Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] az esetben a munkáltató valójában nem tesz eleget a beosztás szerinti munkaidőben a foglalkoztatási kötelezettségének. Önmagában ugyanis az, hogy a munkavállaló olyan kötelezettségszegést követett el, amely azonnali hatályú felmondást alapoz meg, nem mentesíti a munkáltatót a foglalkoztatási kötelezettsége alól, amennyiben a munkavállaló a munkaszerződés teljesítésére képes és arra kész állapotban van. Ekkor is terheli a munkáltatót a foglalkoztatási kötelezettség, és egyoldalúan nincs joga úgy rendelkezni, hogy az azonnali hatályú felmondás okára tekintettel díjazás nélkül mentesíti őt a munkavégzés alól.Mindazonáltal fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az azonnali hatályú felmondás első, tértivevényes kiküldése, amelyről kiderült, hogy az arra a lakcímre történt, amely már nem "aktuális", adott esetben joghatályosan megvalósíthatta a jogviszonyt megszüntető jognyilatkozat közlését. Ha ugyanis a munkavállaló által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot már a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni [Mt. 24. § (2) bek. a) pont]. Egyéb esetekben a tértivevénnyel küldött levelet az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:    

Szakmunkástanulói évek és a besorolás

Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
Részlet a válaszából: […] képzés és ágazati vizsga. A közalkalmazott mezőőr munkakörhöz tehát nem szükséges a kertészeti szakképesítés és a középfokú iskolai végzettség, és így az a besorolásnak sem képezheti alapját.A 77/1993. Korm. rendelet közterület-felügyelői közalkalmazotti munkakört nem tartalmaz. E rendelet azonban lehetőséget nyújt egyéb fizikai vagy egyéb képesített fizikai munkakörök betöltésére, így van lehetőség a munkáltató számára ilyen elnevezésű munkakör létrehozására is. Ennek kapcsán azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kttv. 8. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony létesíthető. Ha tehát a közterület-felügyelő közhatalmat gyakorol, vele közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető. A Kttv. hatálya alatt egyébként is kizárt a közalkalmazotti jogviszony létesítése.Az egyéb fizikai vagy egyéb képesített fizikai közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést a munkakört alapító munkáltató határozza meg, a munkaköri leírásban szereplő feladatok által megkövetelt ismeretek, képességek mérlegelése alapján. Tehát a 77/1993. Korm. rendelet 2. melléklete szerint egyéb fizikai munkakörről van szó, ha a munkakör betöltéséhez csak az alapfokú iskolai végzettségre, és esetleg emellett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítésre, tanfolyami végzettségre vagy betanításra van szükség. Egyéb képesített fizikai munkakörről pedig akkor, ha annak keretében szakképesítést igénylő műszaki, üzemviteli, fenntartási feladatokat kell ellátni, amely munkakörhöz erre tekintettel alap- vagy középfokú iskolai végzettség és szakképesítés, vagy felsőfokú nem egyetemi, főiskolai szakképesítés szükséges.A köztisztviselők tekintetében a 29/2012. Korm. rendelet irányadó. Ennek 1. melléklete határozza meg a kormányhivatalnál, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] automatikusan a munkavállaló tulajdonába, és egyoldalúan nem kötelezhető arra sem, hogy azt vegye meg, vagy a kihordási idővel arányos összeget a munkáltató részére fizesse meg. Kollektív szerződés, munkáltatói szabályzat vagy a felek megállapodása ugyanakkor rendelkezhet úgy, hogy a munkavállaló a munkavédelmi cipő átvételekor köteles legyen nyilatkozni, amennyiben a munkaviszonya a kihordási idő előtti megszűnik, azt a munkáltató részére tiszta állapotban vagy visszaszolgáltatja, vagy annak a kihordási idő hátralévő részével arányos összegét fizeti meg a munkáltatónak. Önmagában azonban a visszafizetésre vonatkozóan a munkába lépéskor adott egyoldalú munkáltatói tájékoztatás nem elegendő. Amunkáltató ugyanis jogszerűen nem követelheti a fentiek hiányában, hogy a munkavállaló fizesse vissza a munkavédelmi cipő – akár a kihordási idővel arányos – ellenértékét, amennyiben a munkaviszony bármely oknál fogva megszűnik vagy megszüntetésre kerül. Ha a munkavállaló úgy dönt, hogy nem a kihordási idő hátralévő összegével arányos ellenértékét fizeti meg, hanem visszaszolgáltatja a munkavédelmi cipőt, az ezzel járó veszteség a munkáltató általános üzleti kockázatai körébe tartozik.A munkabérből, járandóságokból való levonás kérdése egy ezen túli kérdés: csak abban az esetben tudnák a munkavállalótól a munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor esedékes járandóságokból – a levonásmentes munkabérrészig – levonni a követelt összeget, ha ehhez a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Fizetés nélküli szabadság a szülői szabadság után és végkielégítés

Kérdés: Egyik munkatársunk gyermekgondozási szabadsága a gyermek háromévessé válásával, augusztus 3-án lejár. Jelezte, hogy e naptól kéri az időközben felhalmozódott szabadságai kiadását. Szeptember 6-án kellene jönnie először dolgozni, de további két hétre szeretne még otthon maradni, mert ekkorra esik az óvodai beszoktatás. Köteles vagyunk ezt neki engedélyezni? Ha felmondásra kerülne a sor, jár-e neki végkielégítés, ha a szülése előtt csak hét hónapot dolgozott nálunk?
Részlet a válaszából: […] erre utasítást kap, köteles ennek eleget tenni, akkor is, ha a gyermeke még nem jár óvodába. A fentiekkel szemben lehetőség van arra, hogy a felek megállapodjanak fizetés nélküli szabadságban, tetszés szerinti időpontig (pl. a beszoktatás végéig). Ez azonban nem kötelező, a két fél közös megegyezése kell hozzá.A munkavállaló végkielégítésre akkor jogosult, ha a felmondás közlésekor a fennálló munkaviszonya eléri a három évet. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából általában nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, ám a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) kivételt képez [Mt. 77. § (2)-(3) bek.]. A jelen esetben ezért a végkielégítésre jogszerző idő nemcsak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Öregségi nyugellátásra jogosult köztisztviselő továbbfoglalkoztatása

Kérdés: A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik, ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Köztisztviselő munkatársunk 2022. április 4-én betölti a rá irányadó 65. életévét, és 42 év szolgálati idővel rendelkezik. Kérelmére a továbbfoglalkoztatását a munkáltató 2022. október 31-ig engedélyezte. Az engedélyezett időszak lejártát követően milyen jogcímen szüntessük meg a munkatársunk jogviszonyát: a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján, vagy a 63. § (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel; esetleg közös megegyezéssel?
Részlet a válaszából: […] szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja [Kttv. 60. § (1) bek. j) pont, valamint a Kttv. 226. § (1) és (2) bek.].A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül [kivéve, ha a jogviszony a 60. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnt, Kttv. 63. § (1) bek. d) pont]. Közös megegyezéssel elvileg bármikor megszüntethető a közszolgálati jogviszony [Kttv. 60. § (2) bek. a) pont], de ezt a lehetőséget felülírják azok az esetek, amikor a közszolgálati jogviszony a Kttv. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva megszűnik.Figyelemmel arra, hogy a munkáltató határozott időre, 2022. október 31-ig engedélyezte a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását, a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya ezzel a nappal a törvény erejénél fogva, automatikusan megszűnik a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján. Ha a felek vagy bármelyik fél 2022. október 31. napja előtt szeretné[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:      

Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] törvény erejénél fogva szállnak át az önálló óvodára. Sem az új társulásnak – mint fenntartónak -, sem az önálló óvodának – mint átvevő munkáltatónak – nincs mérlegelési joga arra nézve, hogy a törvény előírásával ellentétesen ne kerüljön sor az érintettek továbbfoglalkoztatására. A közalkalmazottakat egyébként nem illeti meg végkielégítés az átszállásra tekintettel, a tagóvodánál eltöltött idejüket pedig úgy kell tekinteni, mintha az átvevő önálló óvodánál töltötték volna el. Ebből következik az is, hogy nincs szükség áthelyezésre, a közalkalmazotti jogviszonyok ugyanis mindenféle "törés" és megszakítás nélkül folynak tovább az önálló óvodával. Megjegyzendő, a fenti helyzet állna fenn – az ebből eredő értelemszerű eltérésekkel – lényegében akkor is, ha a munkáltató valamely oknál fogva kifejezetten az új társulás lenne.Ha a közalkalmazott nem kíván az új munkáltatónál dolgozni, úgy a Kjt. általános szabályai szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát (pl. lemondással, de a felek előtt a közös megegyezés lehetősége is nyitva áll). A munkáltató ugyancsak az általános szabályok szerint szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyt: például felmentést csak a Kjt. szerinti indokkal közölhet, a munkáltató személyében bekövetkező változás azonban önmagában semmiképpen nem lehet a felmentés oka [Mt. 66. § (3) bek. a) pont]. Szeptember 1. napja, azaz az átszállást megelőzően az átadó munkáltató, e naptól pedig az átvevő munkáltató jogosult megszüntetni a jogviszonyt, és ezzel összefüggésben jognyilatkozatot tenni. A közalkalmazottnak szintén eszerint van lehetősége a megszüntetéssel kapcsolatos jognyilatkozatát közölni az átadó vagy az átvevő munkáltatóval. Ugyancsak ez az időpont az irány­adó a megszüntetéssel kapcsolatos kifizetések és járandóságok tekintetében is: ha valamely kifizetésre szeptember 1. napja előtt kerül sor, azt a korábbi, átadó munkáltatónak kell teljesítenie. Ezt követően valamennyi kötelezettség már az átvevő munkáltatót terheli. Megjegyzendő azonban, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §). Ezek a szabályok lesznek irányadóak azokban az esetekben is, amikor a közalkalmazotti jogviszony arra tekintettel kerül megszüntetésre, hogy a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. Ha szeptember 1. napja előtt szükséges kifizetni valamely juttatást ezzel összefüggésben (pl. felmentési idő alatti illetményt), azt az átadó köteles megfizetni. Ha ezt követően kell kifizetni, azt az átvevő köteles megtenni, függetlenül attól, hogy a felmentési idő még korábban elkezdődött, vagy hogy az átadó mentette fel a közalkalmazottat, illetve a közalkalmazott az átadó számára adta át a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát.Megjegyzendő, hogy az átszállást követő harminc napon belül – az alábbiakban ismertetendő feltételek fennállása esetén – a közalkalmazott dönthet úgy, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, és ilyenkor az általános szabályoktól eltérően felmentési idő és végkielégítés is megilletheti. A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát az előbbiekben említett lemondással akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irány­adó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a közalkalmazotti jogviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna [Kjt. 24. § (4) bek.]. Ha a közalkalmazott jogviszonya határozott idejű, a lemondás indoka olyan ok lehet, amely a közalkalmazott számára a jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Kjt. 24. § (5) bek.]. Ezekben az esetekben a közalkalmazottnak meg kell indokolnia a lemondását, vita esetén pedig neki kell bizonyítania azt, hogy az általa hivatkozott indok megfelel az előzőekben írott feltételeknek, azaz valós és okszerű. Ha a lemondás indoka megfelel a fentiekben hivatkozott feltételeknek, az általános szabályokkal ellentétben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Költségvetési szerv intézményvezetője a nők 40 évi jogosultsági idővel rendelkező kedvezményes nyugdíjazása okán felmentési idejét tölti, közalkalmazotti jogviszonya 2022. augusztus 31-ig tart. A 2022. május 4. és 2022. augusztus 31. közötti időszakra mentesítve van a munkavégzés alól. Avezetői megbízása korábban, 2022. július 31-én szűnik meg. Tehát az augusztusi hónapban még él a közalkalmazotti jogviszonya, de már nem intézményvezetői minőségben. Az augusztusi hónapra járó távolléti díjba bele kell-e számolni a vezetői pótlékot úgy, hogy a vezetői megbízása már nem él? Melyik jogszabályi hivatkozás az, amelyik megengedi vagy tiltja a vezetői pótlék távolléti díjba való beszámítását?
Részlet a válaszából: […] (1)-(2) bek.]. Az illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés eseténa) folyamatosan megilletik, a távolléti díj alapbérrészének,b) folyamatosan nem illetik meg, a távolléti díj bérpótlékrészénekmeghatározásánál, az Mt. vonatkozó szabályai szerint kell figyelembe venni [Kjt. 80. § (3) bek.].Az Mt. szabályai szerint a távolléti díja) az esedékessége időpontjában érvényes alapbérből, illetve pótlékátalányból (alapbérrészből),b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybérből (teljesítménybérrészből),c) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlékból (bérpótlékrészből)áll, és azok figyelembevételével, az egyes részek összegeként kell megállapítani [Mt. 148. § (1), (4) bek.].Az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja azzal, hogy az alapbérrészbe tartozó díjelemet, ha a távollét tartama során összege módosul, a távollét-módosítást követő tartamára a távolléti díj számítása során a módosított összeget kell figyelembe venni [Mt. 148. § (2)-(3) bek.].Mivel a vezetői pótlék a közalkalmazottat folyamatosan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    

