Pedagógusok eseti helyettesítése és a díjazás

Kérdés: Pedagógusok eseti helyettesítési korlátai (napi 2 óra, heti 6 óra, 30 tanítási nap/tanév) vonatkoznak-e a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belüli, az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése alapján elrendelt helyettesítésre? 26 óráig korlátlanul elrendelhető az eseti helyettesítés, többlettanításióradíj-jogosultság nélkül még abban az esetben is, ha pl. meghaladja a napi 2 órát? Abban az esetben, ha a pedagógus eseti helyettesítései meghaladják a 30 tanítási napot, ki kell fizetni valamennyi, 30 tanítási napon túli helyettesítési órát, vagy csak a heti 26 óra feletti helyettesítési órákat?
Részlet a válaszából: […] meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felett eseti helyettesítés is a fenti esetekben rendelhető el, mégpedig egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb 30 tanítási napra.Az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése tehát lehetővé teszi, hogy a kötött munkaidőn (heti 32 óra) belül a pedagógusnak eseti helyettesítést kelljen ellátnia. Ez történhet egyfelől úgy, hogy meghaladja a rá a tantárgyfelosztás szerint irányadó neveléssel-oktatással lekötött munka­időt, de még annak a felső határán belül marad, de akár történhet a felső határ átlépésével is. A 326/2013. Korm. rendelet 17. §-ának (4)-(5) bekezdései az adott pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan elrendelt eseti helyettesítésre vonatkozóan írja elő a napi 2, heti 6 órás maximumot, a 17. § (5) bekezdése pedig a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő feletti helyettesítésre vonatkozóan tartalmazza a tanítási évenként 30 napos felső határt. Az első esetben az adott pedagógusnak az adott tanítási félévre a tantárgyfelosztásban meghatározott, 22-26 óra közötti konkrét óra felett elrendelt eseti helyettesítésről van szó, a második esetben a 26 órát meghaladó óra feletti eseti helyettesítésről. Tehát 26 óráig sem rendelhető el korlátlanul az eseti helyettesítés, csak a napi, heti maximumórák erejéig, viszont erre nem vonatkozik a 30 napos felső határ. A kérdésében említett eset, hogy az eseti helyettesítés meghaladja a napi 2 órát, azt jelenti, hogy szabálytalan a foglalkoztatás. A második kérdésre a válasz, hogy a 30 napot nem az eseti helyettesítéssel érintett valamennyi napra, hanem csak azokra az eseti helyettesítésekre kell vonatkoztatni, amelyek heti 26 óra feletti tanítást, foglalkozástartást jelentenek.Ami az eseti helyettesítés díjazását illeti: sem az Nkt., sem a 326/2013. Korm. rendelet nem nevesít többlettanítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Város-falu-város vonalon buszjegy, illetve vonaljegy elszámolható-e, amennyiben a dolgozó csak azon az útvonalon tudja megközelíteni a munkahelyét, és a faluból céges autóval tovább tudják szállítani a másik városba, a munkavégzés helyére, mely a város közigazgatási határán kívül helyezkedik el? Innen a dolgozó céges autóval utazik tovább. Jól gondoljuk, hogy a 9 Ft/km költségtérítés már nem jár neki, hiszen az utazást a munkáltató saját költségén biztosítja? Ha nem céges autóval szállítanák tovább a munkahelyére, járna a költségtérítés neki, vagy csak a buszjegy árának megtérítését kérheti ilyen esetben is?
Részlet a válaszából: […] tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás minősül [39/2020. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont, 7. §].Értelmezésünk szerint a kérdés szerinti esetben a munkavállaló a munkavégzési hely közigazgatási határán kívüli tartózkodási helyéről (lakóhelyéről) utazik be a munkavégzési helyre, akként, hogy az út egy részét tömegközlekedéssel, másik részét a munkáltató által biztosított eszközzel teszi meg. A munkavállaló számára a tömegközlekedéssel megtett szakaszra a bérlet vagy a jegy 86%-ának megfizetése kötelező, és elszámolható. Az ezt követő szakaszra álláspontunk szerint a 9 Ft/km költségtérítés alanyi jogon csak akkor illeti meg a munkavállalót, haa) a lakóhelye vagy tartózkodási helye (a kérdés szerinti esetben rendeltetésszerűen a falu), valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; vagyb) a munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.Hosszú várakozás az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja [39/2020. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a)-b) pontok, 2. § g) pont].Amennyiben a munkavállaló ennek alapján a 9 Ft/km költségtérítésre jogosult, azt formálisan kérheti, függetlenül attól, hogy a munkába járása miként lett megoldva. A munkáltató a leírt költségtérítések megfizetésére csak abban az esetben nem köteles, ha a munkavállaló számára a munkába járást csoportos személyszállítással oldja meg, és erről a munkavállalóval megállapodott [39/2020. Korm. rendelet 3. § (1a) bek.]. Csoportos személyszállításnak az minősül, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodika) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagyb)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Nyugdíjjogosult közalkalmazottak felmentése – kötelezettség vagy lehetőség

Kérdés: Intézményünkben (önkormányzati fenntartású óvoda) határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott karbantartónk (férfi) 2022. november 22. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Felmentéssel kell megszüntetnünk a közalkalmazotti jogviszonyát? Amennyiben felmentéssel szüntetjük meg, a felmentési idejét mikor kell letöltenie? Hogyan változik a felmentési idő letöltésének lehetősége és kötelezettsége öregségi nyugdíjkorhatárt elérő óvónő esetében?
Részlet a válaszából: […] hivatkozással éljen felmentéssel [Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja]. [Megjegyezzük, hogy önkormányzati fenntartású intézményekre nem vonatkozik a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat, amely csak kivételesen, kormányengedély birtokában teszi lehetővé az öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazottak továbbfoglalkoztatását]. Tehát a munkáltató csak akkor él felmentéssel, ha nincs szüksége a jövőben a szóban forgó karbantartó vagy óvónő munkájára, illetve helyette mást kíván alkalmazni. Természetesen az sem kizárt, hogy a felek közös megegyezéssel szüntessék meg a közalkalmazotti jogviszonyt.A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a munkáltatónak a felmentés jogát úgy kell gyakorolnia, hogy annak révén a közalkalmazotti jogviszony úgy szűnjön meg, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján minősüljön nyugdíjasnak. A nyugdíjasnak minősülés kritériumait az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja határozza meg. A g) pont ga) alpontja szerint nyugdíjasnak az minősül, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Ez esetben nem feltétel, hogy erről külön közigazgatási határozat is szóljon, az öregségi nyugdíjjogosultság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Jubileumi jutalom – az összeg megállapítása

Kérdés: Állami működtetésű óvoda-bölcsőde esetén jubileumi jutalom alapjánál csak az alapilletmény vehető figyelembe? A Kjt. 78. §-ának (2a) bekezdése szerint miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani. E szabály alapján vezetői, ágazati szakmai és/vagy nemzetiségi pótlék is figyelembe vehető?
Részlet a válaszából: […] hogy "eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály alapbért említ, azon illetményt is érteni kell". Vagyis a Kjt. szerinti illetménynek az Mt. szerinti alapbér fogalma felel meg. Az alapbér az Mt. 136. §-ának (1)-(2) bekezdései alapján a munkaszerződésben (kinevezésben) időbérként (általában havibérként) megállapított munkabér. Így a közalkalmazotti jubileumi jutalom alapja a kinevezésben szereplő havi illetmény. A pótlékok munkaviszonyban az alapbéren, közalkalmazotti jogviszonyban a kinevezés szerinti illetményen felül járnak, azok tehát a jubileumi jutalom alapjába nem számítanak bele.A Kjt. 78. §-ának (2a) bekezdése kivételesen engedi meg a pótlékok beszámítását a jubileumi jutalom összegébe, ha ezt az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

