×

Koronavírus, kérdések válaszok

     
1 Szabadságkiadás és az igazgatási szünet veszélyhelyzeti szabályai
Kérdés: ��nkorm��nyzati hivatalban a 2023. ��vben elrendelend�� igazgat��si sz��netre vonatkozik k��rd��s��nk. A Kttv. 232. §-��nak (3) bekezd��se szerint a k��pvisel��-test��let, valamint a 2. §-ban felsorolt szervek vezet��je ��� a korm��ny aj��nl��s��nak figyelembev��tel��vel ��� a rendes szabads��g kiad��s��ra igazgat��si sz��netet rendelhet el. Az ilyen m��don kiadott rendes szabads��g nem haladhatja meg a k��ztisztvisel�� adott ��vre meg��llap��tott alapszabads��g��nak a h��rom��t��d��t. A 460/2022. Korm. rendelet 2. §-a ��tmeneti szab��lyokat tartalmazott. E szerint, a munk��ltat��i jogk��r gyakorl��ja ��� a (3) bekezd��sben foglalt kiv��tellel ��� k��teles az igazgat��si sz��netre es�� valamennyi munkanapra szabads��got kiadni a k��l��nleges jog��ll��s�� szervn��l, illetve a helyi ��nkorm��nyzat k��pvisel��-test��lete hivatal��n��l foglalkoztatott szem��lyek (a tov��bbiakban egy��tt: foglalkoztatott) r��sz��re azzal, hogy<br> a) ebben az esetben nem alkalmazand�� a foglalkoztatottra ir��nyad�� jogszab��ly azon rendelkez��se, amely szerint a szabads��g egy r��sz��vel a foglalkoztatott rendelkezik,<br> b) el��sz��r a 2022. ��vben esed��kes szabads��got kell kiadni,<br> c) ha a b) pont szerinti szabads��g nem elegend��, a 2023. ��vben esed��kes szabads��got kell kiadni.<br> A 2023. ��vi igazgat��si sz��net elrendel��se eset��n a 15 munkanap alapszabads��gb��l, amellyel a munk��ltat�� rendelkezik, le kell vonni a 2022. ��v v��g��n, illetve 2023. ��v elej��n kiadott 2023. ��vi alapszabads��g napjainak a sz��m��t? Ha igen, meg��llapodhat-e a munk��ltat�� a k��ztisztvisel��vel, hogy az igazgat��si sz��net id��tartam��ra a szabads��gterv��t ��gy ��temezze, hogy a sz��net id��tartam��ra vesz ig��nybe azokb��l a napokb��l, amelyekkel m��r nem a munk��ltat�� rendelkezik?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár évre megállapított alapszabadságának a három­ötödét [Kttv. 232. § (3) bek.]. Ettől a törvényi rendelkezéstől azonban eltérnek a veszélyhelyzetre hivatkozással alkotott végrehajtási szabályok. Eszerint, a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönthetett úgy, hogy 2022. december 22-től 2023. január 6-ig igazgatási szünetet rendel el. Amint arra a kérdés is utal, ilyen esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik [460/2022. Korm. rendelet 1. § (1) bek. b) pont és 2. § (1) bek. a) pont]. Ha tehát az adott önkormányzati hivatalnál sor került a fentiek szerinti igazgatási szünet elrendelésére, nem kell tekintettel lenni arra, hogy az alapszabadság kétötöd részével a köztisztviselő maga rendelkezik. Így akkor is kiadható volt erre az időszakra a szabadság, ha ezzel 2022-ben vagy 2023-ban az alapszabadság kevesebb mint kétötödével rendelkezhet/rendelkezhetett maga a köztisztviselő.A 460/2022. Korm. rendelet hatályán kívül eső időszakra elrendelt szabadság tekintetében viszont újra a Kttv. alkalmazandó. Az igazgatási szünetre a 2023. évi szabadságból kiadott napok tehát a munkáltató által kiadott napok számát csökkentik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2023. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4661
2 400 túlóra túllépése rendkívüli helyzetben
Kérdés: V��llalatunk, ��lve az Mt. 135. §-��nak (3) bekezd��s��ben foglaltakkal, kollekt��v szerz��d��s��ben ��gy rendelkezett, hogy 300 ��ra rendk��v��li munkaid��t rendelhet el, illetve tov��bbi 100 ��ra ��nk��nt v��llalt t��lmunk��r��l ��llapodhat meg a munkav��llal��val. Az ��v elej��n a j��rv��ny��gyi helyzet s��lyosan ��rintette a v��llalatunk termel��s��t ��s ezzel a megk��t��tt kisz��ll��t��si szerz��d��sben foglaltakat. A kapacit��sok jelent��s cs��kken��s��ben nagy szerepet j��tszott, hogy c��g��nk k��l��n��s figyelmet ford��tott a munkat��rsak eg��szs��g��nek meg��v��s��ra ��s a j��rv��ny tov��bbi terjed��s��nek megakad��lyoz��s��ra. A kontaktk��nt ��rintett szem��lyeket otthon tartotta, am��g a fert��z��tts��g kock��zata fenn��llhatott. A Covid-fert��z��tt koll��g��k eset��ben pedig csak negat��v PCR-teszt eset��n enged��lyezett visszat��r��st a termel��sbe. Ezen ��vint��zked��sek miatt teljes��thetetlenn�� v��ltak a kisz��ll��t��si hat��rid��ink. Tekintettel a fentiekre, figyelembe vehet��-e az Mt. 108. §-��nak (2) bekezd��se, miszerint nem korl��tozott a rendk��v��li munkaid�� elrendel��se vis maior eset��n, azaz meghaladhat��-e a 400 ��r��s rendk��v��li munkaid�� a napt��ri ��vben, tekintettel a j��rv��ny��gy miatti kapacit��scs��kken��sre?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár érdekében [Mt. 108. § (2) bek.]. A rendelkezés célja az, hogy ne a munkaidő mértékére vonatkozó szabályok akadályozzák a munkavégzést, ha valamilyen vis maior helyzet megelőzése, elhárítása érdekében van szükség a munkavállaló munkaerejére. A kérdésben leírt esetben azonban nem a járványhelyzet megelőzése, elhárítása miatt szükséges az éves korlátot meghaladó rendkívüli munkaidő elrendelése, hanem az év során – a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2022. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4534
   
3 Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre
Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-��nak (2) bekezd��s��ben foglalt munk��ltat��i d��nt��s ��rtelm��ben a fizet��s n��lk��li szabads��g meghosszabbodik (mert a munk��ltat�� az oltatlanokat nem k��v��nta visszavenni), ��s ugyanezen szakasz (16) bekezd��se ��rtelm��ben a d��nt��s valamennyi foglalkoztatott vonatkoz��s��ban alkalmazand�� (teh��t nem vehet fel ��j ��� oltatlan ��� munkav��llal��t), akkor s��lyos l��tsz��mhi��ny miatt lehet��s��g ny��lhat-e a munk��ltat��i d��nt��s megv��ltoztat��s��ra annak ��rdek��ben, hogy a j��v��ben oltatlanok is alkalmazhat��ak legyenek? Ha igen, milyen felt��telekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehet��s��g, akkor mely id��pontt��l val��sulhat meg az oltatlanok foglalkoztat��sa a munk��ltat��n��l?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár fenntartásban vagy tulajdonban működő szervnél, intézménynél vagy gazdasági társaságnál foglalkoztatottak tekintetében – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a munkavégzés feltételeként megállapítható a járványügyi készültség bevezetésének alapjául szolgáló járványt okozó kór­okozó elleni védőoltás.Szükséges ugyanakkor rögzíteni, hogy a Vmtv. idézett rendelkezései az 599/2021. Korm. rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra és munkáltatóikra vonatkoznak. Ez – a már hatályon kívül helyezett 599/2021. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében – azt jelenti, hogy azok csak a tág értelemben vett közszférába tartozó, alábbiakban felsorolt állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottakra alkalmazandóak, így:a) az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél,b) az Szktv. szerinti szakképző intézménynél,c) az Nft. szerinti felsőoktatási intézménynél,d) a Módtv. szerinti kulturális intézménynél,e) a Hszt. hatálya alá tartozó szervnél,f) a Hvt. szerinti honvédelmi szervezetnél – ideértve a Hjt. és a Hajt. hatálya alá tartozó, nem honvédelmi szervezetnél foglalkoztatottakat is -,g) az Sztv. szerinti bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál, intézményben,h) a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél,i) a Kit. hatálya alá tartozó szervnél,j) a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél,k) a NAV sz.tv. hatálya alá tartozó szervnélfoglalkoztatott személyekre.A fenti a)-d), g) és h) pontok szerinti intézménynél foglalkoztatottakra is csak abban az esetben terjedt ki az 599/2021. Korm. rendelet hatálya, ha az intézmény állami vagy önkormányzati fenntartásban működik. A Vmtv. fentebb idézett szabályai ugyanakkor – az e) és az f) pontban meghatározott jogviszonyban állók kivételével – nem terjednek ki az állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságnál, valamint azok többségi befolyásával működő gazdasági társaságoknál foglalkoztatottakra [599/2021. Korm. rendelet 1. § (2)-(4) bek.]. Megjegyzendő, mindez azt is jelenti, hogy az Mt. hatálya alá tartozó, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló elviekben nem valamennyi, csupán néhány[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2022. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4507
4 Védettség igazolása és az elmulasztás jogkövetkezményei
Kérdés: A Munka��gyi Levelek 218. sz��m��ban a 4249. sz��m�� cikkben ��� az akkori jogi k��rnyezetben ��� ��gy nyilatkoztak, hogy a munkav��llal��t az eg��szs��g��gyi dolgoz��k k��r��n k��v��l nem ��rheti h��tr��ny (pl. fizet��s n��lk��li szabads��g vagy felmond��s), ha a munk��ltat�� k��telezi a munkav��llal��it az olt��s felv��tel��re, de a munkav��llal�� ennek nem tesz eleget. Mennyiben m��dos��tj��k ezt a helyzetet az az��ta kiadott korm��nyrendeletek, pl. az 598/2021. Korm. rendelet?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alábbiakban a kérdésben említett 598/2021. Korm. rendelet főbb rendelkezéseit foglaljuk össze, utalva arra, hogy az 599/2021. Korm. rendelet ezekhez több szempontból nagyon hasonló szabályokat ír elő a közszférára is.Az 598/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégek, vállalkozások és intézmények jogot kaptak arra, hogy a munkavégzés feltételeként a foglalkoztatottak számára előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét, amennyiben ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. Az 598/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint annak rendelkezéseit általános szabály szerint arra a foglalkoztatottra kell alkalmazni, aki nem tartozik az 599/2021. Korm. rendelet hatálya alá.A munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki az 598/2021. Korm. rendelet hatálybalépése előtt nem vette fel a védőoltást, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg. Kivéve, ha a foglalkoztatott mentesül a védőoltás felvétele alól a rendelet szabályai értelmében [598/2021. Korm. rendelet 2. § (1) bek.]. A munkáltatónak meg kell határoznia az erről szóló intézkedésében a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. Az intézkedésről, az irányadó határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről a munkáltató elektronikus úton (pl. e-mailen) vagy papíralapon köteles tájékoztatni a foglalkoztatottat [598/2021. Korm. rendelet 2. § (1)-(3) bek.]. Nem kötelezhető a védőoltás felvételére azonban az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Az orvosi szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki [589/2021. Korm.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2022. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4367
5 Táppénz – ha lejár az egy év
Kérdés: Munkav��llal��nk egy ��ve t��pp��nzen van. Vissza m��g nem tud j��nni dolgozni, mert cs��p��m��t��tre v��r, ami a koronav��rus-j��rv��ny miatt egyhamar nem fog bek��vetkezni. Ha lej��r az egy ��v, milyen juttat��sban r��szes��l a munkav��llal��? Munk��ltat��k��nt milyen lehet��s��geink, illetve k��telezetts��geink vannak?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége továbbra sem áll fenn [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Figyelemmel arra, hogy keresőképtelen, munkát nem végez, munkabér nem illeti meg, és egyéb juttatást sem kötelesek számára adni. A keresőképtelensége miatt Önöket sem terheli foglalkoztatási kötelezettség. Ettől függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy a munkavállaló számára jóléti célú juttatást biztosít, ám erre nem köteles. Mivel a munkavállaló szociális körülményeit nem ismerjük, abban a kérdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2022. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4351
