Keresés eredménye

1422 találat a megadott új Mt. tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Megrendelésektől függő munkavégzés
Kérdés: Jelenlegi vendéglátó (egyéni vállalkozói) tevékenységemet fényképészettel szeretném bővíteni, új alkalmazott bevonásával. Milyen keretek között foglalkoztathatom, mivel munkája a megrendelésektől függ majd? Sem a normál 5+2 napos munkarenddel, sem a munkaidőkeretes munkaidő-beosztással nem tudok vele szerződni.
Részlet a válaszból: […]heti negyven, illetve napi nyolcórás munkaidő töredéke is lehet, melyet egyenlőtlen munkaidő-beosztással és ezen belül munkaidőkeret alkalmazásával is gazdaságosan lehet alkalmazni. Megoldás lehet a törvényi keretek között az egyszerűsített foglalkoztatás is, azon belül az alkalmi munkavállalás konstrukciója, illetve adott esetben a munkaerő-kölcsönzés. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja mega) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3447
2. találat: Járóbeteg együttműködési kötelezettsége
Kérdés: Munkáltató a járóbeteget berendelheti megbeszélésre?
Részlet a válaszból: […]nem érheti [Mt. 54. § (2) bek.]. Ez alól legfeljebb rendkívüli esetekben, a munkavállaló általános együttműködési kötelezettségére, illetve a jóhiszeműség és tisztesség elvére tekintettel lehet kivétel [Mt. 6. § (2) bek.]. Például, ha a munkavállaló megjelenése valóban nélkülözhetetlen, és nem tűr halasztást, a munkáltató csak rövid ideig tartja fel a munkavállalót,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3446
3. találat: Munkavállalói bérlevonást elismerő nyilatkozat a bérlapon
Kérdés: Akkor szembesültem azzal, hogy a munkáltató kártérítést vont le a béremből, amikor a bérlapot megkaptam. Annak aljára az volt feltüntetve, hogy a bérlapon szereplő adatokkal mindenben egyetértek; utána lehetett aláírni. Ezzel nem értettem egyet, és lehúztam a nyilatkozatot, mire a munkáltatóm felháborodott, és megtiltotta, hogy a bérlapon bárminemű bejegyzést tegyek. Jogszerű-e a munkáltatónak a bérlapomra történő ilyen bejegyzése? A munkavállaló hogyan fejezheti ki, ha a bérlapon írtakkal csak részben ért egyet? Ilyen bérlap aláírása esetén jelenti-e az aláírásom a levonás engedélyezését is?
Részlet a válaszból: […]iránt, különösen, hogy annak átvételével egyidejűleg elismerje a munkáltatói levonás jogszerűségét. Álláspontunk szerint tisztességtelen az a munkáltatói gyakorlat, amely ilyen elismerő nyilatkozat megtételéhez köti a bérlap kiadását, ennek folytán Ön a munkáltatói tiltásnak nem köteles eleget tenni.A munkavállaló olyan tartalmú nyilatkozatát, amely szerint egyetért a bérlapon szereplő adatokkal, álláspontunk szerint nem lehet kiterjesztően értelmezni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3445
4. találat: Bírság levonása a munkabérből
Kérdés: Német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsit vezettem Hollandiában, és egy alkalommal, amikor a kötelező pihenőidőt töltöttem, szabálytalan parkolás miatt bírságot szabtak ki. A bírságot a cégcsoport német tagvállalata kapta, mivel ő a gépjármű tulajdonosa. Az esetet bejelentettem a magyar munkáltatómnak, azzal, hogy nem értek egyet a bírsággal, mert szabályosan parkoltam. Ennek ellenére a bírsággal szemben nem éltek jogorvoslattal, hanem a munkáltatóm a következő fizetéseimből levonta annak összegét. Jogszerű ez?
Részlet a válaszból: […](1)-(2) bek.].A munkavállaló egyébként felelős lehet a munkáltatót ért kárért (az Ön kérdése szerint: a parkolási bírság miatt a magyar munkáltató a német vállalkozásnak fizetett kártérítést), de csak akkor, ha a munkáltató bizonyítja, hogya) Ön munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegte,b) ezzel kárt okozott,c) oksági kapcsolat áll fenn az Ön kötelezettségszegése és a kár között, valamintd) Ön nem úgy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3444
5. találat: Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért
Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?
