Munkavédelmi célú szemüveg költségének térítése

Kérdés:

Képernyős munkakörben kötelező munkavédelmi szemüveg juttatása a munkavállalónak. Belső szabályzatban meghatározhatja a munkáltató a maximális keretösszeget, melynek erejéig megtéríti a munkavállaló ilyen célú költségeit? Kötelezhető a munkavállaló arra, hogy a szolgáltatónál az elszámolható maximális összeg miatt bontott számlát kérjen (munkáltatónak leadás céljából + a maradék összeg, melyről nem adhat le elszámolást)? Vagy törvénybe ütközik, és a szemüveg teljes költségét állnia kell (ami egyénenként nagyon eltérő lehet)?

Részlet a válaszából: […] ...nem elegendő; ugyanakkor, ha a munkavállaló az abban foglaltakat (a költségtérítés összegét) elfogadja, és annak megfelelően jár el, ráutaló magatartással létrejöhet közöttük a megállapodás a költségtérítés tárgyában. A költségtérítés összege ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Pedagógus lemondása 2023-ban

Kérdés:

Általános iskolai angol–német szakos tanárként dolgozom egy állami iskolában, 2014. szeptember 1-je óta. Most, hogy megjelent a pedagógus-életpályáról szóló új törvény, úgy döntöttem, a következő tanévtől máshol, egy magánnyelviskolánál kívánok elhelyezkedni. Azt olvastam, hogy nekem csak egy hónapos lemondási idő jár. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban, mivel kell számolnom?

Részlet a válaszából: […] ...szeptember 29. között teheti meg. Ha a pedagógus nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az átalakulással egyetért. A megtett, illetve ráutaló magatartással kifejezett nyilatkozat többé nem vonható vissza [Púétv.157. § (3)–(7) bek.]. Ugyanakkor az átmeneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet a válaszából: […] ...§ (3) bek.]. A törvény e megállapodáshoz semmilyen formai követelményt nem támaszt, az tehát akár szóbeli is lehet, de megvalósulhat ráutaló magatartással is (pl. a munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkáltató a szabadság "felaprózott" kiadásáról rendelkezik) [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Város-falu-város vonalon buszjegy, illetve vonaljegy elszámolható-e, amennyiben a dolgozó csak azon az útvonalon tudja megközelíteni a munkahelyét, és a faluból céges autóval tovább tudják szállítani a másik városba, a munkavégzés helyére, mely a város közigazgatási határán kívül helyezkedik el? Innen a dolgozó céges autóval utazik tovább. Jól gondoljuk, hogy a 9 Ft/km költségtérítés már nem jár neki, hiszen az utazást a munkáltató saját költségén biztosítja? Ha nem céges autóval szállítanák tovább a munkahelyére, járna a költségtérítés neki, vagy csak a buszjegy árának megtérítését kérheti ilyen esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...igény, hiszen a munkavállalónak ténylegesen semmilyen költsége nem merül fel. Másrészt pedig a kérdésből úgy tűnik, ráutaló magatartással a megállapodás is megköttetett, hiszen a munkavállaló beül a céges autóba azért, hogy munkahelyére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatását követően a havi 300 000 Ft alapbér és évente egyszeri alkalommal "13. havi fizetés" váltotta fel, amelyet a munkavállaló ráutaló magatartásával tulajdonképpen elfogadott, és ebből következően másfél éven keresztül – anélkül, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Önként vállalt túlmunka elrendelése és nyilvántartása

Kérdés: Az önként vállalható túlórával együtt évi 400 óra túlórát rendelhetünk el, amivel majdnem minden hétre 48 óra munkaidőt írhatunk elő. Ez így jogszerű? Ezeket az órákat külön kell feltüntetnünk? Kell-e írásbeli elrendelés a túlórához?
Részlet a válaszából: […] ...azonos szabályok vonatkoznak (Mt. 143. §). A rendkívüli munkaidő elrendelése nincs formaságokhoz kötve, az szóban vagy ráutaló magatartással is előírható. Ha viszont a munkavállaló kifejezetten kéri az írásba foglalást, érvényesen csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Próbaidő egyoldalú "törlése" a munkáltató által

