munkaszüneti napon felül is elrendelhetünk az adott hétre 32 óra munkaidőt? Hogyan alakul a díjazás ezekre a hetekre, ha a munkavállaló órabéres?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kereten felüli rendkívüli munkaidő lesz (Mt. 156. §). Ha a keret tartama alatt módosul a napi munkaidő, akkor a módosítás időpontját megelőzően a korábbi, azt követően a módosított napi munkaidővel kell számolni. Az idézett szabályból is láthatóan, a teljesítendő munkaidő meghatározásánál az általános munkarendre (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Azaz, úgy kell tekinteni, mintha ez a nap ott sem lenne a naptárban. Akkor is, ha egyébként a munkáltató foglalkoztathat ezen a napon. Ezért a nagypénteki és a húsvéthétfői munkaszüneti napokkal úgy kell eljárni, hogy a 2020. április hónapra nem 22, hanem csak 20 munkanappal számolunk. Így az érintett munkavállalóknak áprilisra 20x6,4 óra a teljesítendő munkaidejük, akkor is, ha be voltak osztva munkaszüneti napra, vagy nem.Ennek a szabálynak az a célja, hogy azok a munkavállalók is két munkanappal kevesebb időt dolgozzanak áprilisban, akiknek munkaideje az Mt. szerint beosztható munkaszüneti napra is. Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkaszüneti nappal érintett héten a munkavállalók szintén 32 órára legyenek beosztva, bár ezzel a keret[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3905
17 Felmentési idő fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: A járványhelyzetre tekintettel munkavállalóink jelentős részével határozatlan időre fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre inkább úgy alakul, hogy a közeljövőben létszámcsökkentést kell végrehajtanunk. Megszüntethetjük-e az érintett munkavállalók munkaviszonyát ilyen esetben? Ha igen, a felmondási idő alatt kell-e bármilyen juttatást - különösen felmentési időre járó távolléti díjat - fizetnünk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból létszámcsökkentésre hivatkozva [Mt. 66. § (1)-(2) bek.], a felmondási időre irányadó rendelkezések megtartásával (Mt. 69. §) meg lehet szüntetni.Az Mt. értelmében a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult, számára nem jár a felmentési időre távolléti díj. Ebből következően, mivel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállalónak nem áll fenn munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége, és ekkor munkabér sem jár részére, Önök nem kötelesek a felmentési időre járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3902
18 Munkaviszony létesítése korábbi munkavállalóval
Kérdés: Vidéki üzletünket ideiglenesen be kellett zárnunk, mert a járványügyi helyzetben nem volt kifizetődő a nyitvatartás. Most, hogy a korlátozások enyhültek, elérkezettnek látjuk az időt az újbóli nyitásra. Jogszabályba ütközik-e, ha ugyanazt a munkavállalót vesszük vissza, aki ott dolgozott korábban? Ha ez lehetséges, ugyanazzal a feltételekkel kell vele szerződnünk, mint korábban?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár megszűnt, új megkötésére van szükség [Mt. 45. § (1) bek.], ugyanakkor nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely azt írná elő, hogy a korábbi szerződés szerinti feltételekkel kellene alkalmazni a munkavállalót (hacsak a felek korábban ebben nem állapodtak meg). Ily módon a munkaszerződés feltételeit szabadon tárgyalhatják meg, és a kölcsönös és egybehangzó akaratuk eredménye lesz az új szerződés tartalma. Ebből következően nem kizárt, hogy a korábbi munkaszerződéssel azonos feltételekkel létesítsenek munkaviszonyt, de az is lehetséges - csak, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3901
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
19 Munkaviszony-megszüntetés utasítás megtagadása miatt
Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonnyal alkalmazott futár munkavállalónkat a jelenlegi járványhelyzet miatt megnövekedett megrendelések következtében arra utasítottuk, hogy a megye egy másik, szomszédos településén is lássa el a munkakörét. A munkavállaló munkaszerződése alapján a munkavégzés helye a megye egész területére kiterjed, ennek ellenére az utasítást megtagadta, észszerű indoklást nem közölt. Megítélésünk szerint az utasításunk jogszerű, különös méltánylást érdemlő körülmény nem áll fenn a munkavállaló oldalán, a feladatai aránytalanul nem válnának terhesebbé, gépkocsit, védőfelszerelést - ahogyan eddig is - biztosítunk számára, a másik településen tudomásunk szerint nincs igazolt fertőzött, így a veszélyhelyzet sem komolyabb, mint azon a településen, ahol a munkakörét ellátja. A jelenlegi helyzetben nem tehetjük meg, hogy még egy munkavállalót vegyünk fel, de a munkát el kell látni. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát jogszerűen?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár jöhet. A munkáltató jogszerű utasításának jogellenes megtagadása olyan szándékos munkavállalói kötelezettségszegés, amely megalapozhatja a határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása körében [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkaviszony azonnali hatályú felmondását is megalapozhatja az utasítás megtagadása, hiszen a leírtak fényében az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékű megszegése. Ez utóbbi esetben azonban a törvényi határidők megtartására is különös gondot kell fordítani: egyfelől az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3900
20 Végkielégítés összege - részmunkaidőre módosított munkaszerződés esetén
Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár a munkavállaló távolléti díjának meghatározott többszöröse [Mt. 77. § (3) bek.]. A távolléti díjat- az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),- az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (Mt. 150. §) és bérpótlék (Mt. 151. §)figyelembevételével kell megállapítani.A fent említett esedékesség időpontja a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja [Mt. 148. § (2) bek. b) pont bb) alpont]. Ebből következően megállapítható, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3899
21 Felmondás kijárási korlátozás idején
Kérdés: 2020. május 4. napjától a 169/2020. Korm. rendelet értelmében a személyek szabad mozgását korlátozó 95/2020. Korm. rendelet és a 71/2020. Korm. rendelet hatálya Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt azonban a legtöbb kereskedelmi üzlet nyitvatartása Budapesten sem tilos. A tapasztalatunk az, hogy mivel az emberek csak a 71/2020. Korm. rendeletben meghatározott alapos indokkal hagyhatják el a lakásukat, az ilyen típusú üzletekbe csak nagyon ritkán látogatnak. Lehet-e úgy értelmezni ezt a helyzetet, hogy a szabályozás ezeknek az üzleteknek a működését lényegében ellehetetlenítette, és ebből következően meg lehet-e szüntetni a határozott időre alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát az Mt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján, arra hivatkozva, hogy a munkaviszony fenntartása a munkáltató számára elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár (illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító) üzletben történő vásárlás;- a piacon, a helyi termelői piacon történő vásárlás;- a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (gyógyszertár) történő vásárlás;- a dohányboltban történő vásárlás [71/2020. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a), f), g), j) k), pont].Az Mt. 66. §-a (8) bekezdésének c) pontja értelmében a munkáltató felmondással abban az esetben is megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, ha annak fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A jogszabályhely által rögzített elháríthatatlan külső oknak egyfelől a munkáltató személyén kívül eső olyan eseménynek vagy körülménynek kell lennie, amelyet a munkáltató nem láthat előre, másfelől, amelynek befolyásolására vagy megakadályozására objektív okokból nem képes. Kétségtelen, hogy a munkáltató a járványügyi helyzet eseményeit nem láthatja előre, mint ahogyan azt sem, hogy a jogalkotó - egyebek mellett a fent említett módon - jogszabályi rendelkezéseket ír elő a személyek kijárásának korlátozását érintően. A munkáltató értelemszerűen ezek befolyásolására vagy megakadályozására nem képes. A lehetetlenülés ugyanakkor nem értelmezhető tágan, és az eset összes körülményének vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy eldöntsük, egy adott kereskedelmi tevékenység tekintetében a munkaviszony fenntartásának lehetetlenné válásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3898
22 Fizetési moratórium és a bérből való levonás
