Gyermek után járó pótszabadság és a családi adókedvezmény

Kérdés: Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?
Részlet a válaszából: […] ...után pótszabadságra. Ezek a szabályok a teljes és részmunkaidős munkaviszonyban egyaránt alkalmazandóak. A második kérdést illetően, a családi kedvezmény olyan gyermek után vehető igénybe, akire tekintettel a munkavállaló családi pótlékra jogosult [Szjatv. 29/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályozás nem tesz különbséget "főállás", "mellékállás", illetve "másodállás" között. Ebből következően a munkavállalót és a munkáltatót is ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik valamennyi, a köznyelvben ekként hívott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Elszámolás egyszerűsített foglalkoztatásnál

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásról év végén kell-e a napok számáról, az összes összegről éves záró bizonylatot adni? Ha igen, milyet? Ez olyan lehet, mint más munkavállalónál az M30-as nyomtatvány év végén?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás során – amennyiben az Efo-tv. eltérően nem rendelkezik – az adózást érintő kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy nem kell alkalmazni az Art. 46. §-ának azon előírását, miszerint a munkáltató az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Tájékoztatási kötelezettség fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Hét hónapos a kisbabám, GYES-en vagyok vele. Valószínűleg ismét gyermeket várok. Mivel egyébként is úgy terveztem, hogy legalább két évig otthon maradok, a munkáltatóm még nem fog hiányolni egy darabig. Köteles vagyok bejelenteni neki, hogy megint gyermeket várok? Ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] Általános munkajogi elv, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Bérkompenzáció elszámolása

Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet mellékletében szerepel, hogy milyen bérösszeg esetén mennyi havi kompenzáció jár (az egyéb feltételeknek, így például családi kedvezményre való jogosultság, eltartottak száma való megfelelés esetén). A kompenzációra való jogosultság és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Illetmény megállapítása iskolai végzettség alapján

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozom egy általános iskolában mint portás. Végzettségem egészségügyi szakközépiskola, jelenleg "C5" fizetési osztályba soroltak, 94 000 Ft az illetményem. A munkáltatóm szerint engem nem érint a garantált bérminimum változása, nem kapok semmilyen béremelést, mivel ez csak az irodában dolgozókra vonatkozik. Van olyan irodista, aki eddig "B" fizetési osztályban volt, érettségije sincs, ő mégis megkapta a 108 000 Ft-os illetményt. Ezek szerint, ha valaki olyan munkakörben foglalkoztatott, amelyik betöltéséhez szakközépiskola kell vagy szakképzettség, az megkapja a garantált bérminimumot, még ha nem is rendelkezik a végzettséggel, én pedig a jelenlegi munkakörömben nem? Mire számíthatok, járna nekem valamilyen mértékű emelés? Családi adókedvezményt egy gyerek után kapok.
Részlet a válaszából: […]  A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott részéremegállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljesmunkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Kompenzációs juttatás családi kedvezmény megszűnése esetén

Kérdés: Az a közalkalmazott, akinek év közben megszűnik a családi kedvezménye, kaphat-e az év hátralévő hónapjaira kompenzációs juttatást? Erre vonatkozóan idáig nem találtunk magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családikedvezményre nem jogosult [352/2010. Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bek.].Ugyanakkor a családi kedvezményre jogosultság sem zárja ki minden esetben akompenzációra való jogosultságot. Kompenzáció ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Költségvetési szervnél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációja

Kérdés: A Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában megjelent a 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet. E szerint az jogosult kompenzációra, akinek a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 293 440 Ft. A 3. § (1) bekezdés a 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt, továbbá a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot. Úgy gondoljuk, hogy a 3. § (1) bekezdése és a felsorolt Kjt. §-ok nem azonos fogalmakat tartalmaznak. Mi tartozik a bruttó illetménybe? Mit kell figyelembe venni a kompenzáció alapjául?
Részlet a válaszából: […] A 352/2010. Korm. rendelet saját szabályai alkalmazásaszempontjából definiálja a figyelembe vehető illetményfogalmat. A Kjt.-nek azilletményre vonatkozó szabályai tehát nem közvetlenül, teljes egészükben, hanemcsak annyiban alkalmazandók, amennyiben azokat a 352/2010. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Illetménykompenzáció egyedülállóknak is?

Kérdés: A 352/2010. Korm. rendelet szövegéből arra a következtetésre lehet jutni, hogy nem jogosult a kompenzáció igénybevételére az, aki egyedülálló, vagy akinek a házastársa, élettársa munkanélküli. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...352/2010. Korm. rendeletből megállapítható: akompenzációban általános szabályként a családi kedvezményre nem jogosultakrészesülnek, mégpedig 293 440 Ft-os havi illetményszintig. (Ebben az esetbenugyanis megfelelő kompenzáció nélkül nettó keresetcsökkenés következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.