Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésnek a teljes képzés idejét le kell fednie. Így - álláspontunk szerint - nem rendeltetésszerű, ha például szeptembertől a nyári szünet kezdetéig kötik meg a szakképzési munkaszerződést, és ezt a felek minden tanítási évben újra megismétlik. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szabadság – kiadás vagy megváltás

Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató kötelezettsége a szabadság kiadása. Erre vonatkozóan az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó 122. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a jogviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Pedagógus munkaideje a nyári szünet alatt – tanítás nélküli munkanapok

Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságát általában a tanítási szünetekben kell kiadni, de szabadságuk nem "fedi le" a tanítási szünet teljes időtartamát. Vagyis a nyári szünet alatt is lehet a pedagógusnak munkavégzési kötelezettsége, ezek az ún. tanítás nélküli munkanapok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság – nem vonható vissza

Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése az iskolák, óvodák nyári szünetére biztosít a pedagógusok, óvodapedagógusok számára többletszabadságot (ún. munkaköri pótszabadság), amikor amúgy sem volna mód a feladataik ellátására. A munkaköri pótszabadság egy része azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Osztályfőnöki pótlék nyáron

Kérdés:

Az érettségik után osztályfőnöki megbízásomat visszavonhatják-e, elesem-e az osztályfőnöki pótléktól a nyári szünetre? A tanév ugyanis nem június 13-ig, hanem augusztus 1-jéig tart!

Részlet a válaszából: […] ...megbízást és a pótlékot, amikortól nyilvánvaló, hogy az osztályfőnöki teendők ellátására tovább már nem kerül sor. Tehát akár a nyári szünet alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.
Részlet a válaszából: […] ...azonban a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése szerint – a gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben kell kiadni; ha ez nem megoldható, a szabadságot az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése

Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az érintett dajkák közalkalmazottként vagy munkaviszonyban kerültek-e foglalkoztatásra. Ugyanakkor e tárgyban a két jogviszonyra azonos szabályok vonatkoznak, mivel a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Diák munkavállaló orvosi alkalmassága

Kérdés: A nyári szünet alatt egy gimnazista fiú pár hétig dolgozna egy utazási irodában. A szünidőben foglalkoztatott tanulónak kell-e munkaköri orvosi alkalmassági igazolás?
Részlet a válaszából: […] A 33/1998. NM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének aa) pontja szerint annak hatálya kiterjed minden munkáltatóra, amely az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat. A munkáltatóval munkaszerződést kötő tanuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Harmadik országbeli diákok nyári munkavégzése

Kérdés: Nemzetközi egyezmény értelmében Magyarországon felsőoktatási intézményben ösztöndíjasként tanuló harmadik országbeli diákok a nyári szünetben milyen feltételekkel dolgozhatnak? Valamennyien rendelkeznek a képzés teljes időtartamára kiterjedő tartózkodási engedéllyel. Kell-e a foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély?
Részlet a válaszából: […] A 355/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének 12. pontjaalapján a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézménnyelnappali tagozatos hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeliállampolgárnak a nappali tagozatos hallgatói jogviszony fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
1
2