Részlet a válaszból: […]óráig) lehetséges általános teljes munkaidő esetén [Mt. 53. § (1)-(2) bek.]. Amennyiben a gépjárművel a munkavállaló EU-n belül, külföldre történő szolgáltatásnyújtás keretében végez munkát, és ennek okán az unió más tagállamában külföldön tartózkodik, a fuvar célországában - illetve bizonyos értelmezések szerint az áthaladás tartama alatt a tranzitországokban is - érvényes egyes munkajogi szabályokat, így a minimális bérszintre vonatkozó jogszabályi előírásokat is meg kell tartani.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3442
6. találat: Rendkívüli munkavégzés alapbér-osztószámának számítása
Kérdés: A túlórák alapbér-osztószámára vonatkozik a kérdésünk. Egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló számára túlórát kell fizetni. Beosztás szerinti havi óraszáma 168 óra. Havibéres munkavállaló. Az általános munkarend szerinti osztószám 160. A túlórák alapbérének számítása során a munkarend szerinti 168 órával kell osztani a havibért, vagy az általános munkarend szerinti 160 órával?
Részlet a válaszból: […]munkanap van. Ez a számítás azonban csak a bérpótlék alapjára vonatkozik, az egy órára járó alapbér kiszámítására nem. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál ugyanis a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136. § (3) bek.]. Az általános munkarend szerinti munkanapok száma azt jelenti, hogy az osztószámhoz mindig azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban hány nap esett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3441
7. találat: Felmentési időre járó távolléti díj kiszámítása
Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?
Részlet a válaszból: […]időszakra távolléti díjra jogosult.A válaszunkban abból indulunk ki, hogy a munkavállaló havibéres. Havibér esetén a távolléti díj az Mt. 148. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részének - azaz az esedékessége időpontjában érvényes alapbérnek (Mt. 136. §), illetve pótlékátalánynak (Mt. 145. §) - a meghatározásakor az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni [Mt. 149. § (1) bek.]. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése értelmében a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3440
8. találat: Munkaszüneti napi munkaidő-beosztás munkaidőkeret hiányában
Kérdés: A munkavállalóink külföldi munkavégzést teljesítenek, amely keretében október 23-án is dolgozniuk kellett (mivel ez az adott országban nem munkaszüneti nap). Munkaidőkeret viszont nem lett elrendelve a részükre; ilyen esetben is dolgozhatnak?
Részlet a válaszból: […]hét minden napjára (ideértve a munkaszüneti napot is) beosztható, amennyiben a munkaszüneti napi munkavégzés feltételei fennállnak [Mt. 97. § (3) bek.]. Munkaidőkeret hiányában viszont a munkaszüneti napra rendes munkaidő nem osztható be. Ebben az esetben - mivel egyébként a munkaszüneti napi munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3435
9. találat: "Túlvett" szabadság visszakövetelése
Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
Részlet a válaszból: […]minősíthető, amelyet - a kérdésben is idézett szabály szerint - a munkáltató 60 napon belül visszakövetelhet a munkavállalótól. Elvégre olyan távollétre fizet ilyenkor díjazást a munkáltató, amire nem lenne kötelezhető. A szabályba foglalt időbeli korlát alapján látható, hogy ha a szabadságra járó díjazás kifizetésére ennél korábban került sor, az igény viszont már nem érvényesíthető. Erre ugyanis csak akkor lenne lehetőség, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). A szabadság kiadásakor azonban egyik körülmény sem állt fenn, hiszen a kifizetés csak utóbb, a munkaviszony év közbeni megszüntetésével (megszűnésével) válik alaptalanná.A visszakövetelés alapozható arra a szabályra, amely szerint a munkavállalót,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3434
10. találat: Ügyelet és szabadság áthelyezett munkanapon
Kérdés: Cégünk a munkanapok áthelyezése kapcsán az október 22-i és december 24-i pihenőnaphoz kötött szombati munkanapokon (október 13. és december 15.) kötelező szabadságot rendelt el. Azonban a pihenőnapokon (október 22. és december 24.) ügyeletet szeretne elrendelni. Ezekben az esetekben szabályos-e az ügyelet elrendelése? Ezek a napok szabadságnak vagy munkaszüneti napoknak minősülnek? A másik kérdésem az ünnepnapokon elrendelt ügyeletre irányulnak, ilyen esetben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]pihenőnap szabályait kell alkalmazni (Mt. 105. §).Nincs akadálya, hogy e napokra a munkáltató ügyeletet rendeljen el (Mt. 110-111. §). Ami a munkaszüneti napi ügyeletet illeti, abból kell kiindulni, hogy az ügyelet rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § d) pont]. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelhető el [Mt. 108. § (2)-(3) bek.]. Ha ezek a feltételek fennállnak, munkaszüneti napra is elrendelhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3433
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés