Apák felmondási védelme

Kérdés:

Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?

Részlet a válaszából: […] fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, háromévesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1)–(2) bek.]. A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – ezeken túlmenően – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (Mt. 130. §). A fenti eseteken felül a munkavállaló (így akár az apa is) évente legfeljebb öt munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy a vele közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából [Mt. 55. § (1) bekezdés l) pont]. Ez idő alatt is felmondási tilalom terjed ki rá [Mt. 65. § (3) bek. h) pont]. Végül tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt sem lehet megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát munkáltatói felmondással [Mt. 65. § (3) bek. f) pont]. Az Mt. a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig felmondási korlátozás alatt áll, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot [Mt. 128. § (1)–(2) bek.] vagy szülési szabadságot nem vesz igénybe [a szülési szabadság ugyanis az Mt. 127. § (2) bekezdése értelmében annak a munkavállalónak (akár az apának) is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza]. E felmondási korlátozások eseteiben a munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak akkor lehet felmondani, ha az Mt. 78. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ok – azaz az azonnali hatályú felmondásra okot adót tényállás – áll fenn. Ha a felmondás oka a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lenne, a felmondási korlátozás értelmében a munkaviszony csak akkor szüntethető meg a fenti esetekben, ha a munkáltatónál az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja [Mt. 66. § (4)–(6) bek.]. Az apaságnak "köze lehet" egy másik felmondási korlátozáshoz is. Ha ugyanis a munkavállaló a beteg gyermekének ápolása címén fennállóan keresőképtelen, illetve, ha hozzátartozója otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van (Mt. 131. §), a munkáltatói felmondást közölni lehet ugyan, de a felmondási idő legkorábban csak ezen időtartamok lejártát követő napon kezdődhet el [Mt. 68. § (2) bek. b) és c) pont]. A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Külön élő szülő pótszabadsága

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közszolgálati jogviszonyban állók gyermekek után járó pótszabadságát a Kttv. 102. §-a szabályozza. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és a szülő fogalmát. Önkormányzati hivatalunknál foglalkoztatott köztisztviselő – külön élő szülőként – a gyermekeit felváltva neveli a gyermekek édesapjával. Elmondása szerint kéthetente hétvégén és a nyár felében nála vannak a gyermekek. Megilleti-e őt a gyermekek után járó pótszabadság? Amennyiben igen, a munkáltató milyen igazolások/nyilatkozatok bemutatására kötelezheti?
Részlet a válaszából: […] gondozott gyermek, ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák [Kttv. 6. § 7c. pont]. A kérdéses esetben azonban a köztisztviselő csak az idő kisebb részében van a gyermekeivel, és nem szülőpárjával azonos időtartamban, így a pótszabadságra való jogosultsága nem áll fenn. A pótszabadságra jogosultságot egyébként a köztisztviselőnek kell hitelt érdemlően igazolnia.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Szülői szabadságra járó díjazás kiszámítása

Kérdés:

Hogyan kell kiszámítani a szülői szabadságra járó díjazást, ha GYED-en vagy GYES-en van a munkavállaló? Bruttót csökkentünk bruttóval, vagy a nettó összegekkel kell számolni? A GYES napi összegének megállapításánál fixen harminccal vagy a hónap naptári napjaival kell osztani? Mi történik, ha a nem kifizetőhely munkáltatónak nincs tudomása a kifizetéskor, hogy a munkavállaló GYES-en vagy GYED-en van? GYED esetén, ha nem kifizetőhely a munkáltató, honnan tudja a GYED napi összegét? Az információ megérkezéséig ki kell-e fizetni a díjazást? Ki kell mutatni bárhol a csökkentés összegét, vagy elegendő a kifizetendő csökkentett összeg megállapítása?

