Napi étkezési keretösszeg túllépése - a bérből történő levonhatóság

Kérdés: Sertéstelepünkre nem lehet otthonról ételt bevinni, ezért napi 2200 Ft összegben ételt rendelhetnek az ott dolgozók szabályzatunk szerint. Az elfogyasztott étel ellenértékét bérként kezeljük, és járulékait, adóját levonjuk a munkavállaló munkabéréből. Aki túllépi a napi étkezési keretet, a 2200 Ft feletti részt levonhatjuk-e munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy - a levonásmentes munkabérrészig - végrehajtható határozat alapján van helye. Ezen túlmenően a munkáltató a saját követelését vonhatja le a munkabérbőla) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Eltulajdonított mobiltelefon árának megtérítése – a szabadság beszámíthatósága

Kérdés: A munkáltató egyik munkavállalója a cég által a munkavégzéséhez biztosított mobiltelefont engedély nélkül a családi piknikre vitte az egyik hétvégén. Ott a felügyelet nélkül hagyott nagy értékű telefont eltulajdonították. A munkáltató által a teljes kár megfizetésére kiadott felszólításra a kárt okozó munkavállaló egyezségi ajánlatot tett. Ennek lényege, hogy lemond a neki járó 25 munkanap szabadságról a kártérítéstől való eltekintés fejében. Lehetséges-e ilyen megállapodást kötni akkor, amikor az Mt. 122. §-ának (5) bekezdése szerint a szabadságot megváltani nem lehet?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani [Mt. 125. §]. Ezt meghaladóan azonban a szabadságot megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5) bek.]. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkabérből letiltás számítása

Kérdés:

A munkabérből történő levonásnál a csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200.000 forintot. A munkabérből maximálisan 50%-ot lehet levonni, vagy ezen túl, ha a nettó munkabér még így is több, mint 200.000 Ft, az összes 200.000 Ft felett lévő teljes munkabér is levonásba helyezhető, illetve mint munkáltatónak levonásba kell helyeznie. Tehát, ha például valakinek nagy összegű letiltása van, és a munkabére havi nettó 500.000 Ft, csak 200.000 Ft munkabért fog kapni a bankszámlájára, a 300.000 Ft pedig levonásba kerül letiltásként. A Vht. 61. §-ának (2) bekezdése szerinti "legfeljebb" mire vonatkozik? A "legfeljebb" 30-50% csak a munkabérre vonatkozik, a korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható rész pedig az egyéb jövedelmekre, illetve az "inkasszó" jogintézményére?

Részlet a válaszából: […] A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot, a törvényben meghatározott esetekben kivételesen 50%-ot lehet levonni [Vht. 65. § (1)–(2) bek.]. A munkabérre vonatkozó letiltási szabályok irány­adók bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Bér-visszakövetelés tanulmányi szerződés megszegése esetén

Kérdés: Társaságunk tanulmányi szerződést kötött egyik munkatársunkkal kétéves tanfolyamra, ami után bizonyos ideig nem mondhat fel a munkavállaló. Ez utóbbi kötelezettségét azonban megszegte, és a letöltendő idő felénél távozott. A szerződés azt is tartalmazza, hogy ha a munkavállaló megszünteti a jogviszonyát, akkor köteles időarányosan megtéríteni a képzés költségeit. A képzés költségei között szerepel a képzési napokra járó díjazás (távolléti díj) is. A képzés okán kifizetett bért a visszakövetelésnél bruttó bérrel kell számolni? Véleményem szerint, mivel ez egy kártérítés, a bruttó bért kell kiszámolni, és azt lehet visszakövetelni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint, a munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől, és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.
Kapcsolódó címkék:  

Szülői szabadságra járó díjazás kiszámítása

Kérdés:

Hogyan kell kiszámítani a szülői szabadságra járó díjazást, ha GYED-en vagy GYES-en van a munkavállaló? Bruttót csökkentünk bruttóval, vagy a nettó összegekkel kell számolni? A GYES napi összegének megállapításánál fixen harminccal vagy a hónap naptári napjaival kell osztani? Mi történik, ha a nem kifizetőhely munkáltatónak nincs tudomása a kifizetéskor, hogy a munkavállaló GYES-en vagy GYED-en van? GYED esetén, ha nem kifizetőhely a munkáltató, honnan tudja a GYED napi összegét? Az információ megérkezéséig ki kell-e fizetni a díjazást? Ki kell mutatni bárhol a csökkentés összegét, vagy elegendő a kifizetendő csökkentett összeg megállapítása?

Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10%-ára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj (GYED), illetve gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) összegével [Mt. 146. § (5) bek.]. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Szülői szabadságra járó díjazás – a csökkentő tételek

Kérdés: A szülői szabadságra járó távolléti díj csökkentésénél a bruttó távolléti díjat kell csökkenteni a nettó (szja és/vagy 10% nyugdíjjárulékkal csökkentett) ellátás összegével, vagy más számítási módszer jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett,– az Ebtv. 42/A. §-ának (1) bekezdése vagy 42/E. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Munkabérből történő levonás – 50 százalékot meghaladó

Kérdés: A Vht. 63. §-a szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (142 500 Ft). Tehát egy magasabb munkabérrel rendelkező munkavállaló esetén, amennyiben a Vht. 61. §-a szerinti levonások után a munkabér meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, a munkáltató – végrehajtói letiltó végzések alapján – összességében többet is levonhat, mint a munkabér 50%-a?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Bruttó bércsökkentés a nyugdíjazásra figyelemmel

Kérdés: Társaságunk fő profilja hulladékgyűjtés és -szállítás. Tehergépkocsi-vezető munkakörben dolgozó kilenc munkavállalónk közül ketten elérték az öregséginyugdíj-korhatárt, de továbbra is szeretnének aktívan dolgozni, és társaságunk továbbra is foglalkoztatni kívánja őket. A társaság döntése alapján nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérét előzetesen a munkavállalóval közös megegyezéssel csökkentettük addig a mértékig, ameddig a nettó munkabére ugyanannyi lett, mint korábban, illetve a többi nem nyugdíjas státuszú munkavállaló esetében. Helyes-e a megítélésünk – különösen az Mt. 12. §-ában szabályozott egyenlő bánásmód követelményére tekintettel – a nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérének közös megegyezéssel történő csökkentését illetően, amelynek alapján az eltérő levonások miatt (a nyugdíjasok ugyanis mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alól) ugyanannyit kapnak kézhez, mint az ugyanebben a munkakörben dolgozó nem nyugdíjas státuszú munkavállalók? Az egyik nyugdíjas munkavállaló előzőleg és utólagosan is szóban sérelmezte a bruttó munkabérének csökkentését, mert állítása alapján más munkáltatóknál a nyugdíjas munkavállalók többet keresnek. Sérti-e társaságunk döntése az egyenlő bánásmód követelményét, amennyiben nyugdíjas státuszú munkavállalóink bruttó munkabére kevesebb, nettó munkabére viszont forintra ugyanannyi, mint nem nyugdíjas státuszban álló, ugyanezen munkakörben dolgozó munkavállalóinknak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a felek a munkaszerződésben az alapbér összegét közös megegyezéssel – kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal – módosították a nyugdíjasnak minősülő munkavállalók [Mt. 294. § (1) bek. g) pont] esetében. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Tartozás és végrehajtási költségek egyidejű levonása a bérből

Kérdés: Előfordulhat olyan eset, hogy a végrehajtói végzésen ki van kötve, hogy gyermektartásra fix 80 000 Ft-ot kell vonni a dolgozótól, plusz 6400 Ft behajtási jutalék is kerüljön levonásra havi szinten. Havonta, amikor ez levonásra kerül, itt is figyelni kell arra, hogy ez a fix összeg ne lépje túl a nettó munkabér 50%-át? Vagyis, ha a meghatározott fix összeg magasabb, mint 50%, akkor csak maximum 50%-ig lehet levonni a dolgozótól? Ha pedig egy olyan letiltásról van szó, ami nem gyermektartás, és a végrehajtói végzésen szintén egy fix összeg szerepel, és fix összegű behajtási jutalék, akkor szintén figyelni kell arra, hogy maximum a nettó munkabér 33%-át lehet csak levonni?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtási költségek a főkövetelés (pl. gyermektartásdíj) érvényesítésével kapcsolatos járulékos követelések, amelyek ennek okán osztják a főkövetelés jogi sorsát. A végrehajtás során ennek alapján a (fő)követelés érvényesítésével és behajtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Bérszámfejtéshez szükséges szakképesítés

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú termelő és szolgáltató kft. ügyvezetőjének "általános közgazdász" főiskolai végzettsége (diploma) megfelelő képzettséget nyújt-e ahhoz, hogy ő maga végezze a társaság 11 munkavállalója (alkalmazottak és közfoglalkoztatottak) számára a havi bérszámfejtési feladatokat? A társaság nem tb-kifizetőhely, a bérszámfejtő programmal és annak ismeretével rendelkezünk. Fenti végzettség elfogadható-e a teljes bérszámfejtési tevékenység elvégzéséhez?
Részlet a válaszából: […] Az Szvt. számviteli szabályainak hatálya kiterjed a gazdasági társaságként működő gazdálkodókra. A törvény határozza meg a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét (Szvt. 1-2. §). Az Szvt. 150. §-ának (1) bekezdése szerint számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
6