SZÉP-kártya-juttatás részmunkaidő esetén

Kérdés: SZÉP-kártya-juttatásokkal kapcsolatban kérdezzük: A munkáltató ugyanakkora összeget szeretne juttatni a teljes, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatott kollégáknak is, tehát nem szeretné arányosítani az összeget részmunkaidős foglalkoztatás esetén. Ezt megteheti?
Részlet a válaszából: […] munkavállaló nem kereshet kevesebbet annál a munkavállalónál, nem érheti a bérezésében megnyilvánuló hátrány ahhoz a munkavállalóhoz képest, aki ezzel a védett tulajdonsággal nem rendelkezik, ha egyébként összehasonlítható helyzetben vannak, azaz egyenlő értékű munkát végeznek. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.].A részmunkaidőben történő foglalkoztatás kifejezetten védett tulajdonságnak minősül [Ebktv. 8. § r) pont]. Nem jelenti ugyanakkor az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az alkalmazáskor a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos megkülönböztetés [Ebktv. 22. § (1) bek.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása

Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
Részlet a válaszából: […] fokozatának megállapításához a Kjt. 64. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a 87/A. §-ban felsorolt jogviszonyban töltött időket kell figyelembe venni. Ha a kérdésben pedagógus-előmenetel alá tartozó óvodapedagógusról van szó, akkor az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése szintén a Kjt. 87/A. §-ának alkalmazását rendeli el. A Kjt. 87/A. §-a szerint a besoroláshoz figyelembe veendő idők közé tartozik:a) a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő,b) az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszony időtartama, valamintc) az 1992. július 1-jét követően azoknak a munkaviszonyoknak az időtartama, amely alatt a közalkalmazott a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Bérszámítás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Állattartó telepen éjszakai munkás – éjjeliőrként készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott – munkaideje munkanapokon este 18 órától reggel 06 óráig tart. Besorolási alapbére a garantált bérminimum, azaz 1495 Ft/óra. Hogyan számoljuk ki a munkabérét, illetve pótlékjait? A készenléti jellegű munkát át kell számítani általános 8 órásra, vagy 12 órával kell számolni? Azaz az 1 napra eső bére 12×1495 = 20930 Ft, és este 10-től az éjszakai pótlék 15% 8 órára: 1794 Ft, összesen 22 724 Ft. Vagy 8×1495 = 11 960 Ft és 15% éjszakai pótlék: 8/12×8 éjszakai óra, azaz 5,3×0,15×1495 Ft = 1189 Ft, összesen 13 149 Ft.
Részlet a válaszából: […] bérpótlék jár (Mt. 142. §). Éjszakai munkának a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés minősül (Mt. 89. §). Abérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt. 139. § (1)-(2) bek.].Az órabéres munkavállalók esetében a kifizetési szabályok alkalmazása során már nem releváns, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakörben dolgozik-e, vagy sem. Azaz ha a munkaszerződésben a felek úgy állapodtak meg, hogy a munkavállaló órabére 1495 forint, akkor ezt kell a kifizetés alapjaként figyelembe venni. Ha tehát a munkavállaló ténylegesen 12 órát dolgozik, akkor részére a 12 óra munkaidőre kell megfizetni az alapbérét, illetve ezek közül a bérpótlékra jogosító órákra a bérpótlékjait. A kérdés szerinti esetben így az első számítási logika a helyes, vagyis 12 órára kell megfizetni az órabért, ami 12×1495 Ft = 17940 Ft, és további 8 órára az éjszakai pótlékot, ami 8×1495 Ft×0,15 = 1794 Ft.Az egy órára járó bér "arányosítását" csak az órabér eltérő meghatározásával lehet megtenni. Erre a 703/2021. Korm. rendelet lehetőséget is ad, mivel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Mezőőr fizetési fokozata – a korábbi munkaviszony beszámíthatósága

Kérdés: Ha egy önkormányzat mezőőri munkakörben foglalkoztat egy közalkalmazottat, és az illető 2009. évben tette le a mezőőri vizsgát, akkor a korábbi munkaviszonyai közül a besorolásnál csak a mezőőri vizsga letétele utáni jogviszonyok vehetőek figyelembe, vagy mivel a 77/1993. Korm. rendelet a mezőőrnél "A" kategóriát ír elő, az összes munkaviszonya beszámítható?
Részlet a válaszából: […] igazgatási szerv a mezőőrként foglalkoztatni kívánt személy számára ágazati képzést és ágazati vizsgát szervez a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott módon. E rendelet 5. §-ának (5) bekezdése szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv a sikeres ágazati vizsga letételéről vizsgabizonyítványt állít ki. Nincs olyan rendelkezés, amely a mezőőri vizsgát szakképesítésnek, szakképzettségnek minősítené, ez egy felnőttképzési program elvégzését jelenti.A 77/1993. Korm. rendelet 1. melléklete a fizikai munkakörök (és nem az ún. képesített fizikai munkakörök) közé sorolja a mezőőri munkakört, amelyhez kizárólag az "A" fizetési osztályba való besorolás lehetőségét rendeli. A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében az "A" fizetési osztályba a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött, illetőleg az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése rögzíti a besorolás alapelvét: "a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik". Jelen esetben tehát a mezőőrnek a 40/2021. AM rendelet szerinti – szakképesítést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Közalkalmazotti fizetési fokozat meghatározása – a munkaviszonyban töltött idő

Kérdés: Az 1992. július 1-je előtt keletkezett munkaviszony közalkalmazotti fizetési fokozatba történő beszámításával kapcsolatban van kérdésünk. AKjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a fizetési fokozat megállapításánál a munkaügyi dokumentumok felülvizsgálata során eltérő jogszabály-alkalmazással találkoztunk. A problémát az okozza, hogy hogyan kell kezelni az 1992. július 1-je előtt keletkezett, de az azt követően is fennállt munkaviszonyt, ha a pedagógus nem rendelkezett a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettséggel vagy képesítéssel. Például a munkaviszony fennállt X Banknál 1990. január 1. napjától 2000. szeptember 15. napjáig. Egyes jogelőd intézmények 1992. június 30-ig a munkaviszonyt elismerték közalkalmazotti jogviszonynak, de azt követően már nem vették figyelembe mint közalkalmazotti jogviszonyt. A példa esetében 1990. január 1-jétől 1992. június 30-ig közalkalmazotti jogviszonyként ismerték el, míg 1992. július 1-jétől 2000. szeptember 15-ig munkaviszonynak tekintették (azaz nem számították bele a közalkalmazotti jogviszonyba). Más jogelőd intézmények az 1992. július 1-jén fennállt jogviszony teljes időtartamát elismerték közalkalmazotti jogviszonynak mindaddig, amíg az meg nem szűnt. A példa esetében 1990. január 1. napjától 2000. szeptember 15. napjáig a teljes időtartamot közalkalmazotti jogviszonynak ismerték el. Hogyan kell helyesen eljárnunk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, valamint az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát [Kjt. 87/A. § (3) bek. a)-b) pont]. Ha a jelenleg pedagógusként foglalkoztatott közalkalmazott valamely banknál fennállott munkaviszonya 1992. július 1-je előtt keletkezett, és az ezt követően is fennállt, ugyanakkor e munkaviszony fennállásának időszakában még nem rendelkezett a mostani munkakörének ellátásához elő­írt iskolai végzettséggel vagy képesítéssel, a fizetési fokozat megállapításánál csak az 1992. július 1-je előtti munkaviszony teljes időtartamát kell figyelembe venni [Kjt. 87/A. § (3) bek. b) pont]. Az 1992. július 1-jét követően (a példa szerint 2000. szeptember 15. napjáig) fennállt munkaviszony a fizetési fokozat megállapításánál jelen esetben azért nem vehető figyelembe, mert a munkaviszony olyan munkáltatónál állt fenn, amely nem tartozott a Kjt. hatálya[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Laboratóriumi asszisztens besorolása a közegészségügyben – az egyenlő bér elve

Kérdés: Ügyfelem általános laboratóriumi asszisztensként végzett és szerzett szakképesítést 1988-ban. Ezt megelőzően egészségügyi szakközépiskolában érettségizett. 34 éve dolgozik laboratóriumi asszisztens munkakörben (FEOR: 3321), az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál. Végzettsége, képzettsége alapján "D" fizetési osztályba sorolta be a munkáltató, munkaköre, kompetenciája, feladatai megegyeznek azon munkavállalókéval, akik gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensi végzettséget (OKJ 54-725-04) szereztek, és kerülnek ugyanazon munkáltatónál foglalkoztatásra. Ezen OKJ-s végzettség ugyanakkor "E" fizetési osztályba tartozik. Ügyfelem többször kérte a munkáltatóját, hogy azonos bérben részesítse, mint az OKJ-s képzésben részt vetteket, de elutasítást kapott. Megfelelő-e a "D" fizetési osztályba besorolás és a FEOR: 3321 (Általános egészségügyi asszisztens) meghatározása, figyelemmel a hatályos jogszabályi környezetre? Az egyenlő bér elve szempontjából a sajátos szempontokat az Mt. 12. §-a részletezi: a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (EBTT) 384/2/2008. TT. sz. állásfoglalása szerint még akkor is megállapítható két munka egyenlő értéke, ha eltérő a munkakör, illetve a munkaköri leírás, de a két munka a törvényben felsorolt szempontok alapján egyenlő értékűnek tekinthető. Az EBTT az egyenlőértékűség vizsgálatánál tehát a ténylegesen végzett munkatevékenységet tekinti elsődlegesnek, álláspontja szerint, ha ebben a tekintetben az összehasonlíthatóság megáll, akkor olyan szempontok, mint például a munkavállalók közötti szakképzettség, tapasztalat szempontjából fennálló különbségek, másodlagosak – kivéve, ha ezeknek tényleges kihatása van az elvégzett munka minőségére, mennyiségére. Mint azt a fentiekben említettem, ügyfelem tevékenysége, felelőssége, a munka természete, a munkakörülmények teljesen megegyeznek az OKJ-s képzésben részt vett dolgozókéval, de míg ők "E" osztályba kerültek besorolásra, addig az ügyfelem átsorolási, illetve béremelési kérelme elutasításra került.
Részlet a válaszából: […] szereplő egészségügyi középfokú szakképesítéshez (részszakképesítéshez) kötött munkakört. A szóban forgó esetben a munkavállaló érettségire épülő szakképesítéssel dolgozik, ezért a besorolása helyes. Az "E" fizetési osztályba – többek között – azt az emelt szintű végzettséggel betölthető munkakört kell sorolni, mely az OKJ-ban szereplő emelt szintű szakképesítéshez kötött. Az OKJ-ban a gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens végzettség 54-es kóddal kezdődik, ami emelt szintű szakképesítést (technikus) jelent, amely érettségi végzettséghez kötött, és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg (150/2012. Korm. rendelet 1. melléklet 176. sor, illetve lásd az 1. melléklethez fűzött Jelmagyarázatot).Ezért a kérdésben szereplő besorolás e vonatkozásban is helyes. Az egyenlő bér elvének ebben a kérdésben azért nincs jelentősége, mert a besorolás jogszabályon alapul, így az illetmény meghatározása nem a munkáltató egyoldalú döntésének eredménye. Emellett, a következetes bírói gyakorlat szerint,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
1
2
3
5