Részlet a válaszából: […] szabály alkalmazásakor tehát a távolléti díj bruttó összegéből kell levonni a GYED vagy a GYES bruttó összegét. Ez – ellenkező rendelkezés hiányában – akkor is így van, ha egyébként a munkabért és az állami ellátásokat más közterhek terhelik. A GYES naptári napra eső összege a havi összeg harmincadrésze [Cst. 26. § (2) bek.]. Ez tehát független attól, hogy hány napos hónapról van szó. Ha a munkáltatónak nincs hivatalos tudomása arról, hogy a munkavállaló GYED-en vagy GYES-en van, illetve nem ismeri a GYED naptári napi összegét, akkor erről nyilatkoztatni kell a szülői szabadságot igénylő munkavállalót, akinek e körülményeket hitelt érdemlően kell igazolnia (pl. az ellátást megállapító határozattal). Amíg erről a munkavállaló nem nyilatkozik, addig a munkáltató nem köteles megfizetni a díjazás összegét. A munkáltató a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Eltérés a fizetett ünnepre járó díjazás szabályaitól

Kérdés: Az Mt. a fizetett ünneppel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni kollektív szerződésben oly formában, hogy fizetett ünnepre csak akkor jár távolléti díj, ha tényleges munkavégzés is történt? Amennyiben nem történt órabéres esetén munkavégzés, abban az esetben pedig fizetett ünnepre nem kap távolléti díjat a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] való eltérés a kollektív szerződés szempontjából nem korlátozott [Mt. 165. § (2) bek.], ezért abban lehetőség van akár a munkavállaló számára hátrányosan is eltérni a törvényi szabályoktól. Így nincs törvényi akadálya annak, hogy a kollektív szerződés a kérdésben írtak szerint rendelkezzen a kiesett időre járó távolléti díjról.Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a bírói gyakorlat szerint nem lehet eltérni a törvényi szabályoktól olyan módon, hogy az a szabályozott jogintézményt alapvetően megváltoztassa (BH2019. 24, 2006. 29). Mivel a kérdés szerinti jogszabályi rendelkezés a munkaszüneti nap miatt kiesett idővel [Mt. 93. § (3) bek.] kapcsolatos, és a le nem dolgozandó munkaidőre járó díjazást szabályozza, ezért a kollektív szerződés olyan előírása, hogy nem jár díjazás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Helyettesítési pótlék bölcsődében

Kérdés:

A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Részlet a válaszából: […] fogalma alapján kell meghatározni, ezt pedig a Kjt. 85/A. §-ának l)–n) pontjai alapján szükséges értelmezni. A Kjt. 85/A. §-a a következőket tartalmazza: eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály – munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat, – alapbért említ, azon illetményt, – bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot is érteni kell. Vagyis e rendelkezés megfelelteti egymásnak az Mt. és a Kjt. szerinti fogalmakat. A Kjt. szerinti illetményfogalomnak az Mt. szerinti alapbérfogalom felel meg. Az alapbér az Mt. 136. § (1)–(2) bekezdése alapján a munkaszerződésben időbérként (általában havibérként) megállapított munkabér, ennek megfelelően tehát az illetmény a kinevezésben megállapított havi illetmény. A pótlékok az alapbéren felül járnak, amit az Mt. szabályrendszerében az is mutat, hogy a pótlékok alapja maga az alapbér [Mt. 139.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:      

