Bérfizetés napja egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés:

Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézményben a bérfizetés napját az Mt. 154–164. §-ai határozzák meg, miszerint a munkabért a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ellenben az OKFŐ szerződésminta minden hónap 5. napjáig rögzíti a bérfizetés napját. Helyesen alkalmazzuk a szerződésekben az Mt. szerinti kifizetés időpontját?

Részlet a válaszából: […] napja vonatkozásában nincs speciális rendelkezés az Eszjtv.-ben, ezért e témában az Mt. irányadó. A kérdésben is leírtak szerint így a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Az OKFŐ által közzétett munkaszerződés-minta nem jogellenes, hiszen a bérfizetés napjára vonatkozó szabálytól a felek megállapodásával a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Szülői szabadságra járó díjazás – a csökkentő tételek

Kérdés: A szülői szabadságra járó távolléti díj csökkentésénél a bruttó távolléti díjat kell csökkenteni a nettó (szja és/vagy 10% nyugdíjjárulékkal csökkentett) ellátás összegével, vagy más számítási módszer jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ellátásban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulékot fizet [Tbj-tv. 37. § (1) bek.]; a gyermekgondozást segítő ellátás ugyanakkor – szemben a gyermekgondozási díjjal – adómentes bevétel, azaz utána a személyi jövedelemadót nem kell megfizetni (Szja-tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.7. alpont).A munkavállaló munkabérét a törvény minden esetben bruttó mértékben határozza meg, ebből következően a szülői szabadságra járó bért is bruttó összegben kell figyelembe venni. Ha például a gyermekgondozási díj kerül levonásra, annak bruttó naptári napi összegét a gyermekgondozási díjat megállapító határozat tartalmazza. Ebből a napi bruttó összegből 10 százalék nyugdíjjárulékot és 15 százalék szja-előleget kell levonni, bevallani és megfizetni a folyósító szervnek. Amennyiben például a gyermekgondozási díj napi bruttó összege 8000 forint összegben lett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom összege – nem számít a pótlék

Kérdés:

40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének kiszámításánál az ágazati szakmai pótlékot is bele kell-e számolni, vagy csak az alapilletményt? A közalkalmazott óvodapedagógus.

Részlet a válaszából: […] körülmény mérlegelése nélkül valamennyi, a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó érintettet megilleti, ezért funkciójában béremelésnek felel meg. Ugyanakkor a Kjt. 78. §-ának (2) bekezdése a jubileumi jutalom alapját a közalkalmazott havi illetményének szorzataként állapítja meg, 40 éves jogviszonyban töltött idő esetén 5-szörös szorzóval. Az illetmény fogalmának értelmezésekor a Kjt. 85/A. §-ának l)–n) pontjaiból kell kiindulni. Ezek szerint eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály l) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat, m) alapbért említ, azon illetményt, n) bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot is érteni kell. Vagyis a Kjt. szerinti illetmény fogalmának az Mt. alapbérfogalma felel meg. Az alapbér az Mt. 136. §-ának (1)–(2) bekezdései[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Műszakpótlék a szociális ágazatban – kettős mérce

Kérdés:

A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Sztv. 94/L. § (6) bek.]. Ezt mely beosztásban kell alkalmazni? A lakóotthonban dolgozó gondozónőink megszakítás nélküli két műszakban dolgoznak, napi 12 órás beosztásban 7–19-ig és 19–7-ig, illetve néha napi 8 órás beosztásban. Náluk 30%-os műszakpótlékot alkalmazunk. A 15%-os bérpótlék mely esetekben jár?

Részlet a válaszából: […] jogosultsági feltétel az, hogy a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A két feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a munkavállaló műszakpótlékra legyen jogosul. Ehhez képest az Sztv. a 14–18 óra közötti idősávra azt is külön előírja, hogy a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Hazautazás költségtérítése keresőképtelenség alatt

Kérdés:

Munkavállalónk hosszú táppénzen van, nincs aktív munkajogi állományban, viszont az ország másik felében található az állandó lakcíme, és szeretne hazautazni. A munkáltató köteles téríteni a hazautazás költségeit a betegállomány alatt is?