6 Oltakozási kötelezettség – kivételekkel
Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-��nak (1)-(2) bekezd��s��ben foglaltak jog��rtelmez��s��vel, a jogalkot��i sz��nd��k tekintet��ben szeretn��k k��rd��st feltenni. Int��zm��ny��nk tekintet��ben a korm��nyrendelet 1. §-a (1) bekezd��s��nek a) pontja relev��ns. Ez alapj��n a rendelet alkalmaz��s��ban foglalkoztatottnak min��s��l az Nkt. szerinti k��znevel��si int��zm��nyn��l foglalkoztatott szem��ly. A "foglalkoztatott" fogalm��t a Tbj. 4. §-��nak 5. pontja szerint kell ��rtelmezni, vagyis foglalkoztatott az a szem��ly, akit a k��znevel��si int��zm��ny biztos��t��si jogviszony keret��ben foglalkoztat, vagy az a szem��ly is e fogalom al�� tartozik, aki a k��znevel��si int��zm��ny ter��let��n v��gez munk��t, de nem a k��znevel��si int��zm��ny alkalmazottja? A fogalom konkr��t meghat��roz��sa az��rt fontos sz��munkra, mert int��zm��ny��nk konyhai dolgoz��kat alkalmaz az iskol��k t��lal��konyh��in, de a dolgoz��k nem az iskol��val, hanem az int��zm��ny��nkkel ��llnak k��zalkalmazotti jogviszonyban. A tanker��let arr��l t��j��koztatott minket, hogy az 599/2021. Korm. rendeletben le��rtakat kiterjeszti mindazon szem��lyekre, akik az iskol��kba bel��pnek, ��s a tanul��kkal k��zvetlen kapcsolatba ker��lnek. Mivel int��zm��ny��nk ��nkorm��nyzati fenntart��s��, ��s alkalmazottai a Kjt. hat��lya al�� tartoznak, r��juk ��� ��rtelmez��s��nk szerint ��� az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak nem vonatkoznak, viszont a fenti esetben a konyh��s munkak��rt ��gyfelekkel k��zvetlen��l ��rintkez��nek kell min��s��ten��nk, ��s alkalmazni kell r��juk a rendeletben foglaltakat. De ha az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltakat a konyh��s munkak��r tekintet��ben alkalmazzuk, alkalmazni kell-e a t��bbi alkalmazott tekintet��ben azzal a megk��t��ssel, hogy nekik pedig a 2. § (1) bekezd��se a) pontj��nak ab) alpontj��ban meghat��rozott id��pontban kell felvenni��k az olt��st? Kinek kell ebben az esetben az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak v��grehajt��s��t elrendelni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkavégzésre irányuló jogviszonya a köznevelési intézménnyel áll-e fenn. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a köznevelési intézményben, az iskolák tálalókonyháin alkalmazott konyhai dolgozók, akik nem az iskolával, hanem az Önök intézményével állnak közalkalmazotti jogviszonyban, nagy valószínűséggel beleesnek a rendelet szerinti foglalkoztatott fogalmába, és így rájuk alkalmazni kell annak rendelkezéseit. Arról viszont nem vagyunk meggyőződve, hogy a tankerületnek lenne lehetősége kiterjeszteni az 599/2021. Korm. rendelet alkalmazását mindazokra, akik az iskolákba egyáltalán belépnek és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Noha e két kritériumnak megfelelő személyek az esetek többségében minden bizonnyal közös metszetbe tartoznak a foglalkoztatottak kategóriájával, ugyanakkor elképzelhető olyan eset is, amikor egy személy közvetlen kapcsolatba kerül a tanulókkal, de nem minősül a "köznevelési intézménynél" foglalkoztatottnak (pl. egy külső kutató, aki engedélyt kapott, hogy kutatása keretein belül kérdőíves felmérést végezzen a tanulók körében, és erre a személyes jelenlétében kerül sor egy osztályteremben).Ha az Önök önkormányzati fenntartású intézményére ugyan nem terjed ki az 599/2021. Korm. rendelet hatálya, ettől függetlenül a fentiek értelmében az egyik értelmezési lehetőség alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az mégis vonatkozik azokra a közalkalmazottakra, akik konyhás munkakörben dolgoznak az egyes iskolákban. Ennek alapja azonban nem a tankerület által megfogalmazott többletkövetelmény (azaz az ügyfelekkel/tanulókkal való közvetlen érintkezés), hanem az 599/2021. Korm. rendelet kifejezett rendelkezése: a "köznevelési intézménynél" történő foglalkoztatás.Azt, hogy az 599/2021. Korm. rendeletet a többi alkalmazottjuk esetében is alkalmazni kell-e, csak akkor tudnánk megítélni, ha ismernénk, hogy ők olyan foglalkoztatottnak minősülnek-e, akik a rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt valamely intézménynél vagy szervnél foglalkoztatott személyek. Csak erre adott igenlő válasz esetén lehetne kötelezni őket arra, hogy az 599/2021. Korm. rendelet alapján, a rendelet 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban vegyék fel az oltást.Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4321
7 Védőoltásra kötelezés védettségi igazolvány esetén
Kérdés: Egyik bolti elad�� munkav��llal��nk p��r hete t��rt vissza a munk��ba, igazolt koronav��rus-fert��z��s ut��n. A felgy��gyul��sa miatt v��detts��gi igazolv��nnyal rendelkezik. Az ��j rendelet alapj��n felmer��lt benn��nk, hogy minden bolti alkalmazottunknak k��telez��v�� tessz��k a v��d��olt��st. Megtehet j��k-e ezt a v��detts��gi igazolv��nnyal rendelkez��, de nem oltott munkat��rs kapcs��n is?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja [2. § (4) bek.]. Az 598/2021. Korm. rendelet tehát nem számol azzal az eshetőséggel, hogy a munkavállaló védőoltás nélkül is lehet "védett", illetve maga a védettségi igazolvány is megszerezhető azzal, ha valaki igazoltan átesett a fertőzésen. Álláspontunk szerint, mivel ilyen esetben nem áll fenn az oltásra kötelezés jogalapja (az egészség védelmének célja), a munkáltató jogszerűen nem írhatja elő az oltás felvételét. Megjegyezzük, hogy ha a munkáltató egészségvédelmi célból úgy dönt, hogy az adott munkakörben kötelező az oltás felvétele, ám a munkavállaló egészségügyi okból mégsem oltható, akkor is minden egyéb eszközzel óvni kell a fertőzés veszélyétől (61/1999. EüM rendelet 6. §). Például, nem lehetséges, hogy a munkáját változatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4308
   
8 Egészségügyi munkavállaló – ha nem oltható be
Kérdés: Hogyan foglalkoztathat�� a dolgoz�� Covid megbeteged��si vesz��lynek kitett munkahelyen, akit eg��szs��gi ��llapota miatt nem lehet Covid-19 elleni v��d��olt��sban r��szes��teni? Foglalkoz��s-eg��szs��g��gyi szempontb��l a 61/1999. E��M rendelet ��s 18/1998. NM rendelet alapj��n, amennyiben biol��giai t��nyez�� van a munkahelyen, ��s ez ellen v��d��olt��ssal rendelkez��nk, a munkaalkalmass��g felt��telek��nt biztos��tania kell a munk��ltat��nak. A vesz��lyhelyzet alatt ezen, p��ld��ul ��pol��i munkak��rben dolgoz��k eltiltand��k a munkak��r��kt��l? Ha igen, rehabilit��ci��nak sz��m��t? Ha tov��bb foglalkoztatj��k, megbeteged��s eset��n a munk��ltat�� elmarasztal��sa megt��rt��nhet?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szakvéleményt a foglalkoztatott kezdeményezésére, a háziorvosának javaslata alapján a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott jogviszonyának keretében végzett tevékenységre való egészségügyi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos adja ki [449/2021. Korm. rendelet 1. § (1)-(2) és (4)-(5) bek.]. Valóban előállhat az a helyzet, hogy egy olyan egészségügyi szolgáltatónál dolgozik valaki egészségügyi munkakörben védőoltás nélkül, ahol egyébként annak felvétele kötelező lenne. Ebben az esetben a munkáltatónak az expozíció okozta kockázatot olyan alacsony szintre kell csökkenteni, hogy az érintett munkavállaló egészsége és biztonsága megfelelően védve legyen. Erre vonatkozó intézkedésként nevesíti a jogszabály egyebek mellett az alábbiakat: a munkahelyet, a munkafolyamatokat és a műszaki ellenőrzési intézkedéseket úgy kell tervezni, telepíteni, illetve létesíteni, hogy megakadályozzák vagy a minimálisra csökkentsék a biológiai tényezők szétterjedésének lehetőségét a munkahelyen; megfelelő védőberendezéseket, illetve egyéni védőeszközöket kell biztosítani és használni (61/1999. EüM rendelet 6. §).A fentiekből következően a védőoltást felvenni nem tudó egészségügyi alkalmazott esetén a munkáltatónak úgy kell eleget tennie foglalkoztatási kötelezettségének, hogy az érintettet a lehető legkisebb kockázatnak tegye ki. Ez az egyéni védőfelszerelésekkel való maximális ellátás mellett szükségessé teheti a munkaköri feladatokon belül az alacsony kockázatú feladatok ellátására való[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4306
   
9 Oltásfelvétel elmulasztása – fizetés nélküli szabadság
Kérdés: A munk��ltat�� az ��j szab��lyok szerint elrendelhet fizet��s n��lk��li szabads��got annak, aki az el����rt hat��rid��n bel��l nem veszi fel a v��d��olt��st. Megszak��thatja ezt a munk��ltat��, illetve elrendelheti t��bb alkalommal is? Ha igen, h��nyszor?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár § (1), (4) bek.]. A munkáltató a védőoltás – több dózis esetén az első dózis – felvételére legalább 45 napos határidőt kell, hogy adjon; ezt követően viszont fizetés nélküli szabadságot rendelhet el annak a munkavállalónak, aki a kötelezésnek nem tett eleget, és az ellenjavallat okán nem is mentesült annak teljesítése alól [598/2021. Korm. rendelet 2. § (8) bek.].A szabály nem szól arról, hogy ezt a fizetés nélküli szabadságot a munkáltató megszakíthatja-e, illetve elrendelheti-e ismételten. Figyelemmel azonban a rendelkezés munkavédelmi jellegére, nehezen elképzelhető olyan helyzet, ahol a munkavállalók egészségének megóvása érdekében hol szükséges, hogy a munkahelyen csak a koronavírussal szemben védettséggel rendelkező munkavállalók tartózkodjanak, hol nem, hol feltétele az a munkavégzésnek, hol pedig nem. Álláspontunk szerint a munkáltató a fizetés nélküli szabadság kérdésében az intézkedésen legfeljebb akkor változtathat rendeltetésszerűen, ha a munkakörülményekben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4298
10 Köztisztviselői alapvizsga-kötelezettség – a határidő számítása
Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a k��ztisztvisel��kre ir��nyad�� alapvizsga szab��lyait, mely szerint el��ad��i besorol��shoz k��t ��ven bel��l, fels��fok�� v��gzetts��gn��l egy ��ven bel��l kell k��zigazgat��si alapvizsg��t tenni. Eset��nkben a k��ztisztvisel�� 2013. okt��ber 14. napj��t��l k��z��pfok�� v��gzetts��ggel dolgozik II. besorol��sban, ��gy 2015. okt��ber 14-ig lett volna k��teles teljes��teni az alapvizsg��t. A vizsgak��telezetts��g teljes��t��s��nek 2 ��v��hez 266 nap hi��nyzott, mert 2014. okt��ber 21-t��l 2017. febru��r 10-ig (843 nap) keres��k��ptelen, sz��l��si szabads��g, GYED, GYES t��voll��ten volt, 2017. m��jus 8-t��l 2020. j��lius 27-ig (1176 nap) ism��t keres��k��ptelen, sz��l��si szabads��g, GYED, GYES t��voll��ten volt, 2021. janu��r 4-��t��l ism��t keres��k��ptelen, sz��l��si szabads��g, GYED t��voll��ten van. A k��ztes id��kben GYES ut��ni szabads��gon volt, vagyis t��nyleges munkav��gz��s szinte alig t��rt��nt. 2020-ban fels��fok�� v��gzetts��get szerzett, ��tker��lt az I. besorol��si oszt��lyba. Alapvizsg��ra 2020. okt��beri id��pontra jelentkezett, de betegs��gre hivatkoz��ssal lemondta, nem v��gezte el. A vesz��lyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a k��zigazgat��si alapvizsga.<br> 1. Hogyan kell ��rtelmezni, kisz��molni ilyen hossz�� t��voll��tek eset��n a hat��rid��be nem sz��m��tand�� kies�� id��ket, egybef��gg��en vagy a hossz�� ��vek alatt azok ��sszead��dnak? A megszak��t��sok k��z��tti id��szak (GYES ut��ni kiadott szabads��g: 2017. febru��r-m��jus k��z��tt: 82 nap, 2020. j��lius-december k��z��tt: 65 nap szabads��g, 15 munkanap, 60 nap t��pp��nz) figyelembe vehet��-e a 2 ��vbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizet��s n��lk��li szabads��g id��szak ut��n sz��m��tjuk ��jra a k��t ��vhez sz��ks��ges id��szakot? (2021. janu��r 4-t��l kell-e figyelni a 2 ��vb��l hi��nyz�� 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabads��g-65 nap szabads��g = 104 napra m��dosul a k��telezetts��ge az ��jb��li munk��ba ��ll��s napj��t��l?)