Keresés eredménye

1439 találat a megadott új Mt. tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben
Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszból: […]körében az egyenlő bánásmód követelménye érvényesül; e szerint önmagában a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás mint védett tulajdonság nem szolgálhat az egyenlő bánásmód megsértése, így különösen a kölcsönzött munkavállaló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésének alapjául (Ebktv. 8-9. §).Az egyenlő bánásmód (egyenlő bér) elve alóli Mt. szerinti kivétel azt jelenti, hogy nem kell alkalmazni (megtartani) az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3486
2. találat: Betegség, baleset sztrájk idején
Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszból: […]pont]. Erre az időre a munkavállalót díjazás nem illeti meg (2/1999. MJE határozat).Az idézett szabályokból megállapítható, hogy a jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállaló szolgálati időt szerez, de mivel a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól díjazás (járulékfizetés) nélkül mentesül, erre az időre biztosítása egyébként szünetel, azaz, az egészségbiztosítás ellátásaira nem jogosult. Így a sztrájkban való részvétel idejére táppénz vagy baleseti ellátás nem folyósítható, az e napon bekövetkező baleset - aktív biztosítási jogviszony hiányában - nem minősülhet üzemi balesetnek. A betegszabadság kapcsán abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló a sztrájk idején is köteles a munkavégzés helyén az előírt időben megjelenni, csak éppen munkát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3485
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Üzemi tanács tagjainak munkaidő-kedvezménye
Kérdés: Cégünknek több telephelye van. Központi üzemi tanács alakult nálunk, akiknek a tagjaival rendszeresen konzultálunk. A központi üzemi tanács tagjai különböző munkaidő-beosztásokban dolgoznak, így sűrűn előfordul, hogy az egyiküknek a pihenőnapjára esik a konzultáció. Ebben az esetben a konzultáció időtartamát miként kell elszámolni? A munkaidő-kedvezmény szabályait kell ezekre az esetekre alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]választhatósági jog megnyilvánulása. Ebből következően az üzemi tanácsi feladatok ellátását is önkéntesen vállalja a munkavállaló. Annak érdekében, hogy a feladatellátás terheit ne kizárólag a munkavállalónak kelljen viselnie, a törvény a fizetett munkaidő-kedvezmény intézményével biztosítja, hogy az üzemi tanácsi feladatokat ne csak a szabadidejében kelljen ellátnia. A munkaidő-kedvezmény ugyanakkor jellegénél fogva a munkavállalót nem a szabadidejében (pl. pihenőnapján) illeti meg, hanem a beosztás szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3484
4. találat: Részmunkaidős munkavállaló "figyelmetlenségből"
Kérdés: Munkavállalónk a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságáról visszatérve bejelentette, hogy mivel a gyermeke csak kétéves, a törvényi lehetőséggel élve a gyermek hároméves koráig részmunkaidőben kíván dolgozni. Ennek nyomán a munkaviszonya módosításra került, de sajnos nem figyeltünk oda, és a gyermek harmadik életévének betöltését követően is részmunkaidőben foglalkoztattuk. Erre most derült fény, holott már két éve nem lenne jogalapja a részmunkaidőnek. Mit tehetünk?
Részlet a válaszból: […]meghosszabbítva az eredetileg határozott időre szóló részmunkaidőt. Mivel a felek egyező akaratának megfelelő ténybeli állapot, az akaratukból következően a részmunkaidő a gyermek hároméves korának betöltését követő alkalmazása teljesedésbe ment, és mivel ez az állapot huzamosabb ideig (két éve már) fennállt, utóbb egyik fél sem hivatkozhat egyoldalúan arra, hogy "térjenek vissza" az eredeti teljes munkaidős foglalkoztatáshoz. A munkaszerződés eredeti módosításának időbeli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3483
5. találat: Levonási sorrend a munkabérből több tartozásnál
Kérdés: Egyik munkatársunknak az elmúlt hónapban tévedésből prémiumelőleget fizettünk. A munkavállalót tájékoztattuk a téves kifizetésről, és felhívtuk a visszafizetésre. Ugyanakkor a bérét már így is terheli levonás: gyermektartást fizet, és egy korábbi munkabérelőleget is törleszt. Sajnos a következő havi fizetéséből biztosan nem lehet mindegyik követelést kifizetni. Lehetséges, hogy a munkáltatói levonások miatt nem lesz fedezet a tartásdíj kifizetésére?
