Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló azonnali hatályú felmondása jogszerű volt, úgy ítéletében azt is kimondta: az azonnali hatályú felmondásra okot adó kötelezettségszegés - itt a munkaszerződés egyoldalú módosítása, az abban foglalt munkavégzési hely megváltoztatása -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Kötbér áthárítása a kölcsönzött munkavállalóra

Kérdés:

A kölcsönvevőnél a műszakokban létszámproblémák vannak, és emiatt a kölcsönzési szerződésben kötbér van kikötve, ha az előírt létszámot egy adott napon nem tudjuk munkába állítani. A kölcsönbe adott munkavállalóink viszont rendszeresen nem jelennek meg a kölcsönvevőnél egy-egy napon, és igazolatlanul vannak távol. Át tudjuk hárítani a kötbért a munkavállalókra?

Részlet a válaszából: […] ...alatt – munkaszerződés tegye lehetővé, hogy a munkáltató a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthasson meg [Mt. 56. § (1) bek.]. Ennek keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...azokat a munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén köteles a munkavállaló visszaszolgáltatni. Ha ezt nem teszi meg, azzal kötelezettségszegést követ el, ezért a munkáltató – tekintettel arra, hogy ez tényállástól függően akár lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Helyettesítés készenlét alatt

Kérdés: A készenlét elrendelését hét nappal korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Mit tehetünk, ha a készenlétbe beosztott munkavállaló lebetegszik? Helyette beoszthatunk valaki mást, hogy biztosítva legyen a készenlét?
Részlet a válaszából: […] ...állapotban (pl. mert alkoholt fogyasztott), ezért nem tudja a munkáltató utasítását teljesíteni. Ezért hátrányos jogkövetkezmény – kötelezettségszegés hiányában – nem érheti.(Kéziratzárás: 2023. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Felmondás – indok vagy súlyosbító körülmény

Kérdés: A munkavállaló károkozás miatt írásbeli figyelmeztetést kapott 2022 márciusában. Ugyanezen munkavállaló 2023 augusztusában a munkaközi szünetre irányadó szabályokat megsértette, amely miatt meg szeretnénk szüntetni a munkaviszonyát. Hivatkozhatunk-e a 2022. évi írásbeli figyelmeztetésre is mint halmazati tényezőre ebben az esetben a felmondás kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek. 66. § (2) bek.], a rendelkezésre álló információk alapján értelemszerűen nem tudunk állást foglalni. A korábban elkövetett kötelezettségszegéssel kapcsolatosan ugyanakkor rögzíthető, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a munkaviszony nem szüntethető meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Részlet a válaszából: […] ...ellátnia, annak ellenére nem teljesítette, hogy arra rendes munkaidőben lett volna lehetősége. Ha azonban a közalkalmazott ilyen típusú kötelezettségszegést nem követett el, felelőssége semmilyen formában nincs a hiányzó munkaidőért.A munkáltató által be nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Fegyelmi eljárás – a köztisztviselő kérései

Kérdés: A köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult. Az eljárás alapjául szolgáló irat a köztisztviselőnél van. Csak a vizsgálóbiztos írásbeli kérelmére adja ki neki az iratanyagot, amelynek meghamisításával gyanúsítják. Kéri továbbá, hogy a jogi képviselőnek juttassuk el az ügyiratot, annak másolatát, hogy az megismerhesse. Kéri továbbá, hogy a tanúk meghallgatásán ott lehessen ő és az ügyvédje. Jogosak-e a kérései?
Részlet a válaszából: […] ...aki a kijelölésétől számított tíz munkanapon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot. A vizsgálat során a vizsgálóbiztos köteles a kötelezettségszegés elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt meghallgatni.A vizsgálóbiztos a tényállás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Lemondás – köztisztviselői kötelezettségekkel

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő lemondással szünteti meg közszolgálati jogviszonyát, és már be sem jön többet dolgozni, a munkáltatónak milyen jogai vannak vele szemben?
Részlet a válaszából: […] ...– a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani azonban akkor, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetve a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt [Kttv. 156. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő kötelezettség átvállalása

Kérdés: Intézményünk olyan dolgozót szeretne alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt. Ezen költséget a leendő munkáltató átvállalná. Milyen módon kerülhet erre sor? Áthelyezés?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének és egyben létesítésének jogcíme az áthelyezés [Kjt. 25. § (2) bek. b) pont]. Az Mt. ilyen jogcímet nem szabályoz, ezért feltételezzük, a kérdés közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos. Az áthelyezésben a két munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog

Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtása valószínűleg nem tagadható meg, így, ha a munkavállaló annak nem tesz eleget, akkor – mivel ez tipikusan minősített kötelezettségszegés – akár azonnali hatályú felmondással [Mt. 78. § (1) bek. a) pont] is megszüntethető a munkaviszonya.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
1
2
3
17