86 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] kezdetének napján tölti be a 65. életévét, további szolgálati időt szerezhet. A Tny. 82. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (ez az ún. rögzített nyugdíj). Ha a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Nem vonatkozik ugyanakkor ez a rendelkezés arra a személyre, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat (állandó özvegyi nyugdíjat) folyósítottak [Tny. 82. § (2) bek.].Mindebből az következik, hogy az érintett személynek nem elegendő csupán nyolc hónapot dolgoznia a kívánt magasabb összegű nyugdíj elérése érdekében, hiszen ehhez legalább 365 napra kell szolgálati időt szereznie. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Tny. értelmében az, aki a nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, még nem minősül öregségi nyugdíjasnak [Tny. 82. § (1) bek.]. Ha 2023 júliusában mentik fel a közalkalmazottat, és a felmentési ideje valóban nyolc hónap [ami azonban nem feltétlenül jelent ugyanolyan tartamot, mint a hatvan nap plusz hat hónapos felmentési idő [lásd a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdését és (2) bekezdésének f) pontját], a felmentési idő minden bizonnyal 2024 márciusában telik le.3. Az 1700/2012. Korm. határozat felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték (1700/2012. Korm. határozat 1. pont 1.1. alpont). Ennek az előírásnak – amely egyébként nem minősül jogszabálynak – a hatálya ugyanakkor nem terjed ki az önkormányzati fenntartású intézményekre, ezért nincs akadálya annak, hogy az óvónő közalkalmazott foglalkoztatására az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is sor kerüljön. Megjegyzendő azonban, hogy a Tny. 83/C. §-a értelmében szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonya 2022. november 30. napján szűnne meg. Ezért, ha a munkáltató és a köztisztviselő a törvény erejénél fogva való megszűnést szeretnék elkerülni, de meg kívánják szüntetni a nyugdíjazásra tekintettel a jogviszonyt, valóban két lehetőségük van: egyrészt a köztisztviselő lemondása, másrészt a jogviszony megszüntetése a felek közös megegyezésével.A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat, lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhatnak (Kttv. 61. §). A lemondását benyújtó köztisztviselő általános szabály szerint köteles a teljes lemondási időt munkában tölteni, ezt követően munkakörét, továbbá a folyamatban lévő ügyeit átadni a munkáltató által megjelölt személynek. Emellett a Kttv. nem rendelkezik a munkavégzés alóli mentesítés kérdéséről, de ennek hiányában is – megítélésünk szerint – a lemondási idő egy részére mentesítheti a munkáltató a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól úgy, hogy a mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre is jogosult legyen. Amennyiben erre nem kerül sor, a köztisztviselő köteles a teljes lemondási időt munkában tölteni.Közös megegyezéses jogviszony-megszüntetés esetén [Kttv. 60. § (2) bek. a) pont] a felek – a Kttv. keretei között – szabadon határozhatják meg a jogviszony-megszüntetés feltételeit, ugyanakkor a köztisztviselő sem felmentési időre, sem végkielégítésre nem tarthat igényt. Tekintettel arra, hogy a Kttv. a közös megegyezés részletszabályait nem határozza meg, megítélésünk szerint lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy – a felmentéskor járó felmentési idő időtartamához igazodóan – a közös megegyezésről szóló megállapodás megkötése és a közszolgálati jogviszony utolsó napja között két hónap teljen el, és annak egy részére, vagy akár teljes egészére mentesítse a munkáltató a köztisztviselőt a munkavégzés alól úgy, hogy erre az időtartamra a köztisztviselő illetményre is jogosult legyen.Bármely megszüntetési módot is választják a felek, javasoljuk, hogy 2022.[…]

Részlet a válaszából: […] különféle jogviszonyokat kell beszámítani, továbbá a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, és a közszolgálati jogviszony megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül létesített közszolgálati jogviszony keletkezéséig tartó, jogviszonyban nem töltött időt.A közszolgálati törvények (pl. a Ktv., Kjt.) hatálybalépése – vagyis 1992. július 1-je – előtti időszakban munkaviszonyban töltött idő csak akkor számítható be a jubileumi jutalomra jogosító időbe, amennyiben a munkáltató a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése hatálya alá tartozó szervek jogelőd szervének minősült.Ennek megfelelően például a helyi és a megyei tanácsok, valamint ezek végrehajtó bizottságai szakigazgatási szervei dolgozóinak e szerveknél 1992. július 1. előtti, munkaviszonyban töltött idejét[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonyban töltött időnek minősülő időtartamot is tekintetbe kell venni.A felmentési idő szabályairól a Kjt. 33. §-a rendelkezik. E szerint felmentés esetén a felmentési idő hatvan nap és a nyolc hónap között mozoghat. Ha a felek hosszabb felmentési időben nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal meghosszabbodik [Kjt. 33. § (2) bek. f) pont]. Ha a közalkalmazottat több mint harminc éve foglalkoztatják olyan jogviszonyban, amely közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül, akkor a felmentési ideje összesen hatvan nap + hat hónap lesz. Akérdésben írottak alapján arra lehet következtetni, hogy ez valóban megvalósul. A felmentési idő ezért nem nyolc hónap lesz, mivel a hatvan naphoz hozzá kell adni hat hónapot, ennek eredményeként lehet kiszámítani a felmentési idő pontos tartamát.A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni, ha azt a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi [Kjt. 30. § (4) bek.]. Ha 2023. augusztus 1. napjától a közalkalmazott valóban jogosulttá válik a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára (a szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolnia a közalkalmazottnak), akkor a felmentést a munkáltató a közalkalmazott kérelmére köteles ennek megfelelően közölni. Ebből következik, hogy a felmentési idő valóban elkezdődhet a jogosultsági feltételek megszerzését megelőzően is, így elképzelhető, hogy a felmentési idő éppen akkor járjon le, amikor a közalkalmazott teljesíti a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételeket.A közalkalmazott részére negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg jár jubileumi jutalomként [Kjt. 78. § (2) bek. c) pont]. Ha azonban a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és felmentésére – úgy, mint jelen esetben is – a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, néhány kivételtől eltekintve a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni részére a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat [Kjt. 78. § (4) bek.]. A kérdés csupán az, hogy a felmentési idő lejártakor rendelkezni[…]

Részlet a válaszából: […] életvitelszerűen lakik, míg a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik [39/2010. Korm. rendelet 2. § d)-e) pontok].A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a rendelet szerinti lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e (39/2010. Korm. rendelet 7. §).A munkavállaló a nyilatkozatának valóságtartalmáért munkajogi és büntetőjogi felelősséggel is tartozik, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozattal jogalap nélküli kifizetés valósul meg, amivel kárt okoz a munkáltatónak. Erre a nyilatkozattételhez használt nyomtatványon érdemes kifejezetten is felhívni a munkavállaló figyelmét. Ha a munkáltató azt észleli, hogy a[…]

Részlet a válaszából: […] is – a régi jegyzőt a jegyzői munkakörébe, ekkor valóban intézkednie kellett volna a munkáltatónak a jelenlegi jegyző jogviszonyát érintően, hiszen nem lehet egyszerre két jegyzője az önkormányzatnak. Szükség lett volna tehát például a jelenlegi jegyző jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Ezen feltételezett helyzet a régi jegyző jogviszonyának a megszűnésével, 2021. június 8-ával biztosan megszűnt, így ezt követően lehetett volna újra kiírni a jegyzői pályázatot. Figyelemmel arra, hogy a kérdés megfogalmazása alapján mindez nem így történt, és az új jegyző jelenleg is jegyzői pozícióban van, valóban indokolt lehet a helyzet jogszerűvé tétele érdekében – a jövőre nézve – egy új jegyzői pályázat kiírását követően egy új jegyző kinevezése, illetve a jelenlegi jegyző ismételt kinevezése.Közös önkormányzati hivatal esetén – a Mötv.-ben, valamint a belső szabályzatokban meghatározottak szerint – a polgármester gyakorolja, illetve a polgármesterek gyakorolják a munkáltatói jogokat a jegyző felett [Mötv. 67. § (1) bek. f) pont, 83. § b) pont]. A jegyzőn kívül egyedül az aljegyző felett gyakorol még munkáltatói jogokat a polgármester, az egyéb munkáltatói jogok kivételével [Mötv. 82. § (5) bek., 81. § (3) bek. b) pont]. A jegyző gyakorolja viszont a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselője és munkavállalója tekintetében [Mötv. 81. § (3) bek. b) pont]. Ebből következően, amennyiben nincs a közös önkormányzati hivatalban aljegyzői pozíció, minden egyes hivatali dolgozó felett a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogkört. Ezért aggályosnak tartjuk azt, hogy a jegyző munkaköre köztisztviselői munkakörre módosuljon, hiszen míg a jegyző felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, addig a köztisztviselők felett a munkáltatói jogokat a jegyző – vagyis saját maga – kellene, hogy gyakorolja. Így az érintett kinevezésmódosítást nem tudja a polgármester mint a jegyző felett munkáltatói jogkört gyakorló jogszerűen aláírni, hiszen nem ő lesz a kinevezés módosítással beosztott köztisztviselővé váló jegyző felett a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem maga a jegyző, amely pozíció jelen helyzetből adódóan betöltetlenné válik. A jegyzői pozíció sajátos és kiemelt természetéből eredően abban az esetben is aggályosnak tartanánk a jegyző munkakörének ilyen jellegű módosítását, ha a jegyzői pozíció egy pályázatot követően újra betöltésre[…]