Kérdés: Módosítható-e a munkaszerződés úgy, hogy a munkáltató kitörli a próbaidőt, hogy azáltal megakadályozza a próbaidő alatti felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 29. § (4) bek.], a munkavállalónak azonban ügyelnie kell arra, hogy a munkáltató általi egyoldalú módosítást hallgatólagosan, ráutaló magatartással se "fogadja el". Ezt akként tudja egyértelművé tenni, hogy kifejezetten nyilatkozik erről (pl. írásban), vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Részmunkaidős munkavállaló "figyelmetlenségből"

Kérdés: Munkavállalónk a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságáról visszatérve bejelentette, hogy mivel a gyermeke csak kétéves, a törvényi lehetőséggel élve a gyermek hároméves koráig részmunkaidőben kíván dolgozni. Ennek nyomán a munkaviszonya módosításra került, de sajnos nem figyeltünk oda, és a gyermek harmadik életévének betöltését követően is részmunkaidőben foglalkoztattuk. Erre most derült fény, holott már két éve nem lenne jogalapja a részmunkaidőnek. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...A munkaszerződés eredeti módosításának időbeli hatálya ugyan lejárt, a felek ezt követően azonban továbbra is ennek megfelelően, ráutaló magatartásukkal e módosítás szerint jártak el, így utóbb nem hivatkozhatnak arra, hogy a munkaviszony valójában teljes munkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Távozó munkavállaló helyettesítése

Kérdés: A kolléganőm felmondott, és nekem kell elvégezni az ő feladatát is. Az új számítógépes rendszert és a munkáját is meg kell tanulnom mindössze egy hónap alatt. Harmincnégy éve dolgozom ennél a cégnél. Mit tehetek? Úgy érzem, nem tudom így tovább végezni a munkámat.
Részlet a válaszából: […] ...érdekében írásban. Ezzel lehet ugyanis elkerülni azt is, hogy a munkaszerződés módosítása írásba foglalás nélkül, az Ön ráutaló magatartása mellett teljesedésbe menjen [Mt. 22. § (4) bek.]. Ha azonban a munkakörük azonos volt, nem kizárt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Munkaközi szünet: az egybefüggő húsz perc kiadása

Kérdés: Az Mt. 103. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A (6) bekezdés szerint ettől el lehet térni, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább 20 perc tartamúnak kell lennie. Cégünknél a két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalóink összesen 30 perc szünetet kapnak, amely része a 8 órás napi munkaidőnek. A szüneteket három részletben veszik ki, a következőképpen: 7:30-7:35; 9:00-9:10; 11:45-12:00-ig. A munkavállalók kérésére biztosítunk reggel öt perc szünetet, a 20 perces ebédszünet rovására. A tízperces reggeliszünetből, rövidsége miatt, már nem szerettünk volna elvenni. A szünetrend elfogadásáról, annak kifejezetten munkavállalói kérésre történő, a 103. § (6) bekezdésétől eltérő kiadásáról nyilatkoztattuk munkavállalóinkat. Jogszerűen járunk el, ha a fentiek szerint adjuk ki a szüneteket, amelyben nincs egybefüggő 20 perces munkaközi szünet? Minősülhet-e az ily módon kialakított szünetrend a munkavállaló javára történő eltérésnek? Amennyiben kiadható a fentiek szerint a munkaközi szünet, akkor annak elfogadására elegendő a ráutaló magatartás, vagy szükséges erről különmegállapodást kötni? Ha szükséges, akkor minden újonnan létesített munkaviszonynál külön-külön, vagy elegendő évente egy alkalommal egy, a munkavállalók által közösen aláírt nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...A törvénytől eltérő szünetrendben való megállapodás nincs írásbeli formához kötve, a megállapodás tehát történhet szóban és ráutaló magatartással is. Az egyértelműség és bizonyíthatóság kedvéért azonban javasoljuk, mindezt foglalják írásba.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
1
2
3
4