Tanulmányi szerződésből eredő jogok – nem engedményezhetők

Kérdés: Kölcsönbeadó cégként dolgozunk, és kölcsönvevőink sok esetben kérik, hogy a kölcsönzött munkavállalókkal kössünk tanulmányi szerződést. Ezt követően, ha átveszik saját állományukba a munkavállalót, azt várják, hogy a tanulmányi szerződést engedményezés keretében "kössük át" rájuk, és a munkavállaló náluk legyen köteles fenntartani a munkaviszonyát. Van-e erre lehetőség, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Erkölcsi bizonyítvány – fontos lehet július 1-jétől

Kérdés: Alapítványi fenntartású általános iskola vagyunk, így tanárainkat és tanítóinkat munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. Azt hallottuk, hogy 2014. július 1-jétől szigorodnak a neveléssel foglalkozó munkavállalók foglalkoztatásának szabályai, és büntetett előéletű munkavállalót nem foglalkoztathatunk. Szeretnénk tudni, hogyan tudjuk ellenőrizni a büntetett előéletet, és mit kell tennünk, ha valaki nem felel meg a feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt.-ben felsorolt bűncselekmények elkövetése miatt szerepel, vagy ilyen bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, továbbá ha foglalkozástól eltiltás hatálya.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Vezető állású munkavállaló munkaszerződése

Kérdés: A vezető állású munkavállalók munkaszerződésében miről lehet megállapodni? Ha jól tudom, akkor változott a szabályozás márciusban; igaz az, hogy a vezető állású munkavállalónak innentől kezdve akkor is dolgoznia kell, ha egyébként beteg?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 2014. március 15-én hatályba lépett rendelkezései szerint a vezető állású munkavállalókra nézve munkaszerződésük széles körben eltérhet a törvényi rendelkezésektől.Az Mt. általános szabályaitól eltérően, amely szerint munkaszerződés a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Gyermek utáni pótszabadság – nem jár az élettársnak

Kérdés: Jár-e a gyermek után pótszabadság, aki a munkavállaló élettársának gyermeke, és közösen nevelik? Ha nem, akkor a munkavállaló hozzátartozójának minősül-e ez a gyermek, tehát személyes ápolása céljából igényelhet-e fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja (Mt. 131. §). A hozzátartozó fogalma – az új Ptk.-ra tekintettel – 2014. március 15-től változott, és a következő személyeket jelenti: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Gyermek utáni pótszabadság – önállóan nem váltható meg

Kérdés: 2013. december 1-jétől határozatlan időre kötöttünk munkaszerződést egy munkavállalónkkal, amelyet azonban 2014. március 6-án, próba­idő alatt azonnali hatállyal megszüntettünk. A munkavállalónak három 16 év alatti gyermeke van. Kérdésünk, hogy a gyermek utáni pótszabadságnapokat arányosan kell-e elszámolni és kifizetni, ha nem vette igénybe, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 115. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A pótszabadságok egyike a 118. § szerinti, tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaügyi ellenőrzés hatálya – ha külföldi a kölcsönbeadó

Kérdés: A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.
Részlet a válaszából: […] ...Met. hatálya kiterjed az Mt. XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe­adóra és a kölcsönbevevőre, illetve a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére [Met. 1. § (1) bek. b) pont és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Idényjellegű tevékenység – zöldhulladék-szállítás

Kérdés: Hulladékszállítással és hulladéklerakó kezelésével foglalkozó cég besorolható-e idényjellegű tevékenységűnek, mivel tavasztól őszig jelentősen több munkát végez (zöldhulladék-szállítás is van)? A munkaidőkeret tartamát szeretnénk a leghosszabb időtartamra (6 hó) felemelni. A munkavállalók munkaideje heti 40 óra, egy műszakos, és nincs kollektív szerződésünk. Tavasztól őszig 10-11 órát is dolgoznak, viszont télen nincs meg a 8 óra sem. Így a 6 havi munkaidőkeret kiegészítené a keretben letöltendő munkaidőt. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkáltató tevékenysége akkor idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 90. § c) pont]. A tevékenység idényjellege tehát objektív körülményeken nyugszik, például időjárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
Kapcsolódó címkék:    

Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A munkavállalót megillető bérpótlékokat, azok jogosultsági feltételeit és mértékét az Mt. tételesen rögzíti.A munkavállalónak, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Üzemi tanács elnökének díjazása köztulajdonban álló munkáltatónál

Kérdés: Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?
Részlet a válaszából: […] ...köztulajdonban álló munkáltatókra nézve a törvény előírja, hogy az Mt. XIX-XXI. fejezetének rendelkezéseitől – amelyek közé tartozik az üzemi tanács jogállását szabályozó fejezet is – eltérni nem lehet (Mt. 206. §). A munkáltató és az üzemi tanács az Mt. XX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Szabadságra való jogosultság – harminc napot meghaladó keresőképtelenség esetén

Kérdés: Kérem, hogy a 98. szám 1908-as kérdésére adott választ szíveskedjék megerősíteni, amely szerint 55 napos keresőképtelenség esetén a teljes időtartamra "nem jár szabadság", nem csak a 30 napot meghaladó időtartamra. Ugyanis az eddig megjelent valamennyi szakvélemény szerint – akár a keresőképtelenség napjait egybeszámítva – jár a 30 napra a szabadság, és csak az azt meghaladó időre nem.
Részlet a válaszából: […] ...azt a Munkaügyi Levelek 98. számában megjelent 1908-as kérdés kapcsán kifejtettük, az Mt. szerint a szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendő a törvényben meghatározott egyéb esetek mellett a naptári évenként harminc napot meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
1
124
125
126
171