Kérdés: A veszélyhelyzetre elrendelt fizetési moratórium vonatkozik-e a munkabérből levonandó letiltásokra is? Szüneteltethető-e a munkavállaló bérből történő letiltása?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár haladék. E rendelkezést a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a kormány rendeletével meghosszabbíthatja. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik. A részletszabályokat a 62/2020. Korm. rendelet tartalmazza, kimondva egyebek mellett, hogy a munkáltatói kölcsönre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3896
23 Megállapodás minimálbérnél alacsonyabb alapbérben
Kérdés: Van-e rá mód, hogy úgy állapodjon meg a munkáltató a munkavállalóival, hogy a napi munkaidőt (8 óra) nem csökkenti, csak a munkabért csökkenti a felére? Így "alá tud menni" a napi 8 órás minimálbér összegének? Vagy a minimálbért mindenképpen tartani kell? A megállapodást a vészhelyzet idejére kötné a munkáltató. Ha van, akkor kérjük, tüntessék fel a jogszabályi hátteret is.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendelet alapján az Mt. eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. Ennek keretében a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérhetnek [Mt. 6. § (4) bek.]. Az eltérési lehetőségeket a 104/2020. Korm. rendelet szűkítette, de ez sem tiltotta meg az Mt. 136. §-ának (1) bekezdésétől való eltérést; azaz a veszélyhelyzet tartama alatt jelenleg a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat a minimálbérnél alacsonyabb mértékű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3895
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
24 Minimálbér a veszélyhelyzet idején
Kérdés: Hallottunk olyan hírekről, hogy a veszélyhelyzet alatt a cégeknek nem kötelező a minimálbért sem megfizetni a munkavállalóknak. Van ennek alapja, ha egyébként teljes munkaidőre szerződtünk velük? Elbocsátható-e egy munkavállaló, mert nem vállalja a minimálbér alatti összegért a munkavégzést?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár felül bérpótlék is megilleti, ha az állásidő tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult (Mt. 147. §). Az idézett szabályból látható, hogy nem jár díjazás a munkavállalónak, ha a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Hiába szegi meg a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben, nem kell bért fizetnie (sem alapbért, sem pótlékokat), ha az állásidő el nem hárítható, külső körülmények következménye. Például a járvány okozta kijárási korlátozás vagy anyaghiány kifejezetten ilyen eset lehet.Fontos, hogy az állásidő nem a munkáltató választásától, döntésétől függ, azaz nem arról van szó, hogy a munkáltató gazdasági, célszerűségi okokból inkább a tevékenység felfüggesztéséről dönt. Ilyenkor ugyanis lehetne működni, annak nincs elháríthatatlan oka, legfeljebb nem gazdaságos. Az Mt. szerint ehhez képest objektív körülmények szükségesek ahhoz, hogy a munkáltató mentesüljön a bérfizetési kötelezettsége alól. Hasonló ok hiányában a munkáltató a bérfizetési kötelezettsége (illetve a minimálbérszabályok) alól nem mentesülhet. Ugyanakkor egy eszközzel a minimálbér "alá tudnak menni": a 47/2020. Korm. rendelet a veszélyhelyzet miatt lehetővé teszi, hogy a felek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3894
25 Eltérések megállapodással a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoktól
Kérdés: Március 18-án megjelent a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. Korm. rendelet, amelynek 6. §-a az Mt.-től való eltérési lehetőségeket rögzíti. Ez a közalkalmazottakra is vonatkozik-e?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kollektív szerződésesnek nem alkalmazhatók.A 47/2020. Korm. rendelet továbbá megállapítja: a veszélyhelyzet idejére és az azt követő 30 napra a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérhetnek. Lényegében bármely rendelkezéstől, bármilyen irányba, a munkavállaló hátrányára történő eltérésre is felhatalmazást ad ez a szabály.A 47/2000. Korm. rendelet kiadására az Alaptörvény 53. cikkének (2) bekezdése adott felhatalmazást, amely szerint "A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat". A 47/2020. Korm. rendelet úgy fogalmaz, hogy "A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében az Mt. a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra" [6. § (1) bek.].A fenti jogszabályok együttes értelmezésével álláspontunk szerint a kormány az alaptörvénybeli, törvénytől való eltérésre való felhatalmazásánál fogva általános érvénnyel mondta azt ki, hogy az Mt.