Mentő-gépkocsivezető munkaideje

Kérdés: Mentő-gépkocsivezetőként teljesítek szolgálatot. Van-e szabályozás arra, hogy mennyit tölthetek szolgálatban, ha nem írtam alá a 24 órás szolgálatot? Úgy tűnik, hogy Budapestre is fel kellene járni, de az 16-18 óra is lehetne. Régen 15 óra volt a maximális szolgálat a gépkocsivezetőnek, utána helyszíni váltást kérhettünk, illetve saját felelősségre vezethettünk tovább. Most mik a szabályok?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejére az Mt.-t az Eütev.-ben és az 528/2020. Korm. rendeletben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni [Eszjtv. 5. §]. A jogszabályok együttes olvasatából az állapítható meg, hogy a munkaidő mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Egészségügyi kiegészítő pótlék szociális intézmény vezetőjének

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményünk (több mint 100 dolgozót foglalkoztató) egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyt kapott. A szakápolási szakmai vezetői feladatokat (irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakápolók munkáját) az intézmény igazgatója látja el heti 15 órában. Részére megállapítható-e az egészségügyi kiegészítő pótlék, ha igen, akkor teljes összegben vagy részösszegben, figyelemmel arra, hogy ezen feladatait csak részmunkaidőben látja el? Ezt a kiegészítő pótlékot jelen esetben a központi költségvetés hogyan finanszírozza, teljes összegben vagy arányosan részösszegben?
Részlet a válaszából: […] A 257/2000. Korm. rendelet szerint egészségügyi kiegészítő pótlék illeti meg a szociális intézményben az 1/2000. SzCsM rendeletben kötelezően előírt egészségügyi végzettséggel betölthető munkakörökben foglalkoztatott (orvos, vezető ápoló, vezető szakápoló)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Ionizáló sugárzásnak kitett munkavállaló pótszabadsága

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló műtősnő dolgozóink a műtőben töltik a munkaidejük nagy részét. A munkavállalók igényelnék az öt munkanap pótszabadságot, amit az Eszjtv. 6. §-ának (6) bekezdése említ. Eszerint az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha az érintett személy ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult. Melyik esetben kell megadnom az öt munkanap pótszabadságot? Ha a helyiségben naponta eltöltött munkaidő meghaladja a napi három órát, vagy ha a napi összes expozíciós idő (egy műtét alatti expozíciós idők összeadásával kapott időszak) meghaladja a napi 3 órát? Kérem, adja meg a jelenleg érvényes törvényi rendelkezéseket a fentiekkel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. kérdésben idézett szabályához kapcsolódóan nincs azt pontosító további jogszabályi rendelkezés. A szabály céljából az következik, hogy nem önmagában az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen való tartózkodás idejét kell figyelembe venni, hanem az expozíciós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Szülő-csecsemő konzulens besorolása

Kérdés:

Egészségügyi intézmény (kórház) vagyunk. Munkavállalónk általános orvosi diplomával rendelkezik, illetve integrált szülő-csecsemő konzultáció szakirányú továbbképzési szakon végez tavasszal, és ezen végzettséggel fogja ellátni feladatát (szülő-csecsemő konzultáció). A fenti végzettséggel, képesítéssel hova sorolhatom, orvosi vagy szakdolgozói bértáblába? Ha szakdolgozóiba, milyen osztályba?

Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe szükséges besorolni. Az orvosi bértáblába akkor sorolható a munkavállaló, ha a 256/2013. Korm. rendelet 1. mellékletének 1. vagy 3–5. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés a munkaviszony, a "dolgozó" és a felmondás kifejezéseket használja, annak megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a szóban forgó személy jelenleg Mt. szerinti munkaviszonyban és nem közalkalmazotti jogviszonyban áll. A kérdés nem tartalmazza azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Szolgálati elismerés és jubileumi jutalom – kizárják egymást

Kérdés:

A dolgozó munkáltatójánál (központi költségvetési szervnél) 2009. február 1-je óta heti 20 órában, részmunkaidőben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Emellett egy egészségügyi intézménynél 2021. július 1-je óta heti 20 órában van foglalkoztatva egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A kolléga 2022. augusztus 12-én az egészségügyi szolgálati jogviszonya alapján szolgálati elismerésben részesült. A dolgozó munkáltatójánál a közalkalmazotti jogviszonya után járó jubileumi jutalma kifizetését kérte. Nyilatkozott arról, illetve igazolást mutatott be, hogy eddig jubileumi jutalomban nem, csak szolgálati elismerésben részesült. A szolgálati elismerés mellett jogosult lehet-e a dolgozó az azonos mértékű kerek évfordulós közalkalmazotti jubileumra is? Amennyiben pedig nem, akkor a kérelme elutasításának mi a jogszabályi indoka?

Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be [Kjt. 87/A. § (5) bek.]. Ehhez hasonlóan, az Eszjtv. szerint a szolgálati elismerés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők

Kérdés:

Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a Kjt. 30/A–30/D. §-aiban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Többes munkakör betöltése

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, gazdasági-műszaki ellátásban dolgozók esetében érvényben van-e az a jogszabály, amely a tartósan üres (6 hónapon túl sincs betöltve) álláshelyet a fenntartó "elveszi", illetve teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló végezheti-e az üres álláshely munkakörét (teljes mértékben) saját munkaidején belül, azaz napi 8 órában látná el a két munkakört (mindkettő külön-külön szakképesítést igénylő)?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó munkajogi jogszabályok az álláshely fogalmát nem használják, ez államháztartási szempontból bírhat jelentőséggel. Munkajogi szempontból az egészségügyi szolgálati munkaszerződés egy munkakör betöltésére jön létre, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Közalkalmazottak – foglalkoztathatóság nyugdíj mellett

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alatt lévő egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Az általános iskolákban a konyha működtetése hozzánk tartozik, illetve a konyhai dolgozók is, akik közalkalmazottak. Ha valaki a nők negyven év korkedvezményével szeretne elmenni nyugdíjba, mint nyugdíjas dolgozhat továbbra is közalkalmazottként? A 268/2022. Korm. rendelet a mi esetünkben is alkalmazható, ha a dolgozó csak köznevelési intézetben dolgozik, de nem ott áll alkalmazásban? Az önkormányzat fenntartása alatt lévő óvoda intézményvezetője, aki szintén közalkalmazott, a 268/2022. Korm. rendelet alapján folytathatja vezetői megbízását a nyugdíjellátása mellett?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a Tny. 83/C. §-ától, valamint a Kenyt. 11/A. §-ától eltérően általános szabály szerint 2022. szeptember 1-jétől nem szüneteltethető azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Ápolási igazgató besorolása

Kérdés: Egészségügyi intézményben, ápolási igazgató munkakörben – egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott – munkavállaló besorolása az Eszjtv. 1. sz. melléklete alapján történt meg. Végzettségét tekintve diplomás ápoló (BSC) és egészségügyi menedzser (MSC) képesítéssel rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a besorolása során?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. szerint az egészségügyi szolgáltató vezetőjének illetménye el kell, hogy érje az 1. melléklet szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget, és nem haladhatja meg a kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a legmagasabb fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
1
2
3
14