Részlet a válaszából: […] szakképesítés; emelt szintű szakképesítés-ráépülés; felnőttképzési szakmai végzettség, illetve szakképesítés; felsőfokú szakirányú szakképzettség; technikusi szakképzettség;-0913: Képzési terület a KSH által kiadott Képzési területek Egységes Osztályozási Rendszere (KEOR 2018) alapján: Ápolás és szülésznőképzés képzési terület;-03: Ágazati besorolás: egészségügyi ágazat;-04: Szakmasorszám.A gyakorló ápoló szakmát alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők öt év, érettségi végzettséggel rendelkezők két év alatt sajátíthatják el. Tekintettel arra, hogy először 2020 szeptemberétől indulhattak az új rendszer szerinti képzések, a kérdésben szereplő esetben a kollégának érettségivel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy 2022-re kezében legyen az oklevél. Aszakmához tartozó Digitális Kompetencia Keretrendszer (DKKR)-szint ötös (haladó szint).A Kjt. tartalmaz értelmező rendelkezéseket a besorolás segítése érdekében. A Kjt. 61. §-ának (3b) bekezdése szerint "a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmajegyzékben szereplő és a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szerinti 5. szintű technikumi szakma megszerzését igazoló oklevéllel tanúsított képesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű szakma megszerzését igazoló szakmai bizonyítvánnyal tanúsított képesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni a 66. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásakor", a (3c) bekezdése szerint "a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett nyilvántartásban szereplő és az MKKR szerinti 5. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan[…]

Részlet a válaszából: […] §).A szabadságot akkor kell arányosítani, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. Ez az alapszabadságra és a pótszabadságokra, így a kérdés szerinti öt munkanapra is alkalmazandó. Nem kell arányosítani akkor, ha a pótszabadságra jogosító körülmény következik be vagy szűnik meg a naptári év folyamán. Ugyanakkor a munkáltatónak hivatalból nincs tudomása arról, hogy a munkavállalót valamilyen jogcímen pótszabadság illeti-e meg (kivétel ez alól az életkori pótszabadság, mivel a bérszámfejtéshez a születési adatokra szüksége van).A kérdés szerinti esetben is a megváltozott munkaképesség okán járó pótszabadságra való jogosultságát a munkavállalónak kell bejelentenie a munkáltató felé, hiszen ez a munkaviszony szempontjából lényeges körülmény [Mt. 6. § (4) bek.]. A munkavállalót terheli a felelősség, ha a tárgyidőszakra a munkáltató azért nem állapított meg pótszabadságot, mert az arra való jogosultságról a munkavállaló nem tájékoztatta. Álláspontunk szerint[…]

Részlet a válaszából: […] megállapított képesítési követelményeknek. Azaz a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó 20/2017. EMMI rendeletben előírt tanfolyam elvégzésének.A második kérdés, hogy amennyiben a képesítési követelményeknek való megfelelés nélkül történik az érintett alkalmazása, a besorolásra milyen szabályokat kell alkalmazni. Sem a Kjt., sem a 257/2000. Korm. rendelet nem tartalmaz az általános besorolási szabályoktól való eltérést erre az esetre. Mivel az érintett közalkalmazott viszont azt a munkakört látja el, amelyhez előírt képesítési követelmény alól jogszabály szerint kapott felmentést, és a munkabér az elvégzett munkát honorálja, értelemszerűen úgy kell besorolni, mintha rendelkezne az adott végzettséggel, szakképzettséggel. Ez alapján kell tehát a fizetési osztályát meghatározni.A Kjt. szerinti besorolás másik eleme a fizetési fokozat, amelyhez a Kjt. 87/A. §-a szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Ezek között szerepel az 1992. július 1. után munkaviszonyban töltött idő, amelyet azon időponttól kell figyelembe venni, amikortól a közalkalmazott a betöltött munkaköréhez[…]

Részlet a válaszából: […] kommunikációja is megalapozhatja a munkáltató azonnali hatályú felmondását. Bizonyos esetekben az lehet olyan súlyú, hogy lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékű megszegésének minősül. A kérdésben írottak ugyan nem térnek ki valamennyi részletre, de úgy tűnik, hogy az megfelelhet e feltételeknek. Ugyanakkor arra is van példa az ítélkezési gyakorlatban, hogy hasonló jellegű tényállás bizalomvesztéshez is vezethet a munkáltató oldaláról, és ekképpen olyan magatartásnak tekinthető, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. Így például a BH 2021.9.267 számú határozat egy olyan ügyben született, amelynek tényállása alapján a munkáltató az azonnali hatályú felmondást jelentősebb részben a munkavállaló sorozatos kötelezettségszegő magatartására alapította: a munkavállaló felettesével szemben többször elfogadhatatlanul, tiszteletlen módon, kioktató hangnemben kommunikált, valamint nem megfelelő stílusú és tartalmú elektronikus levelet küldött. Ez a több, kisebb súlyú kötelezettségszegés, így a felettessel szemben tanúsított tiszteletlen magatartás is elvezethet a bizalomvesztésig. Ilyen esetben a gyakorlat szerint nem kell választani az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti hivatkozás között, ugyanis nem annak van jelentősége, hogy az azonnali hatályú felmondás a fentiekben is ismertetett a) vagy b) pontot jelöli meg, avagy az mindkettőre hivatkozik, hiszen a jogvitában a bíróságnak annak tartalma szerint[…]