-t az általa rendeletben meghatározott eltérő szabályokkal kell alkalmazni. Mivel ennek hatályát a 47/2020. Korm. rendelet nem pontosította, valamennyi jogviszonyra vonatkozik ez a szabály, amire az Mt. alkalmazandó. Így a közalkalmazotti jogviszonyra is. Tehát az otthoni munka (home office) vagy távmunka elrendelése, a munkaidő-beosztás közlése, a közalkalmazott egészségének ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos kollektív szerződésben foglalt szabályok felfüggesztése egyértelműen vonatkozik a Kjt. hatálya alá tartozókra is.Kérdés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3867
26 Felmondás az óraadóknak
Kérdés: Magániskolában dolgoztam óraadó testnevelő tanárként. Az iskola a koronavírus miatt március 16-án azonnali hatállyal felmondott nekem, azzal az indokkal, hogy a tantermen kívüli munkarendben nem tudnak foglalkoztatni. Szerintem ez - amellett, hogy ezt a lépést a munkáltató részéről kifejezetten rosszindulatúnak látom - hátrányos megkülönböztetés, hiszen a munkaviszonyban álló kollégámat nem küldték el! Mi ezzel kapcsolatban a véleményük?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár felmondás joga nem gyakorolható. Ezért elsődlegesen az adott szerződés tartalmát kell megvizsgálni a tekintetben, hogy az azonnali hatályú felmondást lehetővé tette-e, illetve, ha igen, milyen feltételek esetén. A szerződésben kikötött felmondási időt a veszélyhelyzetben is figyelembe kell venni.Ami a hátrányos megkülönböztetést illeti: az Ebktv. 8. §-a alapján hátrányos megkülönböztetés akkor valósul meg, ha egy személy vagy csoport valós vagy vélt helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerint pedig az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, észszerű indoka van. Az a körülmény, hogy a veszélyhelyzet és a tantermen kívüli munkarend miatt nincs szükség az Ön testnevelő tanárként való munkavégzésére, az ugyan az Ebktv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3866
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
27 Felmondás a járványügyi helyzettel összefüggésben
Kérdés: Sajnos a járvány elérte a vállalkozásunkat: a tevékenységünkből eredően a forgalmunk jelentősen lecsökkent, és a bevételeink elapadni látszanak. Néhány munkavállalóval tovább tudjuk vinni a céget, de egyesek munkaviszonyának a megszüntetése az egyetlen megoldás számunkra. Mire hivatkozhatunk ilyenkor, jogszerűen felmondhatjuk a határozatlan időre létesített munkaviszonyokat a járványhelyzetre hivatkozással?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szüntetni, akiknek a munkáját, munkakörét ez a döntés érinti. Ebből a szempontból különös jelentősége van annak, hogy a felmondás oka világos, valós és okszerű legyen [Mt. 64. § (2) bek., Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 95. számú állásfoglalása]. A munkavállalók személyes körülményei, helyzete függvényében a munkavállaló bizonyos élethelyzetekben felmondási védelem alatt áll [Mt. 65. § (3)-(5) bek., 66. § (4)-(7) bek.], ezért különös gondot kell fordítani annak megállapítására, hogy az adott helyzetben felmondási tilalom vagy korlátozás irányadó-e.Ez ugyan a kérdésből nem derül ki, de érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a munkáltató működésével összefüggő megszüntetések (tipikusan a felmondások, de idetartoznak többek között a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezések is) a csoportos létszámcsökkentésre irányadó törvényi rendelkezések hatálya alá tartoznak, a munkáltatónak az Mt. által előírt, többirányú tájékoztatási, illetve tárgyalási kötelezettségeknek is eleget kell tennie. Ha ugyanis a munkáltató a létszámcsökkentésről szóló döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3864
28 Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása
Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól csak azért, mert járvány van. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor a munkáltató utasítása alapján kell meghatározni azt, hogy a díjazás hogyan alakul ebben az időszakban. Így például, ha szabadságot adott ki, akkor arra távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont].Előfordulhat, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és azon belül szervezte át a munkavégzést egyenlőtlen munkaidő-beosztással [Mt. 97. § (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott munkaórákat a munkáltató később még beoszthatja, azokat később le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre - álláspontunk szerint - alapbér (illetmény) és bérpótlékok (Mt. 147. §) illetik meg a munkavállalót (közalkalmazottat), mivel nem elháríthatatlan külső okból maradt el a foglalkoztatás. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3863
29 Állásidő - kikölcsönzés hiányában, járvány idején
Kérdés: Amennyiben a kölcsönvevők megszüntetik a munkavállalók kikölcsönzését, arra hivatkozással, hogy a COVID-19-járvány miatt leállítják/csökkentik a termelést, akkor a kölcsönzött munkavállalónál a kikölcsönzés hiánya díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár beosztás hiányában elmaradt pótlékról nincs szó).A kölcsönbe adó saját maga a kölcsönzött munkavállalót nem foglalkoztathatja, és a hatályos szabályozás értelmében nincs álláskeresési/felajánlási kötelezettsége sem, ha megszűnt a munkavállaló kikölcsönzése, sőt, ez számára önálló felmondási okot is jelent [Mt. 220. § (1) bek.]. Ebből következően általában nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatását (kikölcsönzését) a járvány miatt nem tudja biztosítani; a kölcsönvevői megrendelések elmaradása "szokásos" üzleti kockázatának minősül, amelynek kérdéseit a kölcsönvevővel kötött polgári jogi szerződésben szabályozhatja, és épp erre tekintettel van nagyon kedvező lehetősége a munkaviszony felmondására. Amennyiben ennek nem tesz eleget, és a munkaviszonyt fenntartja, akkor nem külső okból kerül sor a foglalkoztatás ellehetetlenülésére, amint azt az állásidővel kapcsolatban a Kúria kifejtette (BH2020. 82).Természetesen előállhatnak olyan esetek, ahol valóban a járvány okozta vis maior vezet a foglalkoztatás ellehetetlenülésére. Ilyen lehet, ha járványügyi hatósági intézkedés miatt kerül sor a kölcsönvevői munkahely bezárására, és emiatt szüntetik meg a munkavállaló kikölcsönzését. Megjegyezzük, hogy a kikölcsönzés megszüntetésére a kölcsönvevőnél fennálló vis maior esetében nem is lenne szükség,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3862
30 Állásidő a járvány idején
Kérdés: Amennyiben azért nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, mert a beszállítóink leálltak (egy részük nem kap alapanyagot, mert az tiltólistás országból érkezne, másik részük a COVID-19-járványra hivatkozással állt le), és így nincs alapanyagunk, akkor a munkavállalók számára ez díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár eredetű vis maiornak tekinthető például a háború, a forradalom, illetve a pénznem megszűnése anélkül, hogy új pénznem lépne a megszűnt helyébe). A vis maiornak minősülő események abszolút jellegűek, tehát nem annak van jelentősége, hogy az adott személy tud-e ellenük védekezni, hanem annak, akad-e olyan ember, aki az adott eseményt el tudná hárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik (BH2014. 147).A COVID-19 miatti járvány okozhat vis maiort. Ilyen lehet, ha a betegségek miatt hatósági járványügyi intézkedéseket foganatosítanak, amelyek megtiltják a foglalkoztatást egyes munkahelyeken, vagy épp a határok lezárása miatt ellehetetlenítik vagy jelentősen késleltetik a szükséges alapanyagok szállítását. Önmagában az, hogy egy beszállító a járványra hivatkozással felfüggeszti a működését, nem minősül ugyanakkor vis maiornak, és nem szolgálhat indokként arra, hogy a vele polgári jogi jogviszonyban álló más munkáltatók erre hivatkozással a munkaviszonyban vis maiort jelenthessenek be. A beszállítók általi ilyen nemteljesítés a polgári jogi szerződésszegés keretében értékelhető, és a munkáltató az ezzel összefüggő kárait - például az állásidőre kifizetett munkabérek költségeit - vele szemben érvényesítheti. Emellett a munkáltatónak - ha a termeléskiesése bármilyen okból várhatóan hosszabb ideig tartana - van lehetősége a munkaviszonyok megszüntetésére, és ezzel az állásidő elkerülésére. Az újabb munkaügyi ítélkezési gyakorlat az elháríthatatlan külső ok körében kiemelten kezeli a "külső" tényezőt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3861
31 Szülő - munka helyett gyermekfelügyelet