<br> 2. A fels��fok�� v��gzetts��g megszerz��se befoly��solja-e a 2 ��ves vizsgak��telezetts��get, azt kell-e 1 ��vre m��dos��tani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna m��r sz��ntetni 2021-ben?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár egyidejűleg kell figyelembe venni mint az alapvizsga letételére előírt határidőt csökkentő időtartamokat. Ezért, ha voltak olyan szabadságidőszakok, amelyek még nem lettek figyelembe véve, utólag szükséges ezeket a határidőbe beszámítani.A kérdésben meg lett jelölve a 2020. június-december közötti időszakra vonatkozóan egy jogcím nélküli 15 munkanapos időszak, amelyet a kérdező szintén beszámítana a vizsga letételére előírt határidőbe. Ha ebben az időszakban munkavégzés történt, akkor ez a jogszerű eljárás. Itt fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a keresőképtelenség teljes időtartama, így sem a 15 munkanapos betegszabadság, sem pedig a táppénzfolyósítás időtartama nem számít be a vizsga letételére nyitva álló határidőbe.2. A felsőfokú végzettség megszerzése esetén az alapvizsga letételére nyitva álló kétéves határidő helyébe egy­éves határidő lép. Ugyanakkor – értelmezésünk szerint – a felsőfokú végzettséget utóbb megszerző köztisztviselőnek az alapvizsgát az I. besorolási osztályba történő átsorolását követő egy éven belül kell letennie. Vagyis nem az eredetileg előírt kétéves határidő fog csökkenni egy évre, hanem – bárhol is tartott a kétéves határidő – az átsorolástól indul az egyéves határidő. Ha ugyanis az eredetileg előírt kétéves határidő rövidülne egy évre, ez bizonyos helyzetekben – például, ha már eltelt egy év a határidőből, de még nem tette le a köztisztviselő az alapvizsgát – akár azt is eredményezhetné, hogy azonnali hatállyal megszűnik a közszolgálati jogviszony, figyelemmel arra, hogy több mint egy év eltelt a köztisztviselői kinevezése óta.Megjegyezzük, hogy a 174/2011. Korm. rendelet 11. §-a határozza meg azokat a felsőfokú végzettségeket, amelyek mentesítenek az alapvizsga-letételi kötelezettség alól (pl. jogi diploma). Ha a köztisztviselő a mentesített körbe tartozó végzettséget szerzett, mentesül az alapvizsga letételének kötelezettsége alól. Ha pedig a köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőben az alapvizsgát, a jogviszonya a törvény erejénél fogva a következő időpontokban szűnik meg:Ha a nem pályakezdő köztisztviselő, az áthelyezett köztisztviselő nem teljesíti a közigazgatási alapvizsgát a Kttv. 118. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4288
11 "Covid-pótszabadság" – pénzben megválthatatlan
Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-��nak (5) bekezd��se ��rtelmez��s��ben k��rem sz��ves seg��ts��g��ket. A jogszab��lyhely ��rtelm��ben a SARS-CoV-2 koronav��rus-vil��gj��rv��ny k��vetkezm��nyeinek elh��r��t��s��ban r��szt vev�� foglalkoztatottakat megillet�� p��tszabads��g p��nzben nem v��lthat�� meg. Amennyiben a dolgoz�� r��sz��re a munk��ltat�� ezen a jogc��men meg��llap��totta a 10 munkanap p��tszabads��got, majd a dolgoz�� jogviszonya megsz��nik (k��z��s megegyez��s, felmond��s, hat��rozott idej�� szerz��d��s lej��rt, jogviszony-megsz��ntet��s pr��baid�� alatt), a jogviszony-megsz��ntet��s eset��n az ezen jogc��men ig��nybe nem vett szabads��got ki kell fizetni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár § (5) bek.]. Ez alól egy kivétel van: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). Ez utóbbi kivételt a 327/2021. Korm. rendelet már nem tartalmazza. Ebből arra kell következtetnünk, hogy – az általános szabályokkal egyezően – a "Covid-pótszabadság" nem váltható meg pénzben a jogviszony fennállása alatt. Ám ha a jogosult azt természetben nem kapja meg (vagy csak részben kerül e szabadság kiadásra) a jogviszonya megszűnéséig, a ki nem adott napokat ekkor sem kell megváltani. Ez független attól, hogy milyen jogcímen szűnik meg vagy kerül megszüntetésre a jogviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4257
 
12 Covid elleni védekezésben részt vevők pótszabadságának arányosítása
Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 10 munkanap p��tszabads��gra jogos��tja a koronav��rus-vil��gj��rv��ny elh��r��t��s��ban r��szt vev��, az 1. § (1) bekezd��s��ben felsorolt ter��leteken foglalkoztatottakat. Ezt a p��tszabads��got az Mt. 121. §-a alapj��n kell-e ar��nyos��tani?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alkalmazni kell. Így a pótszabadságot az esedékesség évét követő második év végéig lehet igénybe venni, pénzben megváltani nem lehet, és a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten kell nyilvántartani [327/2021. Korm. rendelet 1. § (4)-(6) bek.]. Míg tehát a pótszabadság kiadását érintően több rendelkezést is találunk, a pótszabadság mértékét a jogszabály egységesen 10 munkanapban határozza meg, bármilyen további részletszabály nélkül. Így a pótszabadság arányosításának nincs helye arra tekintettel, hogy a foglalkoztatott milyen időtartamban vett részt a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4237
 
13 Covid elleni védekezésben részt vevők pótszabadságra jogosultsága
Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-��nak (2) bekezd��se ��rtelm��ben, ha a foglalkoztatott 2021. ��vben a SARS-CoV-2 koronav��rus-vil��gj��rv��ny k��vetkezm��nyeinek elh��r��t��s��ban r��szt vett, a 2021. ��vben esed��kes szabads��g��n fel��l tov��bbi 10 munkanap p��tszabads��gra jogosult. A jogszab��ly nem t��r ki arra, hogy amennyiben valaki a 2021. ��vben nem eg��sz ��vben, csak h��napokat, kirendel��s keret��ben (polg��rmesteri hivatalb��l k��ztisztvisel��k az Orsz��gos Ment��szolg��lathoz adminisztrat��v munkak��rbe, illetve a korm��nyhivatal j��r��si hivatal n��peg��szs��g��gyi oszt��ly��hoz) vett r��szt a v��dekez��sben, neki id��ar��nyosan j��r-e a p��tszabads��g, vagy jogosult-e a 10 munkanapra, f��ggetlen��l att��l, hogy mennyi ideig vett r��szt a v��dekez��sben? Illetve ki ��llap��tja meg, hogy jogosultak-e a p��tszabads��gra, mivel a jogszab��ly hat��lybal��p��sekor m��r nem ��llt fenn a kirendel��s?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár felsorol. Ezek között szerepel a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal. Mivel a jogszabály e körben nem azt írja elő, hogy kormánytisztviselő legyen a jogosult, hanem elegendő az e szervnél való foglalkoztatás, álláspontunk szerint az ide kirendelt köztisztviselő esetén is teljesül a feltétel. Ez az Országos Mentőszolgálatnál már nem áll fenn, mivel e munkáltató kapcsán a jogosultság feltétele kifejezetten az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állás.A jogosultság második feltételét illetően, a 327/2021. Korm. rendelet nem ír elő időbeli kritériumot a "koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában" való részvételre. Csak annyit, hogy annak a 2021. évben, a 327/2021. Korm. rendelet hatálybalépése előtt (2021. június 11.) kell megvalósulnia. Ezért véleményünk szerint a 10 munkanap pótszabadságra a foglalkoztatottak a részvétel időtartamától függetlenül jogosultak. Ennek legfeljebb az az észszerűségi feltétel szab korlátott, hogy a részvételnek arányosnak kell lennie a pótszabadság mértékével (pl. 8 óra teljesítés még nem elegendő). E meglehetősen tág jogszabályi keretek mellett a 327/2021. Korm. rendeletben előírtak szerinti felettes (munkáltatói jogkört gyakorló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4236
 
14 Távmunka – a veszélyhelyzet különös szabályai
Kérdés: Munkav��llal��nk ter��leti k��pvisel��k��nt dolgozik, munkaideje nagy r��sz��ben az orsz��got j��rja, az adminisztrat��v munk��kat pedig vagy otthon, vagy az irod��ban v��gzi el. J��l ��rtj��k, hogy a vesz��lyhelyzeti szab��lyoz��s alapj��n �� is lehet t��vmunk��s, mivel most nem felt��tel, hogy a munk��j��t sz��m��t��g��pen v��gezze?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 196. §-a helyett a távmunkavégzés fogalmával kapcsolatban mindössze úgy rendelkezik, hogy távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi [487/2020. Korm. rendelet 3. § (2) bek.]. Nincs megállapítva, hogy a tevékenységet milyen módon kell végezni, illetve annak eredményét miként kell továbbítani, így bárki, akire igaz, hogy a munkaideje egy részében a munkáltató telephelyétől eltérő helyen végez munkát – függetlenül attól, hogy mi a munkaköre és azt hogyan látja el -, lehet távmunkás munkavállaló.Továbbra is a munkaszerződésben kell megállapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában, ami jelenleg azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgy­évben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát. Ettől azonban a felek eltérhetnek, és a telephelyen kívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4229
 
15 Járvánnyal összefüggő utazási kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Az 582/2020. Korm. rendelet 1. §-��nak (1) bekezd��se szerint "ingyenesen, a menetjegy megv��s��rl��sa n��lk��l veheti ig��nybe az orsz��gos, region��lis ��s el��v��rosi ��s a helyi szem��lysz��ll��t��si k��zszolg��ltat��st (tov��bbiakban: utaz��si kedvezm��ny) a) a szoci��lis, gyermekj��l��ti vagy gyermekv��delmi szolg��ltat��n��l, int��zm��nyben, illetve h��l��zatn��l dolgoz��, a 478/2020. Korm. rendelet szerinti vesz��lyhelyzettel ��sszef��gg��, illetve a SARS-CoV-2 koronav��rus-vil��gj��rv��ny k��vetkezm��nyeinek elh��r��t��sa ��rdek��ben sz��ks��ges feladatokat ell��t�� szem��ly". A szoci��lis int��zm��nyekn��l mely dolgoz��kat illet meg ez a kedvezm��ny? Minden dolgoz��nak ki lehet-e adni az ingyenes utaz��shoz az igazol��st? A korl��toz��sok felold��sa ut��n t��bb dolgoz�� k��ri az igazol��st, hogy az orsz��g k��l��nb��z�� ter��let��re rokon- ��s csal��dl��togat��s, illetve ��d��l��s c��lj��ra ig��nybe vehesse.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár amely a fenti intézményi körbe tartozik, azt az utazási szolgáltató köteles elfogadni. Lényegében tehát a munkáltatón múlik, hogyan alkalmazza a rendelet szerinti jogosító kitételt, miszerint elsődlegesen nem a dolgozó munkaköre, hanem az számít, hogy-a veszélyhelyzettel összefüggő vagy a járvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatokat lát-e el, illetve-utazása e feladatellátással összefügg-e.Ezeknek a feladatoknak a körét a jogszabály részletesen nem határozza meg, de az bizonyos, hogy a kedvezmény kizárólag a munkavégzéssel összefüggő utazásra biztosítható. A rokon- és családlátogatás, valamint üdülés céljára való felhasználás egészen biztosan nem tartozik a rendeltetésszerű használat körébe. Ez a kedvezmény nem fogható fel úgy, mint egy munkáltató által biztosított dolgozói szociális juttatás. Különösen akkor van ez így, ha a munkavállaló/közalkalmazott eddig nem, csak a járvány harmadik hullámának csökkenésével, a nyári szabadságolások idején kapna ilyen munkáltatói igazolást. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4200
 
16 Sztrájkjog gyakorlása veszélyhelyzet idején
