32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Munkaszüneti napi munkavégzés külföldi online képzés esetén
Kérdés: A munkavállaló olyan többhetes (magyar és külföldi résztvevők részvételével megrendezendő) online képzésben venne részt Magyarországról "becsatlakozva", amely képzés egyik napja hétköznapra eső munkaszüneti napra esik. A képzés során a munkavállaló alapvetően hallgatóságként venne részt, viszont egyes napokon maga a munkavállaló tartana rövidebb előadást, illetve a képzés egésze alatt nyomon követné a többi résztvevő haladását, és erről értékelést is adna. Ebben az esetben kötelezhető-e a munkavállaló munkavégzésre munkaszüneti napon az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltakra hivatkozással (külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén)?
2. cikk / 32 Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben
Kérdés:
Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?
3. cikk / 32 Rendkívüli munkavégzés munkaszüneti napon
Kérdés: Van-e bármi akadálya annak, hogy a munkáltató az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót hétköznapra eső munkaszüneti napon foglalkoztassa külföldi munkavégzés keretében, az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 101. § (1) bekezdés h) pontja alapján? Egy példával szemléltetve: 2023. március 15-én – amely szerdai napra esett – az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a munkáltató külföldön történő munkavégzésre (pl. konferencián kellene előadnia) kötelezné. Az Mt. 108. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el. Az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése akként fogalmaz, hogy az Mt. 101. §-ának bizonyos pontjai esetén osztható be rendes munkaidő. Mi a helyes értelmezése a fenti két jogszabályhelynek? A munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történő foglalkoztatása szempontjából kizárólag csak azt kell figyelembe venni, hogy az Mt. 102. §-ának (2) bekezdésében rögzített esetek egyike megvalósul-e, vagy pedig ezen feltételeken túlmenően még az is vizsgálandó, hogy a munkarend, illetve a munkaidő-beosztás is lehetővé teszi-e ezt? A hipotetikus tényállásban egyébként az általános munkarend nem sérülne, hiszen szerdán kerülne – külföldön – foglalkoztatásra a munkavállaló. Abban az esetben, ha nem lenne foglalkoztatható a fentiek szerint a munkavállaló, akkor milyen rendelkezésből következne az, hogy mégsem dolgozhat, annak ellenére, hogy az Mt. 102. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek egyike teljesül?
4. cikk / 32 Német állampolgár külföldi foglalkoztatása
Kérdés:
Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?
5. cikk / 32 Romániában ledolgozott idő – figyelembevétel a közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?
6. cikk / 32 Munkavégzés Itáliában és itthon
Kérdés: Magyarországi munkahely és magyar munkaszerződés esetén végezhető-e munka Olaszországból? Nem kiküldetésről van szó: a munkavállaló fél évet Olaszországból dolgozna, fél évet Magyarországról. Magyarországon van a biztosítási jogviszonya.
7. cikk / 32 Külföldi kiküldetés nemzetközi áruszállításban
Kérdés: Nemzetközi áruszállításban részt vevő sofőr részére a 96/71/EK irányelv (posting irányelv) alapján történő külföldi minimálbérre történő kiegészítéssel kapcsolatban kérdeznénk. Az egyes EU-tagállamok vonatkozásában létezik-e egy egységes lista, ahol megtalálható, hogy az egyes tagállamokban mekkora összegű a minimálbér, illetve, hogy a sofőrök bérét erre a minimálbérre ki kell-e egészíteni? Az EU-s minimálbérre történő kiegészítés devizában meghatározott összegét milyen árfolyamon kell forintra átszámítani?
8. cikk / 32 Útlevél költsége külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónk külföldi kiküldetéséhez, sürgősségi eljárással, magánútlevelet igényelt. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak az útlevél eljárási illetékének összegét? Ha igen, megteheti adómentesen?
9. cikk / 32 Kiutazási költségek – ha külföldi a munkavégzés helye
Kérdés: Van-e olyan törvényi rendelkezés, amely előírja, hogy a munkáltató az első kiutazást (pl. Németországba) köteles kifizetni a munkavállalónak? Ha van ilyen szabály, mekkora ez az összeg?
10. cikk / 32 Kiküldetésen lévő munkavállalók minimális bérszintje
Kérdés: Néhány munkavállalónkat 90 napnál kevesebb időre Norvégiába küldjük dolgozni, ahol egy szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében végeznek munkát úgy, hogy közben a mi alkalmazottaink maradnak. Egyes esetekben az általunk adott útmutatás szerint dolgoznak, más esetben viszont kinti irányítás alatt. A kinttartózkodás idejére napidíjat, szállást és autóhasználatot kapnak. Figyelembe kell-e venni a kinti munkabéreket, ha igen, akkor a minimálbért, vagy a szakmában használt azonos munkakörben dolgozók bérét, és ha ez utóbbit, akkor annak összegét honnan lehet megismerni?