Jutalmazás és hátrányos megkülönböztetés

Kérdés: Egy önkormányzati óvodában dolgozom dajkaként. 2021. október végén lezsibbadt a jobb kezem, ezért nem tudtam dolgozni, táppénzre kellett mennem. A kézsebészeten megállapították, hogy alagútszindrómám van, és sürgősen meg kell műteni. 2022. februárban megműtötték a kezemet, ezután rehabilitációra kellett járni. 2022. június 1-én mentem vissza dolgozni. Decemberben a munkáltató jutalompénzt osztott, amiből én csak a felét kaptam, azzal az indokkal, hogy táppénzen voltam. Ez szerintem hátrányos megkülönböztetés. 2021-ben a kolléganőmmel két hónapig dolgoztunk napi tíz órában, emberhiány miatt, ami elvileg szabálytalan! A pluszórákat csúsztatásban kaptuk meg, de abban az évben is volt jutalom, mégsem kaptunk több pénzt, mint a többiek. Szerintem ez hátrányos megkülönböztetés.
Részlet a válaszából: […] feltétel jogszerű, amely tárgyilagos mérlegelés alapján az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, észszerű indoka a jutalmazásnak, például a vizsgált időszakban ténylegesen munkát végzők között a munkaterhet és a munkateljesítmény szerinti differenciálást érvényesítő szempontok (BH 2013.348). A jutalom tehát "adható" díjazás, amelynek feltételeit a munkáltató mérlegeléssel határozza meg. Korlátját állítja ugyanakkor ennek az egyenlő bánásmód követelménye (Mt. 12. §). A jutalmazás szempontjai így nem lehetnek olyanok, amelyek valamely lényegi személyiségjegy (pl. nem, életkor, egészségi állapot) alapján tesznek különbséget a munkavállalók között, anélkül hogy ez a munkaviszonnyal tárgyilagos mérlegelés szerint közvetlen, észszerű összefüggésben állna [Ebktv. 7. § (2) bek. b) pont, 8. §].A kérdés szerinti esetben azonban van ilyen észszerű összefüggés. A 2022-es évben a munkavállaló öt hónapot töltött táppénzen, amely igazolt távollét,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Letiltás az utazási költségtérítésből

Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] költségtérítését is)a) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagyb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely közöttközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap a magánszemély (16/2023. Korm. rendelet. 1. §). Ez után személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli a magánszemélyt [Szja-tv. 46. § (1) bek.], így formálisan nem tartozik a letiltás alapját képező munkavállalói munkabérbe. Az ezt meghaladó összegű költségtérítés viszont – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély jövedelme [Szja-tv. 25. § (3) bek.]; hasonlóan az a jövedelem is, amelyet nem az adómentességi szabályoknak megfelelően – például eltérő jogosultsági feltételek esetén – nyújtanak. Amennyiben tehát a vállalati belső szabályozás olyan esetekre nézve is biztosítja a munkába járás költségtérítését, amelyek nem tartoznak a jogszabály szerinti "adómentes" költségtérítések körébe (pl. településen belüli munkába járás esetén, a jogszabályi feltételeknek meg nem felelés esetén is a munkaadó költségtérítést fizet), az ilyen költségtérítés összege letiltás alapját fogja képezni.Fontos továbbá, hogy a letiltási szabályok bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése esetében is irányadók, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap [Vht. 66. § e) pont]; függetlenül attól, hogy az nem tartozik a munkavállalói munkabér fogalmába, azaz nem adóelőleg-köteles. A Kúria már több döntésében rámutatott arra, hogy a munkavállaló részére kifizetett juttatás jogcímét illetően nem a juttatás elnevezésének,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Rendkívüli munkavégzés díjazása – a pedagógusok

Kérdés:

Egyházi fenntartású köznevelési intézmények pedagógusai esetében a rendkívüli munkavégzés óradíjának kiszámításakor milyen számítási kulcsot kell használni? Ismeretes olyan gyakorlat, amelyben a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése alapján számolnak. Van azonban olyan is, aki az óradíjat az Mt. 139. §-a szerint számítja. Itt a közbeékelt mondatrész ("eltérő megállapodás hiányában") azt jelenti, hogy a munkáltató jogosult a pedagógusok esetében nem az Mt. 139. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint, hanem a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott számítási módot alkalmazni? Jogszerű-e arra hivatkozni ebben az esetben, hogy a pedagógusok esetében méltatlan lenne a heti 40 órás munkaidő alkalmazásával kiszámított óradíj, hiszen a csoportokban töltött órák, szakszerű tanítással töltött órák száma mellett a felkészülés, a dolgozatok javítása, az adminisztráció és az egyéb pedagógusfeladatok ellátása még további órákat igényel, ezért a tanítók, tanárok tekintetében méltányosabb a heti 22 órával történő számolás?