Kérdés: Miként mentesülhet a gyermekével otthon maradó szülő a munkavégzési kötelezettsége alól a gyermeke otthoni felügyelete érdekében az óvoda- és iskolabezárás, illetve a tantermen kívüli tanítás időszakára?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár otthonmaradás mellett nincs otthoni munkavégzés, leszögezendő: nem gyermeke betegsége miatt válik keresőképtelenné a munkavállaló, így ez az időszak táppénzre nem jogosít. (Kivéve természetesen, ha a gyermek valóban orvos által igazoltan beteg). A munkáltató ekkor kiadhatja az éves szabadság egy részét, figyelemmel arra is, hogy az első negyedévben vagyunk, így sokan még szabadságon sem voltak. Az Mt. 122. §-a alapján ugyanis a szabadságot a munkáltató adja ki, nem pedig - a köznyelvi fordulat szerint - a munkavállaló veszi ki. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3860
32 Iskolabezárás - szülői mentesülés vagy részmunkaidő-kikötés
Kérdés: Számos munkavállalónk kisgyermeket nevel, akiket a nevelési, oktatási intézmények bezárása miatt otthon kell felügyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt távollétre? Hogyan állapodhatunk meg velük részmunkaidős foglalkoztatásban?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ha ezt különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok indokolja [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Erre az időtartamra viszont díjazás nem illeti meg (Mt. 146. §). Ekkor tehát nem kell megegyezni a munkáltatóval a fizetés nélküli távollétben, hanem a mentesülés alanyi jogon jár, feltéve persze, hogy a helyzet különös méltánylást érdemel. A váratlanul bejelentett iskolabezárás első napjai, vagy a gyermekekkel eredetileg otthon maradó nagyszülő megbetegedése lehet például ilyen körülmény, ami miatt minden további nélkül igazoltan hiányzik a gyermekét otthon felügyelő szülő.Köztes megoldás lehet a részmunkaidőre való átállás is. A felek közös megegyezéssel ugyanis csökkenthetik a munkaszerződés szerinti munkaidő mértékét (Mt. 58. §). Ekkor azonban tekintettel kell lenni arra, hogy - a felek eltérő megállapodása hiányában - részmunkaidő esetén a munkaidő mértékével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3859
33 Szabadság a járványveszély idejére - fizetett és fizetés nélküli
Kérdés: Vendéglátóhelyet működtetünk, a járványveszély miatt várhatóan pár hónapig egyáltalán nem tudunk működni. Lehetséges-e, hogy emiatt előrehozzuk a szabadságok kiadását? A mi ágazatunkban amúgy is megszokott, hogy még a családos munkavállalók sem nyáron kapják meg a fizetett szabadságot. Ha a nyitvatartás korlátozása elhúzódna, és elfogyna az éves szabadság, áttérhetünk fizetés nélküli szabadságra is?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kiadásának. Az előzetes 15 napos közlési határidőre tekintettel az sem megoldás, ha a munkáltató már rögtön, a közlés napjára is kiadja a szabadságot, vagy csak pár nappal közli előre annak kiadását. Nincs viszont akadálya, hogy a felek megállapodjanak a szabadság rövidebb határidővel való kiadásában. Akár a teljes éves szabadság időzíthető a mostani veszélyhelyzet idejére, ám a következő évi szabadság már nem hozható előre. A vita elkerülését megelőzendő, indokolt megállapodni abban is, hogy a veszélyhelyzetre figyelemmel a szabadság azon hét munkanapja is kiadásra kerül, amivel az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató rendelkezhet.A felek megállapodhatnak fizetés nélküli szabadságban is, ám erre hangsúlyozottan közös megegyezésükkel kerülhet sor. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel [Tny. 8. § a) pont]. Erre is tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3858
34 Munkaidő-átütemezés - segíthet a munkaidőkeret
Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár egyenlőtlenül (Mt. 105. §). Nincs akadálya, hogy a munkaidőkereten belül szélsőségesen eltérő legyen a teljesítendő munkaidő mennyisége, és akár két hónapig egyáltalán ne legyen beosztva a munkavállaló, ehhez képest pedig a munkaidőkeret későbbi időszakában viszont folyamatosan napi 12 órás beosztásban dolgozzon. Tizenkettőnél több munkaórát - a készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás kivételével - munkaidőkeret esetén sem lehet beosztani egy napra [Mt. 99. § (2) bek. a) pont].A munkáltató egyoldalúan jogosult a munkaidőkeret elrendelésére, ám annak kezdő és befejező időpontját előre közzé kell tenni, és általános szabály szerint négy hónapnál hosszabb nem lehet. A megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben és a közlekedési ágazatban [Mt. 135. § (4) bek.] a munkáltató egyoldalúan elrendelhet hathavi munkaidőkeretet is. A törvény részletesen meghatározza, milyen elszámolási szabályokat kell követni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnik. Amennyiben a munkavállaló felmondásával szűnne meg a munkaviszony, az időközben kifizetett, de tényleges teljesítéssel "le nem fedett" munkabér előlegként visszakövetelhető [Mt. 95. § (4) bek. a) pont]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a 47/2020. Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3857
35 Otthoni munkavégzés - egyoldalú elrendeléssel
Kérdés: A járványügyi veszélyhelyzetre és a járvány által előidézett gazdasági körülményekre tekintettel cégünk úgy döntött, hogy addig, amíg még van lehetőség a tevékenység folytatására, áttérnénk a távmunkára. Van-e ennek bármilyen akadálya?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkavállaló beleegyezése. Megjegyzendő, hogy a köznyelvben a távmunkát és az otthoni munkavégzést (a "home office"-t) gyakran szinonim fogalmakként használják, azonban két különböző jogintézményről van szó. A távmunkavégzés - amint az fentebb is látható volt - egy atipikus munkaviszony, az otthoni munkavégzés azonban nem önálló munkaviszonytípus: a munkáltatónak azon jogából ered, amely alapján jogosult a munkavállaló számára a munkavégzés teljesítésének helyét kijelölni, így jogosult arra is, hogy ezt a jogot egészében vagy részben - akár határozatlan vagy határozott időre - átengedje. Az ebbéli döntés a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása (Mt. 16. §), és arra úgy is sor kerülhet, hogy a munkáltató fenntartja magának a visszavonás lehetőségét. Az otthoni munkavégzésre értelemszerűen a felek megállapodása alapján is sor kerülhet, nem csupán egyoldalúan rendelhető el.Megjegyzendő, hogy az otthoni munkavégzés nem jelent egyben kötetlen munkarendet, erről a munkáltató külön, egyoldalúan dönthet. Amennyiben erre nem kerül sor, a munkavállaló a munkáltató által meghatározott kötött munkarendben köteles az otthonában a rendelkezésre állásra, illetve munkavégzésre. Érdemes továbbá az otthoni munkavégzés egyes részleteinek szabályozása is, így például célszerű végiggondolni, hogy a munkavállaló otthoni munkavégzése milyen kockázatokkal járhat munkavédelmi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3856
36 Munkavállalói egészségi állapot - az ellenőrzés lehetősége
Kérdés: Miként küldhető orvosi vizsgálatra a munkahelyén betegség tüneteit mutató munkavállaló?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hatókörében tartózkodók - egészsége védelme érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Az általános szabályok szerint ennek módja az, hogy a munkavállalót a 33/1998. NM rendelet alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos megvizsgálja, és nyilatkozik arról, hogy munkakörében az igénybevételnek képes-e megfelelni (munkaköri alkalmasság), illetőleg hogy - járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy esetén - fertőző megbetegedése, a kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti (személyi higiénés alkalmassági vizsgálat). Az orvosi vizsgálat eredményeként csak annyit közölnek a munkáltatóval, hogy az illető munkavállaló a munkakör ellátására "alkalmas" vagy "nem alkalmas", illetőleg milyen feltételekkel alkalmas. Ha a munkavállaló beteg, akkor a háziorvosa is igazolhatja keresőképtelen állapotát a 102/1995. Korm. rendelet szerint, ez esetben mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.A 47/2020. Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésének d) pontja is felhatalmazza a munkáltatót, hogy a veszélyhelyzetben, illetve annak megszűnését követő 30 napban "a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket" megtegye. A meglehetősen nagyvonalúan megfogalmazott felhatalmazás tehát arról szól, hogy - a gyors intézkedés érdekében - a munkáltató az orvos közreműködése nélkül maga tegyen ellenőrző lépéseket a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzésével kapcsolatosan, és ez alapján döntést hozzon a munkavállaló munkavégzésének esetleges felfüggesztéséről.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3855