Pihenőnap-beosztás – törvényi minimumok

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
Részlet a válaszából: […] ...után egy pihenőnap beosztása, esetükben csak annyit követel meg a törvény, hogy havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani [Mt. 105. § (3) bek.]. Ezekben a speciális munkarendekben tehát a munkavállaló jogszerűen dolgozhat hat munkanapnál többet egybefüggően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Napi és heti pihenőidő-beosztás – egy AB határozat következményei

Kérdés: A munkavállalóinkat általános munkarendben, három műszakban, 5+2-es munkarendben foglalkoztatjuk. Az első műszak hétfő reggel 6-kor kezd, az utolsó pénteken este 22-kor (és szombaton reggel 6-kor fejezi be); a két pihenőnapjuk hétfő reggel 6-ig kerül kiadásra. A forgás akként történik, hogy a délelőttös műszak forog délutánosba, a délutános éjszakásba, az éjszakás pedig délelőttösbe. Elrendelhető ez, beosztható így a munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak heti pihenőnapok biztosítása esetén hetenként két pihenőnapot kell beosztani [Mt. 105. § (1) bek.]; általános munkarendben ez a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. A munkavállaló munkanapja: a naptári nap vagy megszakítás nélküli 24 óra, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkaidő-beosztás – a közlés kérdései

Kérdés: A termelési kiszámíthatatlanság miatt a munkavállalóinkkal nem tudjuk közölni a heti munkaidő-beosztásukat, csak az előző hét csütörtökön. Van ennek valamilyen következménye?
Részlet a válaszából: […] ...kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó [Mt. 97. § (5) bek.]. Amennyiben a munkavállaló a közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben végez munkát, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Alacsonyabb alapbér a próbaidőre – az egyenlő bánásmód kérdése

Kérdés: Cégünknél ismét munkavállalókat veszünk fel, és természetesen próbaidőt is ki fogunk kötni a munkaszerződésekben. Mivel nem tudjuk előre, hogyan dolgoznak, bele is kell tanulniuk a munkafolyamatokba, ezért nem fognak olyan hatékonysággal dolgozni, ahogyan a többiek. Jogszerűen megtehetjük-e, hogy amíg a próbaidő tart, addig nem fizetünk ugyanannyit nekik, mint a korábban már ugyanazt a munkát ellátó munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...az alapbér, hiszen elképzelhető az is, hogy egy tapasztalt, az adott munkakörben már évtizedek óta dolgozó munkavállalóról van szó, aki új munkaviszonyt létesített az Önök cégénél.(Kéziratzárás: 2020. 07. 27...� alkalmazotté. Ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Vasárnapi pótlék – nem jogosultak a játszóház dolgozói

Kérdés: Egy játszóházban a munkavállalók munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Kell-e részükre a vasárnapi munkavégzéséért 50%-os vasárnapi pótlékot adni? Adható-e nekik vasárnapipótlék-általány?
Részlet a válaszából: […] ...vasárnapi pótlékra való jogosultságnak nincs köze ahhoz, hogy a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik-e. Az Mt. szerint, a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót az alábbi esetekben illeti meg 50%-os vasárnapi pótlék:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkáltatói jogkör – az átruházhatóság végrehajtóknál

Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos kinevezése esetén kizárólag ő gyakorolja a kar alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat. Az Mt. alapján a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Felmondási szabályok a járványügyi veszélyhelyzetben

Kérdés: Úgy tűnik, hogy vége a járványhelyzetnek, ennek ellenére szükség lehet egyes munkakörökben a munkaviszonyok megszüntetésére. Módosult-e az Mt. az utóbbi időben úgy, hogy az könnyebbé tette volna a munkáltató általi felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...Lapzártakor kijelenthető, hogy a jogalkotó nem lazított a munkaviszony megszüntetésének szabályozásán, a munkáltatói felmondásra az Mt. általános szabályait kell alkalmazni továbbra is.Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a 47/2020. Korm. rendelet 6. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Szabadság és betegszabadság elszámolása órákban

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésük szerint napi 8 órás munkaviszonyban állnak. Kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, órabérben, naponta 11 órát három napon keresztül, majd három nap pihenő következik. Így április hónapban 15 napot és 165 órát dolgoztak. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság idejére 11 órára jutó távolléti díjat kell kifizetni, a szabadságot órában kell nyilvántartani? A betegszabadságot szintén órában kell kiadni, ebben az esetben 1 nap 11 óra a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra? Hétköznapra eső munkaszüneti napra 8 órára jutó távolléti díjat kell fizetni? Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén pedig a 11 órára jutó munkadíjon felül 11 óra alapbérre 100%-os bérpótlékot kell fizetni? A munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munkaidőre 100%-os pótlékot kell fizetni az alapbér figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] ...ilyenkor a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 124. § (2)-(4) bek.].A betegszabadságra ugyanez a szabály vonatkozik, a munkáltató ott is választhat a napban és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Készenlét megszervezése – az időkorlátok

Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint, a készenlét havi tartama a 168 órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Készenlét – a szabadság alatti elrendelhetőség kérdése

Kérdés: Üzemünkben a munkavállalók a veszélyhelyzet ideje alatt kivették az első fél évre járó időarányos szabadságukat, ám – főként a családosok – tetemes szabadságot kívánnak igénybe venni a nyári hónapok alatt is. Mivel most sok munkánk torlódott fel, valószínűleg több esetben kénytelenek leszünk a szabadságon lévő munkavállalókat is visszahívni, ha nem tudunk egy adott feladatot nélkülük megoldani. Köthetünk-e olyan megállapodást a munkavállalóval, hogy a szabadság idején is készenlétet ad, amikor pedig behívjuk dolgozni, azt túlórában számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be [Mt. 123. § (5) és (7) bek.]. Mivel a szabadságról visszatérő munkavállaló fogalmilag a munkaidő-beosztásától eltérően dolgozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
Kapcsolódó címkék:      
1
2
3
171