Részlet a válaszából: […] rendelet 33. § (2) és (8) bek.]. A rendelet szerinti díjazás kizárólag az ügyelet, illetve készenlét esetén, a rendelkezésre állásra és az az alatti rendkívüli munkavégzésre jár; a rendkívüli munkavégzés egyéb eseteire [Mt. 107. § a)–c) pontok] nem irány­adó. Ilyenkor a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére, amely meghatározásakor a havi alapbér összegét a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával, b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani [Mt. 139. § (2)–(3) bek.]. Fontos, hogy az eltérő megállapodás nem azt jelenti, hogy a munkáltató egyoldalúan eltérhet a szabálytól. Az eltérésben ugyanis (akár a munkavállaló számára hátrányos módon is) a feleknek meg kell állapodniuk; viszont a munkáltató megállapodás hiányában is, egyoldalú döntésével a munkavállaló javára kedvezőbb számítási módot alkalmazhat [Mt. 15. § (3) bek.]. A készenlét alatti tényleges[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Hétvégi munkavégzés – pótlék nélkül

Kérdés: Intézményünk az Mt. alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Szombatra és vasárnapra – jogszabály szerint – milyen pótlékot kell számfejteni nekik?
Részlet a válaszából: […] munkavállalónak heti 6 nap egybefüggő munkavégzés után 1 pihenőnapot ki kell adni [Mt. 105. § (2) bek.]. Mivel a tárgyhét hétfő és a következő hét hétfő is pihenőnap, ezért egybefüggően 6 munkanap van beosztva, vagyis mind a szombati, mind a vasárnapi nap munkanapnak minősül, azaz munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A szombati napon teljesített munkavégzésre, ha az munkanap, külön pótlék nem jár. A vasárnapon teljesítettre pedig csak akkor jár vasárnapi pótlék, ha a munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenységben, készenléti jellegű munkakörben vagy kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkakörben került sor [Mt. 140. § (1) bek. a) pont].Mivel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Besorolás szociális ágazatban

Kérdés:

Összevont szociális ágazati pótléknál a munkavállalók besorolásával kapcsolatban lennének kérdéseim. Egyházi fenntartású szociális intézménynél annak a munkavállalónak figyelembe lehet-e venni azokat az éveit, amelyeket szintén egyházi intézményben töltött, de nem szociális pályán? Az Ehtv. szerintem vonatkozik ezen intézményekre, és ha jól tudom, ez alapján figyelembe lehet venni ezen éveket is. Ha egy munkavállaló korábban közfoglalkoztatottként volt foglalkoztatva egy szociális intézménynél (erre az időszakra nem illeti meg az összevont szociális ágazati pótlék), majd munkaszerződést kötöttek vele, akkor a közfoglalkoztatottként szociális pályán töltött időt figyelembe lehet venni a szociális pályán töltött évek számánál? Ha valaki szociális intézményben "A" fizetési osztályba van sorolva, akkor nála minden munkaviszonyt figyelembe veszünk a besoroláshoz, azonban "B" fizetési fokozattól csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakokat a Kjt. szabályainak megfelelően?

Részlet a válaszából: […] közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javára történő eltérés megengedett. A közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a Kjt. 87/A. §-a alapján beszámít a szorosan vett közalkalmazotti jogviszony ideje; egyéb, költségvetési intézménynél, szervnél fennálló különböző munkaviszony jellegű jogviszonyok ideje; az 1992. július 1. előtti összes munkaviszony; az 1992. július 1. utáni munkaviszonyok közül pedig azok, amelyek alatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkakörének betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel. Az egyházi fenntartású intézményben 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött idők beszámítása a foglalkoztatott javára szóló eltérésnek minősül, tehát munkajogi szempontból lehetséges. A közfoglalkoztatottként eltöltött idő beszámítását a Kjt. 87/A. §-a nem teszi lehetővé akkor sem, ha ugyanazon intézménynél került rá sor, mint amellyel később az érintett munkaviszonyt létesített. Azonban az Ehtv. 21. §-a alapján a szociális ágazati pótlék megállapításakor, kedvező eltérésként ezen idők beszámítására szintén sor kerülhet. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a fentiek kizárólag munkajogi szempontból adnak választ a kérdésre. A tekintetben, hogy a finanszírozás szempontjából[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
4