Részlet a válaszából: […] határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, c) elővárosi vasúton (HÉV-en), d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére (illetve onnan haza); továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. Az elszámoláshoz elegendő a jegy, illetve a bérlet [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A rendelet alapján munkába járásnak, illetve hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül [39/2010. Korm. rendelet 2. § a)–c) pont]. A munkavállaló keresőképtelensége időtartamára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A hazautazással kapcsolatos szabályok nem zárják ki azt, hogy a munkavállaló akár keresőképtelensége alatt – vagy egyéb olyan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Fegyelmi eljárás – a köztisztviselő kérései

Kérdés: A köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult. Az eljárás alapjául szolgáló irat a köztisztviselőnél van. Csak a vizsgálóbiztos írásbeli kérelmére adja ki neki az iratanyagot, amelynek meghamisításával gyanúsítják. Kéri továbbá, hogy a jogi képviselőnek juttassuk el az ügyiratot, annak másolatát, hogy az megismerhesse. Kéri továbbá, hogy a tanúk meghallgatásán ott lehessen ő és az ügyvédje. Jogosak-e a kérései?
Részlet a válaszából: […] köztisztviselőnek csak abban az esetben kell rendelkezésre bocsátania az eljárás alapját képező iratot, ha a vizsgálóbiztos ezt írásban kéri. Megítélésünk szerint a köztisztviselőnek az együttműködési kötelezettségéből adódóan [Kttv. 9. § (2) bek., 76. § (1) bek. d) pont] ennek hiányában is kötelezettsége átadni a releváns iratokat a vizsgálóbiztos számára. Ugyanakkor nem zárható ki az sem, hogy a köztisztviselő kifejezetten kérje, hogy az irat átadására irányuló felszólítást a vizsgálóbiztos írásba foglalja, mivel egyfelől a közszolgálatot érintő minden lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni, másfelől a köztisztviselő kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező [Kttv. 19. § (1) bek.]. Ebből következően a vizsgálóbiztos iratok kiadására irányuló felhívására is alkalmazni lehet az említett szabályt.A vizsgálat során a köztisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait, és módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen, és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni azt is, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A köztisztviselő védekezéséről, a lefolytatott bizonyításról, valamint arról, ha valamely eljárási cselekményen nem jelenik meg, jegyzőkönyvet kell felvenni [31/2012. Korm. rendelet 5. § (4) bek.]. A 31/2012. Korm. rendelet 5. §-ának (6) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a köztisztviselő a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A köztisztviselő meghallgatását is úgy kell kitűzni, hogy azon a jogi képviselője is jelen lehessen. Megjegyzendő azonban, hogy nem akadálya a fegyelmi eljárás lefolytatásának, ha a köztisztviselő a vele közölt értesítés ellenére nem jelenik meg az eljárási cselekményen [31/2012.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségtérítése autóval és busszal

Kérdés:

Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását személygépkocsival oldja meg, amely vonatkozásában 15 Ft/km összeget térítünk meg számára havonta. Anyagi megfontolásból a jövőben a munkavállaló úgy oldaná meg a munkába járást, hogy személygépkocsival elutazna egy olyan településig, ahonnét átszállás nélkül tudna helyi buszjárattal a munkavégzés helyére utazni, azonban lennének olyan napok, amikor végig személygépkocsival tenné meg az utat. Fizethetjük-e számára a 15 Ft/km térítést minden munkában töltött napra, illetve a leadott menetjegyek árának 86%-át együttesen?

Részlet a válaszából: […] – rendelet alapján leadott nyilatkozat szerinti – lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás minősül [39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont, 7. §]. Értelmezésünk alapján a kérdés szerinti esetben a munkavállaló a munkavégzési hely közigazgatási határán kívüli tartózkodási helyéről (lakóhelyéről) utazik be a munkavégzési helyre, akként, hogy az út egy részét tömegközlekedéssel, másik részét autóval teszi meg. A munkavállaló számára a tömegközlekedéssel megtett szakaszra a bérlet, jegy ára 86%-ának megfizetése kötelező, és elszámolható, amennyiben a) a menetjegyről vagy bérletről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra, b) a bérlet országosnál kisebb területi érvényességű, meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1b) bek.]. A gépjárművel történő munkába járásra a munkavállalót költségtérítés a vonatkozó rendeleti szabályozás alapján akkor illeti meg, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Közalkalmazott vezetők – a kinevezésmódosítás kérelmezhetősége

Kérdés:

A Kjt. 23/B. §-ának (1)–(7) bekezdése írja le a közalkalmazottak részmunkaidőben történő foglalkoztatásának eseteit. A Kjt. 23/B. §-ának (8) bekezdése kimondja, hogy az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható vezető megbízású közalkalmazott tekintetében. Felmerült az a kérdés, hogy az Mt.-módosítást követően az Mt. 61. §-ának (4) bekezdése alkalmazható-e a vezető beosztású közalkalmazottak esetében?