Kérdés: A ny��ri h��napokban egyeztet��sek kezd��dtek a felek k��z��tt, mivel a szakszervezet sztr��jkot akart szervezni, azonban nem volt meg��llapod��s a m��g el��gs��ges szolg��ltat��s t��rgy��ban (a munk��ltat�� szoci��lis alapell��t��si tev��kenys��get v��gez). V��g��l augusztus v��g��n a szakszervezet b��r��s��ghoz fordult, ��s egy fel��lvizsg��lati elj��r��s ut��n megsz��letett a b��r��s��gi v��gz��s, amely meg��llap��totta a m��g el��gs��ges szolg��ltat��s m��rt��k��t ��s felt��teleit. K��zben viszont vesz��lyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszer��en sztr��jkolni ��� a v��gz��s megtart��sa mellett ���, vagy ��jra meg kellene ��llap��tani a m��g el��gs��ges szolg��ltat��s felt��teleit?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit [Sztrájktv. 4. § (2)-(3) bek.].A még elégséges szolgáltatás megállapítására irányuló kérelmet az annak benyújtása időpontjában fennálló jogszabályok alapján kell elbírálni, és nem utasítható el az időközben megváltozott körülményekre és jogszabályokra hivatkozással (Mfv.X. 10116/2020.). Az adott esetben még a járványügyi vészhelyzet bekövetkezése, illetve bizonytalan ideig való fennállása sem eredményezheti azt, hogy egy azt megelőző időpontban benyújtott kérelem a megváltozott körülmények (járványveszély) alapján volna elbírálható. Fontos azonban, hogy a még elégséges szolgáltatások mértékének megállapítása és megtartása esetén sem gyakorolható a sztrájk, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná [Sztrájktv. 3. § (3) bek.]. A sztrájkjog gyakorlása továbbá nem lehet visszaélésszerű sem [Sztrájktv. 1. § (3) bek.].A még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása általános működési körülményekre nézve történt meg. Új mérték megállapítására a veszélyhelyzet alatti sztrájk gyakorlása okán nincs szükség, mivel az valójában már azt a kérdést vizsgálná, hogy jogszerűen lehet-e sztrájkot tartani a veszélyhelyzet alatt; a még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei megállapítása iránti és a sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása iránti nemperes eljárások pedig egymástól függetlenek, önálló kérelemmel kezdeményezhetők [1/2013. (IV.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4115
17 Vezetői megbízás meghosszabbítása
Kérdés: A Kjt. 20/A. §-a ��s 20/B. §-a tartalmazza a magasabb vezet�� beoszt��s ell��t��s��ra sz��l�� p��ly��zati elj��r��st. ��nkorm��nyzatunk ��n��ll�� gazdas��gi int��zm��ny��nek magasabb vezet�� (int��zm��nyvezet��) beoszt��s ell��t��s��ra a 2020. ��vben p��ly��zatot ��rt ki. A vesz��lyhelyzet miatt ��� k��pvisel��-test��leti d��nt��s n��lk��l ��� a polg��rmester hat��rozat��ban a p��ly��zatot eredm��nytelenn�� nyilv��n��totta. A beoszt��sra p��ly��zott az addigi int��zm��nyvezet��-helyettes is, akit egy ��vre, az ��j p��ly��zat ki��r��s��ig hat��rozott id��re megb��ztak az int��zm��ny vezet��s��vel. Kell-e ��j p��ly��zatot ki��rni, vagy ��jabb p��ly��zat ki��r��sa n��lk��l meghosszabb��that��-e a megb��zott int��zm��nyvezet�� vezet��i megb��z��sa? Ha igen, lehet-e ��jabb egy ��vre a vesz��lyhelyzet miatt ��� nincs test��leti ��l��s ���, vagy csak a fennmarad�� 4 ��vre?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár került sor a képviselő-testület helyett a polgármester részéről az intézményvezetői pályázati eljárással kapcsolatos intézkedések meghozatalára. E szabály a polgármester számára is csak olyan jogkört biztosít, mint a képviselő-testületnek, tehát a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjének kinevezésével, megbízásával kapcsolatosan kizárólag olyan jogkörök illetik meg, amelyeket a Kjt. és annak ágazati végrehajtási szabálya, a 77/1993. Korm. rendelet előír. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint "a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól". A 77/1993. Korm. rendelet nem jelöl meg a törvényben foglalttól eltérő hosszúságú megbízási időt.Mindebből az következik, hogy a veszélyhelyzetben sem adható, csak öt évre szólóan intézményvezetői megbízás. Az intézmény működtetése a fenntartó önkormányzat feladata, ebbe beletartozik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4096
18 Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt
Kérdés: Amennyiben kr��nikus beteg egy pedag��gus, milyen lehet��s��gei vannak az eg��szs��ge meg��rz��s��re a maszkhaszn��laton ��s a t��vols��gtart��son k��v��l? ��lhet-e a t��pp��nz lehet��s��g��vel? Adhat��-e sz��m��ra fizet��s n��lk��li szabads��g? Iskol��nk alap��tv��nyi iskola, teh��t az Mt. hat��lya al�� tartozik.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szakmai feladata. Ha a krónikus beteg pedagógus e betegségére tekintettel a munkakörét tekintve egyébként nem keresőképtelen, akkor köteles munkát végezni.Ebben az esetben a 12/2020. EMMI határozat alkalmazható. E szerint a veszélyeztetettnek minősülő – krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedő -, továbbá erre tekintettel saját jogon adókedvezményben részesülő pedagógus kérelmére a pedagógus az intézményvezető engedélyével tantermen kívüli, digitális munkarendben is elláthatja a nevelő-oktató munkáját olyan intézményben is, ahol jelenléti nevelés-oktatás folyik. Ennek feltételei: az intézmény képes megfelelő technológiai színvonalon, a tanulók más tanterembe való mozgatása nélkül biztosítani az ehhez szükséges infrastrukturális feltételeket, így a pedagógus tartózkodási helyéről, valós időben, online csatornán, kamerával és mikrofonnal rendelkező eszköz segítségével képes tanítani, valamint a tanuló saját iskolájában, az órarend szerinti osztályteremben tartózkodva kivetítőn nézheti és hallgathatja a pedagógust, illetve követi az instrukciókat. További feltétel, hogy a tanulók felügyeletét a helyszínen más pedagógus vagy nevelő-oktató munkát segítő, illetve technikai dolgozó munkakörben foglalkoztatott személy lássa el, és az intézmény rendelkezzék a tanulók felügyeletéhez szükséges megfelelő számú foglalkoztatottal. Ha a krónikus beteg pedagógus nem részesül adókedvezményben, vagy az intézmény a fenti feltételeket nem tudja biztosítani, a keresőképes krónikus beteg pedagógus a jelenléti oktatásban köteles részt venni, természetesen a védelmi és elővigyázatossági szabályok betartásával.Az Mt. 55. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkavállaló jogszerűen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezek részben fizetett,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4067
19 Foglalkoztatási kötelezettség – ha a hozzátartozó karanténban van
Kérdés: A munkav��llal�� nem beteg, keres��k��pes, dolgozik. Vele egy��tt ��l�� hozz��tartoz��ja COVID-19 v��russal fert��z��tt orsz��gb��l t��r haza, ahol munk��t v��gzett. A k��rdez�� munkav��llal��t a munk��ltat��ja nem akarja foglalkoztatni a hozz��tartoz�� hat��s��gikarant��n-ideje alatt. J��r-e r��sz��re az Mt. 146. §-��nak (1) bekezd��se szerinti ��ll��sid��?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 55. § (1) bek. a) pont]. Amennyiben a munkavállalóra a hatósági karantén nem terjed ki, azaz nem mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és e célból rendelkezésre is tud állni, akkor a munkáltató köteles őt foglalkoztatni a munkaszerződés alapján [Mt. 42. § (2) bek. b) pont]. Mivel nincs jogszabályi munkavégzési/foglalkoztatási tilalom, így a munkáltató önmagában a hozzátartozó vírusfertőzésének lehetősége miatt nem tagadhatja meg a foglalkoztatást, nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3986
20 Csökkentett munkaidős bértámogatás és a korábbi álláskeresői státusz
Kérdés: K��t ��ve dolgozik n��lam egy vir��gk��t��. A v��rus miatt ��zlet��nket ��tmenetileg bez��rtuk; a munkav��llal�� pedig ��ll��skeres��k��nt bejelentkezett. J��nius 29-��n lej��rt az ��ll��skeres��si ell��t��sa, az ��zlet��nk is lassan beindul, ��gy j��nius 30-t��l ��jra 4 ��r��ban dolgozni fog n��lunk. Mivel munkan��lk��lit alkalmazok, ig��nyelhetem a b��rt��mogat��st?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 2020. december 31-ig lehet alkalmazni, azzal, hogy a kérelem a kormány által meghatározott időpontig, azaz 2020. augusztus 31-ig nyújtható be [Vhtv. 66. § (1) bek., 290/2020. Korm. rendelet]. A bértámogatás iránti kérelem tehát még benyújtható.A 105/2020. Korm. rendelet alapján viszont bértámogatás – egyebek mellett – csak akkor nyújtható, ha a munkavállaló a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll [105/2020. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont]. Ez feltételezi, hogy a munkaviszony e naptól, azaz március 11-től a felek között megszakítás nélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3954
21 Home office – jogi megoldás a veszélyhelyzet után
Kérdés: C��g��nkn��l felmer��lt, hogy a j��rv��ny��gyi vesz��lyhelyzet ut��n is kihaszn��ln��nk a home office ny��jtotta el��ny��ket. Ezt azonban nem ��lland��an, csup��n eseti jelleggel, hetente egy-egy alkalommal vehetn��k ig��nybe a munkav��llal��k. Sz��ks��g van-e jelen helyzetben a munkaszerz��d��sek m��dos��t��s��ra p��ld��ul akk��nt, hogy a munkav��gz��s hely��t Magyarorsz��g ter��let��re hat��rozn��nk meg annak ��rdek��ben, hogy valamennyi munkav��llal�� lak��-, illetve tart��zkod��si helye "belef��rjen"? Ha nem m��dos��tjuk, vonatkozik-e erre a home office-ra a munkaszerz��d��st��l elt��r�� foglalkoztat��s negyvenn��gy munkanapos id��beli korl��tja?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár 53. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, hiszen a munkáltató nem kötelezi a munkavállalót arra, hogy az otthonában végezzen munkát, hanem csupán arról van szó, hogy saját mérlegelési jogkörében eljárva, egyoldalúan kötelezettséget vállal (Mt. 16. §) arra, hogy amennyiben a munkavállaló él e lehetőséggel, az általa megjelölt lesz a munkavégzés helye. Ebből következik az is, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – naptári évenkénti 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát kitevő – felső korlátja sem alkalmazandó.Ha a munkáltató egyoldalúan rendeli el a home office-t, annak kereteit is maga jogosult meghatározni. Így időben korlátozhatja az igénybevétel lehetőségét (pl. hetente egy alkalomra, határozott időre), de jogosult a visszavonás jogát is biztosítani a maga számára. Ugyanakkor amennyiben a visszavonás jogát a munkáltató nem köti ki (pl. munkáltatói szabályzatban), akkor csak az Mt. 16. §-ának (2) bekezdésében rögzített feltételek esetén módosíthatja a kötelezettségvállalása tartalmát.Összegezve:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3950
22 Vírusveszély – keresőképtelenség, munkamegtagadás
Kérdés: K��nyvt��rat m��k��dtet��nk, t��bb munkat��rsunk a koronav��rus-fert��z��s szempontj��b��l a t��bbsz��r��sen vesz��lyeztetett csoportba tartozik (nyugd��j el��tt ��llnak, vagy nyugd��jask��nt dolgoznak, sokaknak t��bbf��le kr��nikus betegs��ge is van, t��megk��zleked��ssel j��rnak munk��ba). T��bb szak��rt��i v��lem��ny szerint a j��rv��ny az ��szi-t��li h��napokban fel fog l��ngolni. Szeretn��nk ez��rt el��re tervezni, hogy a vesz��lyeztetetts��g ok��n, eg��szs��g��gyi indokkal t��pp��nzes ��llom��nyba k��ldhetj��k-e az ��rintett munkav��llal��kat? Maguk a munkav��llal��k megtagadhatj��k-e a munkav��gz��st? Int��zm��ny��nk olyan archiv��l��si feladatokat is ell��t, amelyeket akkor is el kell v��gezni, ha egy��bk��nt a k��nyvt��rat olvas��k nem l��togatj��k.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ha azonban sem maga a munkavállaló nem beteg, sem közegészségügyi elkülönítésről, zárlatról nincs szó, önmagában a veszélyeztetettségre tekintettel a munkavállaló nem minősül keresőképtelennek. Ezért táppénzre sem jogosult.A munkavállaló akkor jogosult megtagadni a munkáltató utasítását, ha az az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti [Mt. 54. § (2) bek.]. Ehhez azonban közvetlen és súlyos veszély kell (pl. igazolt fertőzés a munkahelyen az alkalmazottak vagy az ügyfelek között), a megfertőződés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3947
23 Munkaidőkeret tartama és a veszélyhelyzet megszűnése
Kérdés: A v��rusv��ls��g alatt egyik ��zem��nkben bevezett��k a 24 havi munkaid��keretet, az ��tmeneti rendeleti szab��lyok alapj��n. A vesz��lyhelyzet megsz��n��s��vel most ugyanebben az ��zemben l��tsz��mb��v��t��st hajtunk v��gre. A most felvett ��j koll��g��kat is alkalmazhatjuk olyan munkaid��keretben, amely a t��bbiek 24 havi keret��nek v��g��vel (2022. m��jus 31.) fog lej��rni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendelet azonban a veszélyhelyzet megszüntetésével, 2020. június 18-ával hatályon kívül helyezésre került, ezért ettől az időponttól kezdve nincs mód erre hivatkozással hosszabb munkaidőkeret alkalmazására. A Vhtv. ugyanakkor előírja, hogy a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti [Vhtv. 56. § (3) bek.]. Tehát azon munkavállalók esetében, akik vonatkozásában a munkáltató a 104/2020. Korm. rendelet alapján elrendelte a 24 havi munkaidőkeret, annak fennállását nem érinti a veszélyhelyzet megszűnése.Az Önök esetében így a meglévő állomány kapcsán a keret vége változatlanul 2022. május 31. Új lehetőség, hogy a Békés Megyei Kormányhivatal engedélyével lehet 24 havi munkaidőkeretet alkalmazni, de csak akkor, ha ez munkahelyteremtő beruházás miatt szükséges, és a beruházás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3946
24 Szabadság – kiadás vagy megváltás
Kérdés: Egy ��llami iskol��ban dolgozom iskolapszichol��gusk��nt, hat��rozott id��re sz��l�� kinevez��ssel, amely j��lius 20-��n lej��rt. Id��nre 21 nap szabads��g j��r nekem, amelynek a munk��ltat��m kiadta m��r kb. fel��t a vesz��lyhelyzet miatt, ��s tartok att��l, hogy az eg��szet ki k��v��nja adni. Mivel hat��rozott id��re alkalmaznak ��vek ��ta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a ny��ri sz��net kezdet��n megkaptam a ki nem adott szabads��gom megv��lt��s��t p��nzben, ami seg��tett ��tv��szelni a ny��ri h��napokat. F��lek, hogy az id��n elesek ett��l az ��sszegt��l. Tehetek-e valamit ennek megakad��lyoz��s��ra?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadság hét munkanap feletti részét az iskola pedig mérlegelési jogkörében meghatározott időpontban adhatja ki. Ezek az előírások vonatkoznak azokra is, akik határozott időre szóló kinevezéssel rendelkeznek. E szabályok a koronavírusra tekintettel bevezetett veszélyhelyzet miatt sem változtak, ettől eltérni csak a felek megállapodásával lehet. Nincs ugyanakkor törvényi rendelkezés arra nézve, mi a teendő, ha a közalkalmazott/munkavállaló az érintett naptári évben nem kéri az említett szabadság kiadását. Megítélésünk szerint például a jogviszonya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3941
25 Munkaidőkeret elrendelése a veszélyhelyzettel összefüggésben
Kérdés: A vesz��lyhelyzet alatt nem rendelt��nk el 24 h��napos munkaid��keretet, de ��gy t��nik, hogy most sz��ks��g lenne r��. Kollekt��v szerz��d��s��nk nincsen. Mit tudunk tenni? Meg��llapodhatunk a munkav��llal��kkal a hosszabb munkaid��keretben?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár veszélyhelyzet tartalmára a felek megállapodhattak, hogy az Mt. szabályaitól eltérő, hosszabb munkaidőkeretet alkalmaznak [47/2020. Korm. rendelet 6. § (4) bek.]. A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti [Vhtv. 56. § (3) bek.]. Nincs azonban azonos szabály arra a munkaidőkeretre, amelyet a felek a veszélyhelyzet megszűnését, június 17-ét követően megállapodásban kötnének ki; azaz most hiába állapodnak meg, az Mt.-ben megengedettnél hosszabb tartamú munkaidőkeret nem lesz fenntartható 2020. július 2-től.A hosszabb munkaidőkeret elrendelésére ugyanakkor még egy egyedi lehetőség van. Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal – az állami foglalkoztatási szerv honlapján közzétettek szerint benyújtott munkáltatói kérelem alapján – engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3935
26 Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben
Kérdés: ��gy t��nik, hogy v��ge a j��rv��nyhelyzetnek, ennek ellen��re sz��ks��g lehet egyes munkak��r��kben a munkaviszonyok megsz��ntet��s��re. M��dosult-e az Mt. az ut��bbi id��ben ��gy, hogy az k��nnyebb�� tette volna a munk��ltat�� ��ltali felmond��st?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár ugyanakkor, hogy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérjenek. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a szabály a járványügyi veszélyhelyzet tartama alatt lényegében felhatalmazást adott arra, hogy a felek az Mt. rendelkezéseitől – így a felmondásra irányadó szabályoktól is – akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára eltérhessenek. Ez alapján lehetőség volt arra, hogy a munkaviszony alanyai félretegyenek olyan rendelkezéseket, amelyeknek célja a munkavállalók védelme, és arra is, hogy a munkavállalóra kedvezőtlenebb szabályokat állapítsanak meg. Mivel a jogalkotó a munkaviszony megszüntetésével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3929
27 Visszatérő munkavállaló – a korábbi munkaviszony elismerése
Kérdés: Munkav��llal��ink egy r��sz��nek a j��rv��ny��gyi vesz��lyhelyzet kezdet��n felmondtunk. Most, hogy v��ltozik a helyzet, egyre t��bb munkav��llal�� munk��j��ra lenne sz��ks��g��nk. Megtehetj��k-e, hogy ha az egykori munkav��llal��nkat visszavessz��k, a munkaszerz��d��s��ben a kor��bban munkaviszonyban t��lt��tt ��veit elismerj��k? Nem volt olyan munkav��llal��nk, akinek a le��p��t��ssel ��sszef��gg��sben v��gkiel��g��t��st kellett volna fizetn��nk, de ha visszat��rnek hozz��nk, a jogszerz�� id�� elismer��s��vel is szeretn��nk jutalmazni a h��s��g��ket.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár végkielégítés, akár más, munkajogi szempontból releváns körülmény tekintetében (pl. felmondási idő) figyelembe fogják venni. A munkaszerződésben a felek ugyanis az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – általában eltérhetnek a munkavállaló javára. Ebből következően jogszerű, ha az új munkaszerződés a munkavállalóra nézve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3927
28 Végrehajtói letiltás – foganatosítás a veszélyhelyzet alatt
Kérdés: A b��r��s��gi v��grehajt�� ��ltal banki tartoz��s miatt kor��bban kiadott letilt��st tov��bb kell-e folytatni a dolgoz�� munkab��r��b��l a koronav��rus-j��rv��ny miatti vesz��lyhelyzet alatt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart. A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen [47/2020. Korm. rendelet 1. § (1), (3) bek.].Az 57/2020. Korm. rendelet alapján meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani – szűk kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek. Eljárási cselekménynek minősül a munkabér végrehajtói lefoglalása letiltás útján [Vht. 58. § (1) bek.], de nem tekintendő annak a letiltás foganatosítása, a munkáltató általi levonása és elutalása [Vht. 58.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3917
29 Óvodavezető-helyettesi pótlék megvonása a veszélyhelyzet okán
Kérdés: A vesz��lyhelyzet alatt az ��nkorm��nyzati ��vod��ban, ahol ��v��n��k��nt heti 24 ��ra nevel��ssel-oktat��ssal lek��t��tt munkaid��ben ��s ��vodavezet��-helyettesk��nt dolgozom, nincsenek gyermekek. A vezet��helyettesi p��tl��kom 36 450 Ft volt, amely a minim��lisan adhat�� ��sszeg. Ezt most az ��nkorm��nyzat a vesz��lyhelyzetre hivatkoz��ssal elvette. T��rv��nyesen j��rtak el? Mit tehetek?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alapján a megbízás és annak elfogadása révén jön létre, amelyet írásba kell foglalni. Az Mt. 22. §-ának (3)-(4) bekezdései szerint az írásba foglalás, ha azt törvény írja elő, érvényességi kellék, és e megállapodás módosításához is írásbeli alak szükséges. A vezetői megbízás megszűnésének módjai lehetnek a Kjt. 23. §-a szerint: a közalkalmazott lemondása, a munkáltató általi visszavonás, a felek közös megegyezése és a határozott idő lejárta.Ha Ön az intézményvezető-helyettesi megbízásáról nem mondott le, azt a munkáltató nem vonta vissza, közös megállapodásukkal azt nem szüntették meg, vagy nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3916
30 Készenlét – a szabadság alatti elrendelhetőség kérdése
Kérdés: ��zem��nkben a munkav��llal��k a vesz��lyhelyzet ideje alatt kivett��k az els�� f��l ��vre j��r�� id��ar��nyos szabads��gukat, ��m ��� f��k��nt a csal��dosok ��� tetemes szabads��got k��v��nnak ig��nybe venni a ny��ri h��napok alatt is. Mivel most sok munk��nk torl��dott fel, val��sz��n��leg t��bb esetben k��nytelenek lesz��nk a szabads��gon l��v�� munkav��llal��kat is visszah��vni, ha nem tudunk egy adott feladatot n��lk��l��k megoldani. K��thet��nk-e olyan meg��llapod��st a munkav��llal��val, hogy a szabads��g idej��n is k��szenl��tet ad, amikor pedig beh��vjuk dolgozni, azt t��l��r��ban sz��moljuk el?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár legyen a szabadságáról, e feltételeket pedig nem lehet megkerülni a készenlét elrendelésével. Így erre csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén van lehetőség, azzal, hogy a szabadság megszakításával okozott károkat és költségeket meg kell téríteni a munkavállaló részére (pl. hazautazás költségei). A szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be [Mt. 123. § (5) és (7) bek.]. Mivel a szabadságról visszatérő munkavállaló fogalmilag a munkaidő-beosztásától eltérően dolgozik, ezért ez az időszak mindenképpen rendkívüli munkaidőként számolandó el (Mt. 107. §, 143. §). A 47/2020. Korm. rendelet ugyan megengedi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3912
     
31 Csökkentett munkaidő és a társadalombiztosítás ellátásai
Kérdés: A v��rus miatt sz��mos munkav��llal��nkkal r��szmunkaid��s munkaszerz��d��sre t��rt��nk ��t, t��bbs��g��ben 4 ��s 6 ��r��s napi munkaid��vel, az alapb��rek ar��nyos cs��kkent��se mellett. ��rdekl��dn��nk, hogy milyen hat��ssal lehetnek ezek a munkaszerz��d��s-m��dos��t��sok a munkav��llal��k t��rsadalombiztos��t��si helyzet��re?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkavállaló csak kevesebb járulékot fizet. Ennek elsősorban akkor lehet jelentősége, ha a részmunkaidős foglalkoztatás alatt, vagy az azt közvetlenül követő időszakban lesz jogosult valamilyen pénzbeli ellátásra. Ha azonban ez a csökkentett munkaidő csak átmenetileg áll fenn (pl. pár hónapig), ennek a legalább 20 év szolgálati idő alapján számított nyugdíj mértékére valószínűleg csak minimális kihatása lesz. A részmunkaidő alatt a munkavállaló a nyugdíjhoz szolgálati időt is szerez. Ugyanakkor, ha a részmunkaidőből származó jövedelme nem éri el a (teljes munkaidőre irányadó) minimálbért, csak arányos szolgálati időt szerez. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3910
32 Munkaidőkeret alkalmazása és a veszélyhelyzet alatti bértámogatás
Kérdés: A b��rt��mogat��ssal kapcsolatos rendelet m��dos��t��s��t k��vet��en m��r nem k��telez�� lez��rni a munkaid��keretet, ha t��mogat��st k��r��nk a munkav��llal��kkal. Hogyan kell ezt ��rtelmezni? A t��mogat��si id��tartam alatt lehet a cs��kkentett munkaid��n��l t��bbet vagy ��pp kevesebbet dolgozni, azaz a munkaid��keretbe ��r��t felhalmozni, vagy a kor��bban felhalmozott ��r��kat leh��vni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár részmunkaidőt az Mt. 92. §-ának (5) bekezdése szabályozza a munkaidő mértékére vonatkozó előírások között. Ebből következően a csökkentett munkaidő a munkaszerződésben kerülhet meghatározásra, és a munkáltató számára a munkaidőkeretben beosztható munkaórák mértékére van hatással. A részmunkaidő kikötésétől azonban elválik a munkaidő-beosztása, mivel arról a munkáltató dönthet egyoldalúan a munkaviszonyra vonatkozó szabályok keretei között [Mt. 96. § (1) bek., 97. § (1) bek.]. Ennek során a munkaidőkeretben éppen az a jellemző, hogy a munkavállaló nem a munkaszerződése szerinti munkaidőt (ebben az esetben a csökkentett munkaidőt) dolgozza le minden egyes nap, hanem egyes napokon annál többet, míg más napokon annál kevesebbet.Ebből az következne – és ezt erősítette meg a munkaidőkeret engedélyezése is a támogatási időtartam alatt -, hogy a csökkentett munkaidőre vonatkozó szabály azt jelenti: a módosítás előtti, munkaszerződésben rögzített napi munkaidőhöz képest részmunkaidőben legalább 25%-ra, legfeljebb 85%-ra kell (lehet) csökkenteni a munkaidő mértékét, szintén a munkaszerződésben. A 25%-os és 85%-os határok viszont ebben az esetben nem érintenék a beosztás szerinti munkaidőt, azaz a támogatás időtartama alatt is lehetséges lenne, hogy a munkavállaló a csökkentett munkaidő mértékénél többet vagy épp kevesebbet dolgozzon – hiszen munkaidőkeret van -, amennyiben rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3908
   
33 Munkaidő-beosztás megváltoztatása – a kijárási korlátozás enyhítése után
Kérdés: Budapesten m��k��dtet��nk k��v��z��kat. Mivel m��jus 18-t��l enyh��t��sre ker��lt a kij��r��si korl��toz��s, a kor��bban ��ll��sid��n l��v�� munkav��llal��inkat ��jra be kell osztani a munkav��gz��sre. Hogyan legyen ez szab��lyos? Mit tegy��nk abban az esetben, ha a munkav��llal��ink munkaid��kerete m��g a le��ll��s el��tt elkezd��d��tt, de nem szeretn��nk az elsz��mol��ssal j��lius v��g��ig v��rni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár körülményre tekintettel, a munkáltató jogosult a már közölt munkaidő-beosztást módosítani, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban [Mt. 97. § (4)-(5) bek.]. Ezt a szabályt azonban a veszélyhelyzet alatt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a fenti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja [47/2020. Korm. rendelet: 6. § (2) bek. a) pont].E szerint, akármi is az egyébként irányadó beosztás, azt a munkáltató bármikor megváltoztathatja. Tehát akár a hét végén is módosíthatják minden további nélkül a következő hétfőtől érvényes beosztást, a hirtelen napvilágra kerülő új szabályok miatt. Sőt – az "újraindítás" alakulásától függően – napról napra változtathatja a munkáltató a beosztásokat. Emellett, a 104/2020. Korm. rendelet szerint a munkáltató egyoldalúan dönthet legfeljebb 24 havi munkaidőkeret alkalmazásáról, és az április 11-én (a jogszabály[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3906
34 Munkaidőkeret – heti négy munkanapos munkarendben
Kérdés: A j��rv��nyhelyzet miatt koll��g��ink munkaidej��t 20%-kal cs��kkentj��k ��gy, hogy csak heti n��gy napot kell dolgozniuk. Err��l megk��t��tt��k a munkaszerz��d��s-m��dos��t��sokat. Hogyan kell kisz��m��tani a munkaid��keretben teljes��tend�� munkaid��t ebben az esetben, ha a keret tartama alatt m��dos��tottuk a munkaid�� m��rt��k��t? Hogyan kell sz��molnunk a mostani 32 ��r��s heti munkaid��t, ha az adott h��ten a h��sv��t miatt munkasz��neti nap is volt? A munkasz��neti napon fel��l is elrendelhet��nk az adott h��tre 32 ��ra munkaid��t? Hogyan alakul a d��jaz��s ezekre a hetekre, ha a munkav��llal�� ��rab��res?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kereten felüli rendkívüli munkaidő lesz (Mt. 156. §). Ha a keret tartama alatt módosul a napi munkaidő, akkor a módosítás időpontját megelőzően a korábbi, azt követően a módosított napi munkaidővel kell számolni. Az idézett szabályból is láthatóan, a teljesítendő munkaidő meghatározásánál az általános munkarendre (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Azaz, úgy kell tekinteni, mintha ez a nap ott sem lenne a naptárban. Akkor is, ha egyébként a munkáltató foglalkoztathat ezen a napon. Ezért a nagypénteki és a húsvéthétfői munkaszüneti napokkal úgy kell eljárni, hogy a 2020. április hónapra nem 22, hanem csak 20 munkanappal számolunk. Így az érintett munkavállalóknak áprilisra 20x6,4 óra a teljesítendő munkaidejük, akkor is, ha be voltak osztva munkaszüneti napra, vagy nem.Ennek a szabálynak az a célja, hogy azok a munkavállalók is két munkanappal kevesebb időt dolgozzanak áprilisban, akiknek munkaideje az Mt. szerint beosztható munkaszüneti napra is. Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkaszüneti nappal érintett héten a munkavállalók szintén 32 órára legyenek beosztva, bár ezzel a keret[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3905
35 Felmentési idő fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: A j��rv��nyhelyzetre tekintettel munkav��llal��ink jelent��s r��sz��vel hat��rozatlan id��re fizet��s n��lk��li szabads��gban ��llapodtunk meg. Sajnos a helyzet egyre ink��bb ��gy alakul, hogy a k��zelj��v��ben l��tsz��mcs��kkent��st kell v��grehajtanunk. Megsz��ntethetj��k-e az ��rintett munkav��llal��k munkaviszony��t ilyen esetben? Ha igen, a felmond��si id�� alatt kell-e b��rmilyen juttat��st ��� k��l��n��sen felment��si id��re j��r�� t��voll��ti d��jat ��� fizetn��nk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár alkalmazott munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból létszámcsökkentésre hivatkozva [Mt. 66. § (1)-(2) bek.], a felmondási időre irányadó rendelkezések megtartásával (Mt. 69. §) meg lehet szüntetni.Az Mt. értelmében a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni [Mt. 70. § (1) bek.]. Az általános szabályok szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg. Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult, számára nem jár a felmentési időre távolléti díj. Ebből következően, mivel a fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállalónak nem áll fenn munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége, és ekkor munkabér sem jár részére, Önök nem kötelesek a felmentési időre járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3902
36 Munkaviszony létesítése korábbi munkavállalóval
Kérdés: Vid��ki ��zlet��nket ideiglenesen be kellett z��rnunk, mert a j��rv��ny��gyi helyzetben nem volt kifizet��d�� a nyitvatart��s. Most, hogy a korl��toz��sok enyh��ltek, el��rkezettnek l��tjuk az id��t az ��jb��li nyit��sra. Jogszab��lyba ��tk��zik-e, ha ugyanazt a munkav��llal��t vessz��k vissza, aki ott dolgozott kor��bban? Ha ez lehets��ges, ugyanazzal a felt��telekkel kell vele szerz��dn��nk, mint kor��bban?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár megszűnt, új megkötésére van szükség [Mt. 45. § (1) bek.], ugyanakkor nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely azt írná elő, hogy a korábbi szerződés szerinti feltételekkel kellene alkalmazni a munkavállalót (hacsak a felek korábban ebben nem állapodtak meg). Ily módon a munkaszerződés feltételeit szabadon tárgyalhatják meg, és a kölcsönös és egybehangzó akaratuk eredménye lesz az új szerződés tartalma. Ebből következően nem kizárt, hogy a korábbi munkaszerződéssel azonos feltételekkel létesítsenek munkaviszonyt, de az is lehetséges – csak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3901
37 Munkaviszony-megszüntetés utasítás megtagadása miatt
Kérdés: Hat��rozatlan idej�� munkaviszonnyal alkalmazott fut��r munkav��llal��nkat a jelenlegi j��rv��nyhelyzet miatt megn��vekedett megrendel��sek k��vetkezt��ben arra utas��tottuk, hogy a megye egy m��sik, szomsz��dos telep��l��s��n is l��ssa el a munkak��r��t. A munkav��llal�� munkaszerz��d��se alapj��n a munkav��gz��s helye a megye eg��sz ter��let��re kiterjed, ennek ellen��re az utas��t��st megtagadta, ��szszer�� indokl��st nem k��z��lt. Meg��t��l��s��nk szerint az utas��t��sunk jogszer��, k��l��n��s m��lt��nyl��st ��rdeml�� k��r��lm��ny nem ��ll fenn a munkav��llal�� oldal��n, a feladatai ar��nytalanul nem v��ln��nak terhesebb��, g��pkocsit, v��d��felszerel��st ��� ahogyan eddig is ��� biztos��tunk sz��m��ra, a m��sik telep��l��sen tudom��sunk szerint nincs igazolt fert��z��tt, ��gy a vesz��lyhelyzet sem komolyabb, mint azon a telep��l��sen, ahol a munkak��r��t ell��tja. A jelenlegi helyzetben nem tehetj��k meg, hogy m��g egy munkav��llal��t vegy��nk fel, de a munk��t el kell l��tni. Megsz��ntethetj��k-e a munkaviszony��t jogszer��en?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár jöhet. A munkáltató jogszerű utasításának jogellenes megtagadása olyan szándékos munkavállalói kötelezettségszegés, amely megalapozhatja a határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása körében [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkaviszony azonnali hatályú felmondását is megalapozhatja az utasítás megtagadása, hiszen a leírtak fényében az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékű megszegése. Ez utóbbi esetben azonban a törvényi határidők megtartására is különös gondot kell fordítani: egyfelől az azonnali[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3900
38 Végkielégítés összege – részmunkaidőre módosított munkaszerződés esetén
Kérdés: Ha a munkav��llal�� munkaszerz��d��s��t teljes munkaid��sb��l r��szmunkaid��ss�� m��dos��tjuk, amelynek k��vetkezt��ben az alapb��re is cs��kken, ��s ut��bb felmond��sra ker��l a sor (nagy val��sz��n��s��ggel l��tsz��mcs��kkent��sre hivatkozva), a v��gkiel��g��t��s��t m��r a cs��kkentett alapb��rrel kell kisz��molnunk?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkavállaló távolléti díjának meghatározott többszöröse [Mt. 77. § (3) bek.]. A távolléti díjat– az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (Mt. 136. §), pótlékátalány (Mt. 145. §),– az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér (Mt. 150. §) és bérpótlék (Mt. 151. §)figyelembevételével kell megállapítani.A fent említett esedékesség időpontja a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja [Mt. 148. § (2) bek. b) pont bb) alpont]. Ebből következően megállapítható, hogy a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3899
39 Felmondás kijárási korlátozás idején
Kérdés: 2020. m��jus 4. napj��t��l a 169/2020. Korm. rendelet ��rtelm��ben a szem��lyek szabad mozg��s��t korl��toz�� 95/2020. Korm. rendelet ��s a 71/2020. Korm. rendelet hat��lya Budapest f��v��ros ��s Pest megye ter��let��re terjed ki. A j��rv��ny��gyi vesz��lyhelyzet ideje alatt azonban a legt��bb kereskedelmi ��zlet nyitvatart��sa Budapesten sem tilos. A tapasztalatunk az, hogy mivel az emberek csak a 71/2020. Korm. rendeletben meghat��rozott alapos indokkal hagyhatj��k el a lak��sukat, az ilyen t��pus�� ��zletekbe csak nagyon ritk��n l��togatnak. Lehet-e ��gy ��rtelmezni ezt a helyzetet, hogy a szab��lyoz��s ezeknek az ��zleteknek a m��k��d��s��t l��nyeg��ben ellehetetlen��tette, ��s ebb��l k��vetkez��en meg lehet-e sz��ntetni a hat��rozott id��re alkalmazott munkav��llal��k munkaviszony��t az Mt. 66. §-��nak (8) bekezd��se alapj��n, arra hivatkozva, hogy a munkaviszony fenntart��sa a munk��ltat�� sz��m��ra elh��r��thatatlan k��ls�� ok k��vetkezt��ben lehetetlenn�� v��lik?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár (illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut és higiéniai papírterméket árusító) üzletben történő vásárlás;– a piacon, a helyi termelői piacon történő vásárlás;– a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (gyógyszertár) történő vásárlás;– a dohányboltban történő vásárlás [71/2020. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a), f), g), j) k), pont].Az Mt. 66. §-a (8) bekezdésének c) pontja értelmében a munkáltató felmondással abban az esetben is megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyt, ha annak fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A jogszabályhely által rögzített elháríthatatlan külső oknak egyfelől a munkáltató személyén kívül eső olyan eseménynek vagy körülménynek kell lennie, amelyet a munkáltató nem láthat előre, másfelől, amelynek befolyásolására vagy megakadályozására objektív okokból nem képes. Kétségtelen, hogy a munkáltató a járványügyi helyzet eseményeit nem láthatja előre, mint ahogyan azt sem, hogy a jogalkotó – egyebek mellett a fent említett módon – jogszabályi rendelkezéseket ír elő a személyek kijárásának korlátozását érintően. A munkáltató értelemszerűen ezek befolyásolására vagy megakadályozására nem képes. A lehetetlenülés ugyanakkor nem értelmezhető tágan, és az eset összes körülményének vizsgálatára van szükség ahhoz, hogy eldöntsük, egy adott kereskedelmi tevékenység tekintetében a munkaviszony fenntartásának lehetetlenné válásáról lehet-e[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3898
40 Fizetési moratórium és a bérből való levonás
Kérdés: A vesz��lyhelyzetre elrendelt fizet��si morat��rium vonatkozik-e a munkab��rb��l levonand�� letilt��sokra is? Sz��neteltethet��-e a munkav��llal�� b��rb��l t��rt��n�� letilt��sa?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár haladék. E rendelkezést a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni. A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a kormány rendeletével meghosszabbíthatja. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik. A részletszabályokat a 62/2020. Korm. rendelet tartalmazza, kimondva egyebek mellett, hogy a munkáltatói kölcsönre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3896
41 Megállapodás minimálbérnél alacsonyabb alapbérben
Kérdés: Van-e r�� m��d, hogy ��gy ��llapodjon meg a munk��ltat�� a munkav��llal��ival, hogy a napi munkaid��t (8 ��ra) nem cs��kkenti, csak a munkab��rt cs��kkenti a fel��re? ��gy "al�� tud menni" a napi 8 ��r��s minim��lb��r ��sszeg��nek? Vagy a minim��lb��rt mindenk��ppen tartani kell? A meg��llapod��st a v��szhelyzet idej��re k��tn�� a munk��ltat��. Ha van, akkor k��rj��k, t��ntess��k fel a jogszab��lyi h��tteret is.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendelet alapján az Mt. eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. Ennek keretében a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérhetnek [Mt. 6. § (4) bek.]. Az eltérési lehetőségeket a 104/2020. Korm. rendelet szűkítette, de ez sem tiltotta meg az Mt. 136. §-ának (1) bekezdésétől való eltérést; azaz a veszélyhelyzet tartama alatt jelenleg a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat a minimálbérnél alacsonyabb mértékű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3895
     
42 Minimálbér a veszélyhelyzet idején
Kérdés: Hallottunk olyan h��rekr��l, hogy a vesz��lyhelyzet alatt a c��geknek nem k��telez�� a minim��lb��rt sem megfizetni a munkav��llal��knak. Van ennek alapja, ha egy��bk��nt teljes munkaid��re szerz��dt��nk vel��k? Elbocs��that��-e egy munkav��llal��, mert nem v��llalja a minim��lb��r alatti ��sszeg��rt a munkav��gz��st?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár felül bérpótlék is megilleti, ha az állásidő tartamára irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult (Mt. 147. §). Az idézett szabályból látható, hogy nem jár díjazás a munkavállalónak, ha a munkáltató valamilyen elháríthatatlan külső ok miatt nem tesz eleget foglalkoztatási kötelezettségének. Hiába szegi meg a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben, nem kell bért fizetnie (sem alapbért, sem pótlékokat), ha az állásidő el nem hárítható, külső körülmények következménye. Például a járvány okozta kijárási korlátozás vagy anyaghiány kifejezetten ilyen eset lehet.Fontos, hogy az állásidő nem a munkáltató választásától, döntésétől függ, azaz nem arról van szó, hogy a munkáltató gazdasági, célszerűségi okokból inkább a tevékenység felfüggesztéséről dönt. Ilyenkor ugyanis lehetne működni, annak nincs elháríthatatlan oka, legfeljebb nem gazdaságos. Az Mt. szerint ehhez képest objektív körülmények szükségesek ahhoz, hogy a munkáltató mentesüljön a bérfizetési kötelezettsége alól. Hasonló ok hiányában a munkáltató a bérfizetési kötelezettsége (illetve a minimálbérszabályok) alól nem mentesülhet. Ugyanakkor egy eszközzel a minimálbér "alá tudnak menni": a 47/2020. Korm. rendelet a veszélyhelyzet miatt lehetővé teszi, hogy a felek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3894
43 Eltérések megállapodással a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoktól
Kérdés: M��rcius 18-��n megjelent a koronav��rus-vil��gj��rv��ny nemzetgazdas��got ��rint�� hat��s��nak enyh��t��se ��rdek��ben sz��ks��ges azonnali int��zked��sekr��l sz��l�� 47/2020. Korm. rendelet, amelynek 6. §-a az Mt.-t��l val�� elt��r��si lehet��s��geket r��gz��ti. Ez a k��zalkalmazottakra is vonatkozik-e?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szerződésesnek nem alkalmazhatók.A 47/2020. Korm. rendelet továbbá megállapítja: a veszélyhelyzet idejére és az azt követő 30 napra a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől különmegállapodásban eltérhetnek. Lényegében bármely rendelkezéstől, bármilyen irányba, a munkavállaló hátrányára történő eltérésre is felhatalmazást ad ez a szabály.A 47/2000. Korm. rendelet kiadására az Alaptörvény 53. cikkének (2) bekezdése adott felhatalmazást, amely szerint "A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat". A 47/2020. Korm. rendelet úgy fogalmaz, hogy "A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében az Mt. a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra" [6. § (1) bek.].A fenti jogszabályok együttes értelmezésével álláspontunk szerint a kormány az alaptörvénybeli, törvénytől való eltérésre való felhatalmazásánál fogva általános érvénnyel mondta azt ki, hogy az Mt.-t az általa rendeletben meghatározott eltérő szabályokkal kell alkalmazni. Mivel ennek hatályát a 47/2020. Korm. rendelet nem pontosította, valamennyi jogviszonyra vonatkozik ez a szabály, amire az Mt. alkalmazandó. Így a közalkalmazotti jogviszonyra is. Tehát az otthoni munka (home office) vagy távmunka elrendelése, a munkaidő-beosztás közlése, a közalkalmazott egészségének ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos kollektív szerződésben foglalt szabályok felfüggesztése egyértelműen vonatkozik a Kjt. hatálya alá tartozókra is.Kérdés, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3867
44 Felmondás az óraadóknak
Kérdés: Mag��niskol��ban dolgoztam ��raad�� testnevel�� tan��rk��nt. Az iskola a koronav��rus miatt m��rcius 16-��n azonnali hat��llyal felmondott nekem, azzal az indokkal, hogy a tantermen k��v��li munkarendben nem tudnak foglalkoztatni. Szerintem ez ��� amellett, hogy ezt a l��p��st a munk��ltat�� r��sz��r��l kifejezetten rosszindulat��nak l��tom ��� h��tr��nyos megk��l��nb��ztet��s, hiszen a munkaviszonyban ��ll�� koll��g��mat nem k��ldt��k el! Mi ezzel kapcsolatban a v��lem��ny��k?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár felmondás joga nem gyakorolható. Ezért elsődlegesen az adott szerződés tartalmát kell megvizsgálni a tekintetben, hogy az azonnali hatályú felmondást lehetővé tette-e, illetve, ha igen, milyen feltételek esetén. A szerződésben kikötött felmondási időt a veszélyhelyzetben is figyelembe kell venni.Ami a hátrányos megkülönböztetést illeti: az Ebktv. 8. §-a alapján hátrányos megkülönböztetés akkor valósul meg, ha egy személy vagy csoport valós vagy vélt helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A 7. § (2) bekezdésének b) pontja szerint pedig az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, észszerű indoka van. Az a körülmény, hogy a veszélyhelyzet és a tantermen kívüli munkarend miatt nincs szükség az Ön testnevelő tanárként való munkavégzésére, az ugyan az Ebktv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3866
     
45 Felmondás a járványügyi helyzettel összefüggésben
Kérdés: Sajnos a j��rv��ny el��rte a v��llalkoz��sunkat: a tev��kenys��g��nkb��l ered��en a forgalmunk jelent��sen lecs��kkent, ��s a bev��teleink elapadni l��tszanak. N��h��ny munkav��llal��val tov��bb tudjuk vinni a c��get, de egyesek munkaviszony��nak a megsz��ntet��se az egyetlen megold��s sz��munkra. Mire hivatkozhatunk ilyenkor, jogszer��en felmondhatjuk a hat��rozatlan id��re l��tes��tett munkaviszonyokat a j��rv��nyhelyzetre hivatkoz��ssal?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár akiknek a munkáját, munkakörét ez a döntés érinti. Ebből a szempontból különös jelentősége van annak, hogy a felmondás oka világos, valós és okszerű legyen [Mt. 64. § (2) bek., Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 95. számú állásfoglalása]. A munkavállalók személyes körülményei, helyzete függvényében a munkavállaló bizonyos élethelyzetekben felmondási védelem alatt áll [Mt. 65. § (3)-(5) bek., 66. § (4)-(7) bek.], ezért különös gondot kell fordítani annak megállapítására, hogy az adott helyzetben felmondási tilalom vagy korlátozás irányadó-e.Ez ugyan a kérdésből nem derül ki, de érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a munkáltató működésével összefüggő megszüntetések (tipikusan a felmondások, de idetartoznak többek között a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezések is) a csoportos létszámcsökkentésre irányadó törvényi rendelkezések hatálya alá tartoznak, a munkáltatónak az Mt. által előírt, többirányú tájékoztatási, illetve tárgyalási kötelezettségeknek is eleget kell tennie. Ha ugyanis a munkáltató a létszámcsökkentésről szóló döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint–[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3864
46 Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása
Kérdés: Milyen b��rez��s j��r azoknak a 65 ��v feletti k��rh��zi dolgoz��knak, akiknek a vesz��lyhelyzet idej��n, az emberi er��forr��sok minisztere ��ltal kiadott utas��t��s alapj��n, nem tudj��k biztos��tani ��tszervez��ssel, hogy ne tal��lkozzanak betegekkel, ��s ez��rt hazak��ldik ��ket?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól csak azért, mert járvány van. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, akkor a munkáltató utasítása alapján kell meghatározni azt, hogy a díjazás hogyan alakul ebben az időszakban. Így például, ha szabadságot adott ki, akkor arra távolléti díj jár [Mt. 146. § (3) bek. a) pont].Előfordulhat, hogy a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, és azon belül szervezte át a munkavégzést egyenlőtlen munkaidő-beosztással [Mt. 97. § (3) bek.], és így pihenőnapokat, szabadnapokat adott ki. Ebben az esetben a munkavállalónak (közalkalmazottnak) a havi alapbére (alapilletménye) jár [Mt. 156. § (1) bek. a) pont], azzal, hogy ez nem minősül állásidőnek, és az erre az időre be nem osztott munkaórákat a munkáltató később még beoszthatja, azokat később le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre – álláspontunk szerint – alapbér (illetmény) és bérpótlékok (Mt. 147. §) illetik meg a munkavállalót (közalkalmazottat), mivel nem elháríthatatlan külső okból maradt el a foglalkoztatás. Megjegyezzük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3863
47 Állásidő – kikölcsönzés hiányában, járvány idején
Kérdés: Amennyiben a k��lcs��nvev��k megsz��ntetik a munkav��llal��k kik��lcs��nz��s��t, arra hivatkoz��ssal, hogy a COVID-19-j��rv��ny miatt le��ll��tj��k/cs��kkentik a termel��st, akkor a k��lcs��nz��tt munkav��llal��n��l a kik��lcs��nz��s hi��nya d��jazott vagy d��jaz��s n��lk��li ��ll��sid�� lesz?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár beosztás hiányában elmaradt pótlékról nincs szó).A kölcsönbe adó saját maga a kölcsönzött munkavállalót nem foglalkoztathatja, és a hatályos szabályozás értelmében nincs álláskeresési/felajánlási kötelezettsége sem, ha megszűnt a munkavállaló kikölcsönzése, sőt, ez számára önálló felmondási okot is jelent [Mt. 220. § (1) bek.]. Ebből következően általában nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatását (kikölcsönzését) a járvány miatt nem tudja biztosítani; a kölcsönvevői megrendelések elmaradása "szokásos" üzleti kockázatának minősül, amelynek kérdéseit a kölcsönvevővel kötött polgári jogi szerződésben szabályozhatja, és épp erre tekintettel van nagyon kedvező lehetősége a munkaviszony felmondására. Amennyiben ennek nem tesz eleget, és a munkaviszonyt fenntartja, akkor nem külső okból kerül sor a foglalkoztatás ellehetetlenülésére, amint azt az állásidővel kapcsolatban a Kúria kifejtette (BH2020. 82).Természetesen előállhatnak olyan esetek, ahol valóban a járvány okozta vis maior vezet a foglalkoztatás ellehetetlenülésére. Ilyen lehet, ha járványügyi hatósági intézkedés miatt kerül sor a kölcsönvevői munkahely bezárására, és emiatt szüntetik meg a munkavállaló kikölcsönzését. Megjegyezzük, hogy a kikölcsönzés megszüntetésére a kölcsönvevőnél fennálló vis maior esetében nem is lenne szükség, mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3862
48 Állásidő a járvány idején
Kérdés: Amennyiben az��rt nem tudjuk foglalkoztatni a munkav��llal��kat, mert a besz��ll��t��ink le��lltak (egy r��sz��k nem kap alapanyagot, mert az tilt��list��s orsz��gb��l ��rkezne, m��sik r��sz��k a COVID-19-j��rv��nyra hivatkoz��ssal ��llt le), ��s ��gy nincs alapanyagunk, akkor a munkav��llal��k sz��m��ra ez d��jazott vagy d��jaz��s n��lk��li ��ll��sid�� lesz?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár eredetű vis maiornak tekinthető például a háború, a forradalom, illetve a pénznem megszűnése anélkül, hogy új pénznem lépne a megszűnt helyébe). A vis maiornak minősülő események abszolút jellegűek, tehát nem annak van jelentősége, hogy az adott személy tud-e ellenük védekezni, hanem annak, akad-e olyan ember, aki az adott eseményt el tudná hárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik (BH2014. 147).A COVID-19 miatti járvány okozhat vis maiort. Ilyen lehet, ha a betegségek miatt hatósági járványügyi intézkedéseket foganatosítanak, amelyek megtiltják a foglalkoztatást egyes munkahelyeken, vagy épp a határok lezárása miatt ellehetetlenítik vagy jelentősen késleltetik a szükséges alapanyagok szállítását. Önmagában az, hogy egy beszállító a járványra hivatkozással felfüggeszti a működését, nem minősül ugyanakkor vis maiornak, és nem szolgálhat indokként arra, hogy a vele polgári jogi jogviszonyban álló más munkáltatók erre hivatkozással a munkaviszonyban vis maiort jelenthessenek be. A beszállítók általi ilyen nemteljesítés a polgári jogi szerződésszegés keretében értékelhető, és a munkáltató az ezzel összefüggő kárait – például az állásidőre kifizetett munkabérek költségeit – vele szemben érvényesítheti. Emellett a munkáltatónak – ha a termeléskiesése bármilyen okból várhatóan hosszabb ideig tartana – van lehetősége a munkaviszonyok megszüntetésére, és ezzel az állásidő elkerülésére. Az újabb munkaügyi ítélkezési gyakorlat az elháríthatatlan külső ok körében kiemelten kezeli a "külső" tényezőt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3861
49 Szülő – munka helyett gyermekfelügyelet
Kérdés: Mik��nt mentes��lhet a gyermek��vel otthon marad�� sz��l�� a munkav��gz��si k��telezetts��ge al��l a gyermeke otthoni fel��gyelete ��rdek��ben az ��voda- ��s iskolabez��r��s, illetve a tantermen k��v��li tan��t��s id��szak��ra?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár otthonmaradás mellett nincs otthoni munkavégzés, leszögezendő: nem gyermeke betegsége miatt válik keresőképtelenné a munkavállaló, így ez az időszak táppénzre nem jogosít. (Kivéve természetesen, ha a gyermek valóban orvos által igazoltan beteg). A munkáltató ekkor kiadhatja az éves szabadság egy részét, figyelemmel arra is, hogy az első negyedévben vagyunk, így sokan még szabadságon sem voltak. Az Mt. 122. §-a alapján ugyanis a szabadságot a munkáltató adja ki, nem pedig – a köznyelvi fordulat szerint – a munkavállaló veszi ki. A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3860
50 Iskolabezárás – szülői mentesülés vagy részmunkaidő-kikötés
Kérdés: Sz��mos munkav��llal��nk kisgyermeket nevel, akiket a nevel��si, oktat��si int��zm��nyek bez��r��sa miatt otthon kell fel��gyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt t��voll��tre? Hogyan ��llapodhatunk meg vel��k r��szmunkaid��s foglalkoztat��sban?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ha ezt különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok indokolja [Mt. 55. § (1) bek. j) pont]. Erre az időtartamra viszont díjazás nem illeti meg (Mt. 146. §). Ekkor tehát nem kell megegyezni a munkáltatóval a fizetés nélküli távollétben, hanem a mentesülés alanyi jogon jár, feltéve persze, hogy a helyzet különös méltánylást érdemel. A váratlanul bejelentett iskolabezárás első napjai, vagy a gyermekekkel eredetileg otthon maradó nagyszülő megbetegedése lehet például ilyen körülmény, ami miatt minden további nélkül igazoltan hiányzik a gyermekét otthon felügyelő szülő.Köztes megoldás lehet a részmunkaidőre való átállás is. A felek közös megegyezéssel ugyanis csökkenthetik a munkaszerződés szerinti munkaidő mértékét (Mt. 58. §). Ekkor azonban tekintettel kell lenni arra, hogy – a felek eltérő megállapodása hiányában – részmunkaidő esetén a munkaidő mértékével összefüggő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3859
51 Szabadság a járványveszély idejére – fizetett és fizetés nélküli
Kérdés: Vend��gl��t��helyet m��k��dtet��nk, a j��rv��nyvesz��ly miatt v��rhat��an p��r h��napig egy��ltal��n nem tudunk m��k��dni. Lehets��ges-e, hogy emiatt el��rehozzuk a szabads��gok kiad��s��t? A mi ��gazatunkban am��gy is megszokott, hogy m��g a csal��dos munkav��llal��k sem ny��ron kapj��k meg a fizetett szabads��got. Ha a nyitvatart��s korl��toz��sa elh��z��dna, ��s elfogyna az ��ves szabads��g, ��tt��rhet��nk fizet��s n��lk��li szabads��gra is?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kiadásának. Az előzetes 15 napos közlési határidőre tekintettel az sem megoldás, ha a munkáltató már rögtön, a közlés napjára is kiadja a szabadságot, vagy csak pár nappal közli előre annak kiadását. Nincs viszont akadálya, hogy a felek megállapodjanak a szabadság rövidebb határidővel való kiadásában. Akár a teljes éves szabadság időzíthető a mostani veszélyhelyzet idejére, ám a következő évi szabadság már nem hozható előre. A vita elkerülését megelőzendő, indokolt megállapodni abban is, hogy a veszélyhelyzetre figyelemmel a szabadság azon hét munkanapja is kiadásra kerül, amivel az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató rendelkezhet.A felek megállapodhatnak fizetés nélküli szabadságban is, ám erre hangsúlyozottan közös megegyezésükkel kerülhet sor. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya is szünetel [Tny. 8. § a) pont]. Erre is tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3858
52 Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret
Kérdés: Val��sz��n��leg ��prilis ��s m��jus h��napban be kell z��rnunk az ��zem��nket, egy��ltal��n nem lesz munkav��gz��s. Ugyanakkor a k��s�� tavaszi, ny��ri id��szak a mi tev��kenys��g��nkben a cs��csszezon, ez��rt, ha old��dnak a j��rv��nyvesz��ly miatti korl��toz��sok, akkor azonnal szeretn��nk vissza��llni a norm��lis termel��sre. K��rd��s��nk, hogy seg��thet-e ebben a helyzet, ha munkaid��keretet vezet��nk be? Van-e akad��lya, hogy a munkav��llal�� ak��r k��t h��napig egyetlen ��r��ra se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkav��llal�� beleegyez��se? Mi t��rt��nik, ha a munkav��llal�� a k��t nulla��r��s h��nap ut��n felmond?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár egyenlőtlenül (Mt. 105. §). Nincs akadálya, hogy a munkaidőkereten belül szélsőségesen eltérő legyen a teljesítendő munkaidő mennyisége, és akár két hónapig egyáltalán ne legyen beosztva a munkavállaló, ehhez képest pedig a munkaidőkeret későbbi időszakában viszont folyamatosan napi 12 órás beosztásban dolgozzon. Tizenkettőnél több munkaórát – a készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás kivételével – munkaidőkeret esetén sem lehet beosztani egy napra [Mt. 99. § (2) bek. a) pont].A munkáltató egyoldalúan jogosult a munkaidőkeret elrendelésére, ám annak kezdő és befejező időpontját előre közzé kell tenni, és általános szabály szerint négy hónapnál hosszabb nem lehet. A megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben és a közlekedési ágazatban [Mt. 135. § (4) bek.] a munkáltató egyoldalúan elrendelhet hathavi munkaidőkeretet is. A törvény részletesen meghatározza, milyen elszámolási szabályokat kell követni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnik. Amennyiben a munkavállaló felmondásával szűnne meg a munkaviszony, az időközben kifizetett, de tényleges teljesítéssel "le nem fedett" munkabér előlegként visszakövetelhető [Mt. 95. § (4) bek. a) pont]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a 47/2020. Korm. rendelet alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3857
53 Otthoni munkavégzés – egyoldalú elrendeléssel
Kérdés: A j��rv��ny��gyi vesz��lyhelyzetre ��s a j��rv��ny ��ltal el��id��zett gazdas��gi k��r��lm��nyekre tekintettel c��g��nk ��gy d��nt��tt, hogy addig, am��g m��g van lehet��s��g a tev��kenys��g folytat��s��ra, ��tt��rn��nk a t��vmunk��ra. Van-e ennek b��rmilyen akad��lya?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár beleegyezése. Megjegyzendő, hogy a köznyelvben a távmunkát és az otthoni munkavégzést (a "home office"-t) gyakran szinonim fogalmakként használják, azonban két különböző jogintézményről van szó. A távmunkavégzés – amint az fentebb is látható volt – egy atipikus munkaviszony, az otthoni munkavégzés azonban nem önálló munkaviszonytípus: a munkáltatónak azon jogából ered, amely alapján jogosult a munkavállaló számára a munkavégzés teljesítésének helyét kijelölni, így jogosult arra is, hogy ezt a jogot egészében vagy részben – akár határozatlan vagy határozott időre – átengedje. Az ebbéli döntés a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása (Mt. 16. §), és arra úgy is sor kerülhet, hogy a munkáltató fenntartja magának a visszavonás lehetőségét. Az otthoni munkavégzésre értelemszerűen a felek megállapodása alapján is sor kerülhet, nem csupán egyoldalúan rendelhető el.Megjegyzendő, hogy az otthoni munkavégzés nem jelent egyben kötetlen munkarendet, erről a munkáltató külön, egyoldalúan dönthet. Amennyiben erre nem kerül sor, a munkavállaló a munkáltató által meghatározott kötött munkarendben köteles az otthonában a rendelkezésre állásra, illetve munkavégzésre. Érdemes továbbá az otthoni munkavégzés egyes részleteinek szabályozása is, így például célszerű végiggondolni, hogy a munkavállaló otthoni munkavégzése milyen kockázatokkal járhat munkavédelmi, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3856
54 Munkavállalói egészségi állapot – az ellenőrzés lehetősége
Kérdés: Mik��nt k��ldhet�� orvosi vizsg��latra a munkahely��n betegs��g t��neteit mutat�� munkav��llal��?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hatókörében tartózkodók – egészsége védelme érdekében megtegye a szükséges intézkedéseket. Az általános szabályok szerint ennek módja az, hogy a munkavállalót a 33/1998. NM rendelet alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos megvizsgálja, és nyilatkozik arról, hogy munkakörében az igénybevételnek képes-e megfelelni (munkaköri alkalmasság), illetőleg hogy – járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy esetén – fertőző megbetegedése, a kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti (személyi higiénés alkalmassági vizsgálat). Az orvosi vizsgálat eredményeként csak annyit közölnek a munkáltatóval, hogy az illető munkavállaló a munkakör ellátására "alkalmas" vagy "nem alkalmas", illetőleg milyen feltételekkel alkalmas. Ha a munkavállaló beteg, akkor a háziorvosa is igazolhatja keresőképtelen állapotát a 102/1995. Korm. rendelet szerint, ez esetben mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.A 47/2020. Korm. rendelet 6. §-a (2) bekezdésének d) pontja is felhatalmazza a munkáltatót, hogy a veszélyhelyzetben, illetve annak megszűnését követő 30 napban "a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket" megtegye. A meglehetősen nagyvonalúan megfogalmazott felhatalmazás tehát arról szól, hogy – a gyors intézkedés érdekében – a munkáltató az orvos közreműködése nélkül maga tegyen ellenőrző lépéseket a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzésével kapcsolatosan, és ez alapján döntést hozzon a munkavállaló munkavégzésének esetleges felfüggesztéséről.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3855