Kölcsönvevő bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Van-e a munkaerő-kölcsönzés során valamilyen bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé a kölcsönvevőnek? Mi eddig úgy tudtuk, hogy az adminisztrációs kötelezettségek a kölcsönbe adót terhelik.
Részlet a válaszából: […] Ugyancsak a kölcsönbe adó ilyen tartalmú kötelezettségére lehet következtetni abból a szabályból is, melynek értelmében a kölcsönvevő köteles – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig közölni a kölcsönbe adóval mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek [Mt. 217. § (5) bek.].Mindezek mellett az Art. 42. §-a rendelkezik a kölcsönvevő bejelentési kötelezettségéről is. Eszerint a kölcsönvevő az állami adó- és vámhatósághoz köteles bejelenteni a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatása) megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét – ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a kölcsönbe adó nevét és adószámát, továbbá a foglalkoztatás megkezdésének napját,b) befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbe adó nevét és adószámát, továbbá a foglalkoztatás befejezésének napját.Látható, hogy a kölcsönvevőt is jól[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Munkakörökhöz előírt végzettségek az egészségügyben

Kérdés: A 256/2013. Korm. rendelet 3. melléklete tartalmazza az egészségügyi szakdolgozó munkaköre fizetési osztályba sorolásának rendjét. Például A fizetési osztályba kell sorolni az 1. MKKR-szintnek megfelelő alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) vagy anélkül betölthető munkakört. Még a Kjt. hatálya alatt a 356/2008. Korm. rendelet 1. melléklete jól szabályozta, hogy melyik munkakör milyen fizetési osztályban látható el (pl. segédápoló A vagy B fizetési osztályban). Melyik jogszabályból lehet megállapítani jelenleg, hogy melyik munkakör milyen végzettséggel látható el?
Részlet a válaszából: […] tölthetőek be, valamint hogy ez alapján milyen fizetési osztályba sorolandó az adott munkakör. Ezért csak az egyéb jogszabályokban foglalt követelményekből lehet kiindulni. Így különösen, a 256/2013. Korm. rendelet 1. melléklete sorolja fel az egyes egészségügyi munkaköröket, és ennek kapcsán meghatározza a végzettségre vonatkozó követelményeket is (pl. melyekhez kell felsőfokú vagy gyógyszerészi végzettség).[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
Kapcsolódó címkék:      

Alkotói szabadság pedagógusoknak

Kérdés: Az Nkt. szerint a pedagógusok számára lehetőség van "alkotói szabadság" igénybevételére. Egy alapfokú művészeti iskola igazgatóhelyetteseként dolgozom. Igénybe vehetem-e a szabadságot, mi ennek az eljárása, és ez esetben le kell-e mondanom a vezetői megbízásomról?
Részlet a válaszából: […] értelmezése alapján az a következtetés vonható le, hogy-a munkáltató mérlegelési jogkörében biztosíthat alkotói szabadságot a törvényi feltételeknek – a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolásának, a korábbi esetleges alkotói szabadságtól eltelt 10 évnek, és a kutatási, továbbképzési cél fennállásának – való megfelelés esetén,-a vele jogviszonyban álló, pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott vagy munkavállaló számára.A kutatási és továbbképzési cél mibenlétéről indokolt nyilatkoztatni a jelentkezőt, illetve egy írásba foglalt munkaprogramot kérni, amely leírja a célokat és a megvalósítás tervezett ütemezését. Ezenfelül a munkáltatói mérlegelés körébe elsődlegesen az a szempont tartozik, hogy a kérelmező pedagógus-munkakörének ellátását távolléte alatt a munkáltató hogyan tudja biztosítani.Nincs olyan szabály, amely kötelezővé tenné, hogy ilyen esetben a pedagógusnak le kell mondania a vezetői megbízásáról. Ezt elsődlegesen a vezetővel (intézményvezető esetén a fenntartóval) megállapodással célszerű rendezni. Elképzelhető, hogy a munkáltatónak ahhoz fűződik érdeke, hogy továbbra is a vezetői feladatok ellátására kerüljön sor. A 326/2013. Korm. rendelet 20. §-ának (1) bekezdése szerint az alkotói szabadság a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe, tehát lehet, hogy a munkáltató nem fog hozzájárulni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
7