Részlet a válaszából: […] hatéves) koráig heti húszórás részmunkaidőben foglalkoztassa. Ehhez képest az Mt. – 2023. január 1. napjától hatályos és a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is irányadó – 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a közalkalmazott gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző közalkalmazott – a közalkalmazotti jogviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a) a munkavégzési helyének módosítását, b) a munkarendjének módosítását, c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve d) részmunkaidőben való foglalkoztatását (ez a napi nyolc óránál rövidebb részmunkaidő is lehet – pl. hét, hat, öt, négy stb. óra). A közalkalmazott ez utóbbi, az Mt. 61. §-ának (4) bekezdése szerinti kérelmét írásban köteles indokolni, és abban meg kell jelölnie a változtatás időpontját is (pl. azt, hogy mikortól szeretne részmunkaidőben dolgozni). A közalkalmazott kérelmére a munkáltató tizenöt napon belül köteles írásban nyilatkozni. A kérelem elutasítása esetén a munkáltató a nyilatkozatát az Mt. 64. §-ának (2) bekezdése szerint kell, hogy megindokolja (azaz világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie az elutasításnak). A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja [Mt. 61. § (5)–(6) bek.]. Mivel a Kjt. 23/B. §-ának (8) bekezdése csupán azt mondja ki, hogy a Kjt. 23/B. § (1)–(7) bekezdése nem alkalmazható a vezetői megbízású közalkalmazott tekintetében, e kizáró rendelkezés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Egészségügyi szolgáltató vezetőjének gyógyító tevékenysége

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az intézmény orvos vezetője magasabb vezetői megbízás keretében látja el az orvosigazgatói vezetői feladatokat, emellett szakorvosi feladatok ellátását is végzi. Összeférhetetlen-e a két tevékenység (a szakorvosifeladat-ellátás és az orvosigazgatói magasabb vezetői megbízás)? Szükséges-e az OKFŐ engedélye a gyógyító tevékenység ellátására, vagy az engedélyezést kiváltja az Eütev. 15/F. §-a? Amennyiben lehetséges a két tevékenység együttes ellátása, és az orvosigazgatói megbízás kötetlen munkarendben végezhető, a szakorvosi feladatok végzése maximum hány órában lehetséges?
Részlet a válaszából: […] § b) pont]. Ugyanakkor az említett tilalom alól vannak kivételek. Így a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetője 2023. március 1. napjáig, a klinikai központ vezetője pedig időkorlátozás nélkül végezhet gyógyító-megelőző tevékenységet [Eszjtv. 19. § (19) bek.]. További kivétel, hogy bármely egészségügyi szolgáltató vezetője folytathat gyógyító-megelőző tevékenységet a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben (Eütev. 15/F. §). Végül, a tilalom nem érinti az egészségügyi szolgáltató vezetőjének a tudományos, oktatói és szerzői jogi tevékenységét [528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 10. § (6) bek.]. A vezetői és a gyógyító-megelőző tevékenység csak az említett esetekben nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Ápolási igazgató besorolása

Kérdés: Egészségügyi intézményben, ápolási igazgató munkakörben – egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott – munkavállaló besorolása az Eszjtv. 1. sz. melléklete alapján történt meg. Végzettségét tekintve diplomás ápoló (BSC) és egészségügyi menedzser (MSC) képesítéssel rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a besorolása során?
Részlet a válaszából: […] számú vezetőjére vonatkozik, és nem alkalmazandó minden további vezető állású munkavállalóra. A vezetőket az általános szabályok szerint kell besorolni. Mivel a jelen kérdésben említett személy nem esik az Esztjv. 8. §-ának (3) bekezdésében felsorolt személyi körbe, ezért szakdolgozóként kell besorolni. Emellett vezetői juttatásra jogosult, az alábbiak szerint. Az ápolási igazgatói feladatok ellátására adott megbízás magasabb vezetői megbízásnak minősül [528/2020. Korm. rendelet 5. § (1) bek. b) pont]. Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató ápolási igazgatóját vezetői juttatás illeti meg, melynek felső határát az országos kórház-főigazgató állapítja meg. Az állami fenntartású szolgáltatók vonatkozásában csak a (nem magasabb) vezetői munkakörökre állapít meg felső határt az 1/2021. (XII. 29.) OKFŐ utasítás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
2