Részlet a válaszból: […]követeléseket arányosan kell kielégíteni (Vht. 167-168. §). Fontos továbbá, hogy a tévesen kifizetett prémiumelőleget is csak akkor lehet levonni a bérből, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult [Mt. 161. § (2) bek. a) pont].Míg az előlegnyújtásból eredő követelést korlátozás nélkül lehet levonni, a végrehajtható határozaton és a munkavállaló hozzájárulásán alapuló levonás nem terjedhet túl a levonásmentes munkabérrészen (Mt. 161. §). A levonásmentes munkabérrész nem más, mint a Vht. szerint teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3468
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Béradatok bizalmas kezelése
Kérdés: Milyen jogszabályra lehet hivatkozni, ha törvénysértő módon egy iskolában az intézményvezető-helyettes - régebben igazgatóhelyettes - általa és bárki által megtudható módon adja át minden kollégának, minden hónap elején a kifizetett bérekről szóló jegyzéket?
Részlet a válaszból: […]harmadik személy számára hozzáférhetetlenné tenni. E körben bizonyosan illetéktelennek minősülnek azok a munkavállalók, akiknek a munkaköri feladataik teljesítéséhez nem szükséges ezeknek az adatoknak a megismerése.Az információs önrendelkezési jog személyiségi jog [Ptk. 2:43. § e) pont], így annak védelmére a munkavállaló kérheti - a kérdés szerinti esetben különösen -a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;b) a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;c)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3464
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
7. találat: Szakképzettség és újbóli munkába állás
Kérdés: Többévi (évtizednyi) háztartásbeli tevékenység után újra munkába állni szándékozó ragaszkodhat-e eredeti végzettségének megfelelő, korábban végzett munkájának megfelelő álláshoz? Például egykori irodai, adminisztratív munkakör helyett köteles-e elfogadni több műszakos, betanított vagy segédmunkás munkalehetőséget?
Részlet a válaszból: […]újra munkaviszonyt kíván létesíteni. Minderre viszont munkaadói kötelezettség nincs. Ugyanakkor arra sincs kötelezettsége a (leendő) munkáltatónak, hogy a munkavállalót a szakképesítésének, szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztassa, ajánlhat számára olyan munkát, amelyhez az adott szakképesítés egyáltalán nem szükséges. Mivel a munkaviszony magánjogi szerződéses, a feleken múlik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3463
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Munkaidő-nyilvántartás naprakészsége
Kérdés: Elektronikus beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak a munkavégzés kezdetekor és befejezésekor is mágneskártyával blokkolniuk kell. Sajnos sokszor előfordul, hogy ez a blokkolás elmarad, amit csak utólag tudunk javítani, amikor a rendszerben előáll a hibaüzenet (pl. valaki nem lépett be, de ki igen). Ettől még megfelelő lehet a munkaidő-nyilvántartásunk?
Részlet a válaszból: […]munkaidő-nyilvántartás körében a törvény nem ír elő alaki követelményt, így annak vezetése bármilyen formában történhet, ha kétséget kizáróan tartalmazza az Mt.-ben előírt elemeket. A rendes és rendkívüli munkaidő-beosztástól eltérő változáson alapuló nyilvántartása esetén is a nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának, de a törvény nem rögzíti feltételként azt, hogy mindennek egy dokumentumban kellene szerepelnie.Ha a munkáltató a munkavállalóit blokkolókártyával a munkaidő megkezdésekor blokkolásra kötelezi, és annak használatára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3462
9. találat: Szabálytalan ünnepnapi munkavégzés szankciója
Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?
Részlet a válaszból: […]a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (2)-(3) bek.].A fentiek alapján a kérdés szerinti esetben nincs lehetőség a munkaszüneti napra rendes munkaidőt beosztani, legfeljebb ha a felsorolt rendkívüli körülmények alapján lenne kivételesen indokolt. A munkaügyi hatóság jogosult ellenőrizni a munkaszüneti napi munkavégzés szabályait [Met. 3. § (1) bek. f) pont]. Szabályszegés esetén munkaügyi bírság kiszabására kerülhet sor, már akkor is, ha a jogsértés csupán egyetlen munkavállalót érint [Met. 7. § (1) bek.]. A munkaügyi bírság összegét a hatóság mérlegeléssel állapítja meg, legalább 30 000, legfeljebb 10 000 000 Ft lehet [Met. 7. § (3) bek.]. E rendkívül tág korlátok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3460
10. találat: Fizetett ünnep mértékének kiszámítása
Kérdés: Ha a munkavállaló november 1-jén munkát végzett, 12 órás műszakbeosztásban, akkor részére a fizetett ünnepet 8 vagy 12 órával kell elszámolni?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3459
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés