Keresés eredménye

1361 találat a megadott új Mt. tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkabér kifizetéséről adott igazolás tartalma
Kérdés: A "kifizetendő" levezetését a számfejtő lapon mi szabályozza? Ha van például bérkifizetés banki utalással és készpénzes kifizetéssel is egy elszámolási hónapban, akkor az utalást és a fennmaradó összeget a "kifizetendő" rovatban kell részletezni? Vagyis, a teljes nettó jövedelem a banki utalás és a készpénzes kifizetés összege, ahol a kifizetendő a készpénzes bérkifizetést jelenti?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [Mt. 155. § (2)-(3) bek.]. A kérdés szerinti esetben, ha a tárgyhónapban van banki utalás és készpénzes kifizetés is, akkor a munkáltatónak olyan tájékoztatást (számfejtő lapot) kell adnia, amelyből egyértelműen kiderül,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3336
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
2. találat: Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben
Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
Részlet a válaszból: […]távolléti díjnak megfelelő összeget (Mt. 82. §). Továbbá amennyiben a bíróság a munkavállaló kérelmére az Mt.-ben foglalt jogsértések valamelyikének megállapításakor helyreállítja a munkaviszonyt, meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát is, ilyen esetben elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni (Mt. 83. §).A távolléti díj kiszámítása során a teljesítménybérnek, a vasárnapi pótléknak, a műszakpótléknak, az éjszakai pótléknak, a készenlét, valamint a készenlét és az ügyelet után járó bérpótléknak egyaránt jelentős szerepe van az Mt. értelmében (Mt. 150-151. §), éppen ezért az Ön számára sem lehet közömbös, hogy a távolléti díjának meghatározása során ezeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3335
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Munkaszüneti nap - a beosztható munkaidő és az egy órára járó alapbér meghatározásánál
Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszból: […]díjazást is. A kérdéses esetben a havi alapbért 184-gyel osztva kapjuk meg az egy órára járó alapbért.A beosztható óraszám meghatározásánál viszont abból a szabályból kell kiindulni, miszerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a keret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A kérdés szerinti hónapban ezért a beosztható ("kötelező") óraszám 21 x 8 óra, azaz 168 óra. Ha a munkavállaló ennél több órára volt beosztva az adott hónapban, azt munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőként kell elszámolni [Mt. 107. § b) pont]. Ha a munkaszüneti napon munkát végzett, e napokra további 100%[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3334
4. találat: Állásidő elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?
Részlet a válaszból: […]teljesített órákkal csak a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ekkor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha a munkavállaló az így elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni (Mt. 156. §).Az állásidő azt jelenti, hogy a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget [Mt. 146. § (1) bek.]. Azaz, az állásidő fogalmilag beosztás szerinti munkaidőben valósul meg, amelyet így a munkaidőkeretben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3333
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Egy órára eső alapbér kiszámítása munkaszüneti nap esetén
Kérdés: Havibéres munkavállalónak, akinek a távolléteit (betegség, szabadság) órában tartják nyilván, a 31 napos hónapban (amikor van 22 munkanap, 1 hétköznapra eső munkaszüneti nap, valamint 8 pihenőnap) hogyan kell kiszámítani az egy órára eső alapbérét? Az alapbért osztva 22×8, vagyis 176 órával, vagy az alapbért osztva 23×8, vagyis 184 órával?
Részlet a válaszból: […]hónapban hány nap esett hétköznapra [Mt. 97. § (2) bek.]. A fenti számítás során a munkaszüneti nap is az általános munkarend szerinti munkanapnak tekintendő, azaz az osztószám része. A havibéres munkavállaló havi alapbére ugyanis az e napra járó díjazást is magában foglalja. A példabeli számítás tehát akkor helyes, ha az adott hónapban a havibért 23x8, azaz 184 órával osztva számítják ki az egy órára eső alapbért.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3332
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
6. találat: Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság - csoportképzési szempontok
Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
Részlet a válaszból: […]hátrányos megkülönböztetést megvalósít-e a besorolás?! E körben a próbaidő alattiak és az egyszerűsített foglalkoztatás körében dolgozók nem lesznek relevánsak, mivel sem a próbaidő ténye, sem az egyszerűsített foglalkoztatás körében alkalmazás nem minősül védett tulajdonságnak, és az ún. egyéb helyzetre való hivatkozás sem alapozza meg véleményünk szerint a negatív diszkriminációt tekintetükben. Ezekben az esetekben tehát a munkáltató szabadon dönthet.A részmunkaidős foglalkoztatás viszont védett tulajdonságot képez [Ebktv. 8. § r) pont], ezért az egyenlő bánásmód megtartása (a teljesen azonos mértékű cafeteria biztosítása) alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a részmunkaidős és teljes munkaidős munkavállalók megkülönböztetése az alkalmazáskor a munka[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3328
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszból: […]230 000 Ft/23x1 = 10 000 Ft (a május 1-jei munkaszüneti napra eső bérrész).A május 16-22. közötti időszak kétfelé bomlik. A nem munkaszüneti napokra eső betegszabadságra a távolléti díj 70%-a jár a keresőképtelenség okán, ennek mértéke így (feltételezve, hogy az alapbérrel azonos a távolléti díj): 230 000 Ft/23x4x0,7 = 28 000 Ft. Arra a hétköznapra, amelyik egyben munkaszüneti nap is (pünkösdhétfő, május 21.), a távolléti díj 70%-a, azaz 7000 Ft jár, de nem betegszabadság jogcímén [Mt. 146. § (4) bek.]; kivéve, ha erre a napra táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül a munkavállaló. Mivel a munkavállaló a munkaszüneti napon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3327
8. találat: Vezető állású munkavállaló szülési szabadsága
Kérdés: Az egyik ügyvezető-helyettesünk a közeljövőben fog szülni. Van azonban egy folyamatban lévő projektje, aminek a sikeres befejezésén az éves jutaléka múlik, és annak határideje a szülés várható napját követő héten van. Már most jelezte, hogy a szülés után ő mindenképpen dolgozni fog otthonról, vagy akár be is jön, hogy ezt befejezze. Foglalkoztathatjuk őt ilyenkor egyáltalán?
Részlet a válaszból: […]is kifejezetten tilos [Mt. 209. § (2) bek. d) pont], így ha a kérdés szerinti ügyvezető-helyettesként vezető állású munkavállaló, akkor is köteles két hétig szülési szabadságot igénybe venni.Az Mt. ugyanakkor nem mondja ki, hogy kötelezően a szülést követően kell a szülési szabadságot kivenni (kiadni), bár rendeltetésszerűen erre az időpontra indokolt biztosítani a távollétet a szülő nőnek. Ebből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3323
9. találat: Munkaszüneti nap és a heti munkaidő
Kérdés: Részmunkaidős (20 órás) eladóként, ha az ünnepnap hétköznapra esik, hány napot kell dolgoznom a héten? Általában napi 10 órás műszakok vannak.
Részlet a válaszból: […]a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz az Ön szerződés szerinti napi munkaidejével, a jelen esetben négy órával [Mt. 88. § (1) bek.]. Másként megfogalmazva, ha hétköznapra esik a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3322
10. találat: Szabadságkiadás időpontja megváltoztatása munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Kölcsönbe adóként munkavállalókat kölcsönzünk ki egy partnerünkhöz. A kölcsönzési szerződés alapján a kölcsönbe adó, azaz mi adjuk ki a szabadságokat. A kölcsönvevő most úgy döntött, hogy mégis kellenek neki a munkavállalók, és így azt akarja, hogy változtassuk meg a szabadságok kiadásának időpontját (ne adjuk ki a közölt időpontban), illetve néhány ember szabadságát szakítsuk is meg. Megtehető ez jogszerűen?
Részlet a válaszból: […]kölcsönvevő azon döntése, hogy mégis kéri a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatását, álláspontunk szerint nem olyan ok, ami önmagában eleget tenne a kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan veszélyeztető ok fogalmának. Különösen, hogy ezeket a kölcsönbe adónál kell vizsgálni, mivel a kérdés szerinti esetben a munkáltató a kölcsönbe adó a szabadság kiadása szempontjából. A kölcsönbe adónak a kölcsönvevővel szembeni polgári jogi jogviszonya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3321
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés