21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Munkaközi szünet – mint a munkaidő része
Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
2. cikk / 21 Munkavállaló halála – örökösi jogok
Kérdés: Munkavállalónk 2022 augusztusában elhunyt. A hagyatéki eljárással kapcsolatban a település szerinti önkormányzat hagyatéki csoportja részére bejelentettük a cégünk munkavállaló felé történő tartozását (a fel nem vett munkabért), illetve jeleztük, hogy a munkaviszonyával kapcsolatos dokumentumok is társaságunknál találhatóak. A jogerős hagyatékátadó végzés a fel nem vett járandóságok tekintetében rendelkezett, de a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokkal való teendőkre nem tért ki. A hagyatéki eljárást folytató közjegyzőt tájékoztattuk arról, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokról is rendelkezzen. A közjegyző végzése szerint: "néhai XY munkavégzéshez kapcsolódó iratai nem képezik a hagyatéki vagyon körét, tekintettel arra, hogy azok nem tekinthetők hagyatéki aktívumnak."
1. Mi a teendőnk a néhai munkavállalónk munkaviszonnyal kapcsolatos irataival? Eddigi gyakorlatunk szerint, mivel minden esetben egy örökös volt, a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös részére adtuk át a dokumentációkat a járandóságokkal együtt. Mostani esetünkben azonban két örököst nevezett meg a jogerős végzés.
2. Haláleset esetén az elhunyt munkavállaló hozzátartozója a folyamatban lévő hagyatéki eljárás ideje alatt a munkaviszonnyal kapcsolatban adatokat szeretne tőlünk. Mi ezeket a kérésüket elutasítjuk azzal, hogy ezen személyes adatokat nem adhatjuk meg, mivel jogerős hagyatékátadó végzés hiányában nem tudhatjuk, ezek az adatok kire, kikre [magánszemély(ek)re] tartozhatnak. Helyes-e az eljárásunk?
1. Mi a teendőnk a néhai munkavállalónk munkaviszonnyal kapcsolatos irataival? Eddigi gyakorlatunk szerint, mivel minden esetben egy örökös volt, a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös részére adtuk át a dokumentációkat a járandóságokkal együtt. Mostani esetünkben azonban két örököst nevezett meg a jogerős végzés.
2. Haláleset esetén az elhunyt munkavállaló hozzátartozója a folyamatban lévő hagyatéki eljárás ideje alatt a munkaviszonnyal kapcsolatban adatokat szeretne tőlünk. Mi ezeket a kérésüket elutasítjuk azzal, hogy ezen személyes adatokat nem adhatjuk meg, mivel jogerős hagyatékátadó végzés hiányában nem tudhatjuk, ezek az adatok kire, kikre [magánszemély(ek)re] tartozhatnak. Helyes-e az eljárásunk?
3. cikk / 21 Leltárfelelősségi megállapodás megkötése
Kérdés: Amennyiben a munkáltatónak több egységben is dolgoznak munkavállalói, akik között előfordul egymás helyettesítése, vagy munkavállalói munkaviszony-megszűnés esetén egyes munkavállalók másik egységbe áthelyezése, jogszerű megoldás-e az, ha a felek között egyszer kerül sor leltárfelelősségi megállapodás megkötésére azzal, hogy az adott egységben való leltározáskor megtörténik a készlet átadása, átvétele, majd egy esetleges áthelyezéskor egy újabb leltárral a készlet visszaadása, és az új egységben egy leltárral az új egység készletének az átadása és átvétele? Azaz minden alkalommal az adott egység leltárjegyzőkönyve konkretizálja, melyik egységben, melyik készletre vonatkozik a leltárfelelősség. Ez segítség a munkáltatónak abban, hogy ne kelljen minden alkalommal új leltárfelelősségi megállapodást kötni, amelyben az adott egység is megnevezésre kerül. Továbbá, ha egy készletet több munkavállaló kezel, akkor kötelező-e a csoportos leltárfelelősségi megállapodás, vagy lehetséges az, hogy egyenként kerül a megállapodás megkötésre azzal, hogy meghatározásra kerül a munkavállalók közötti felelősségvállalás felső határa és az, hogy a távolléti díj arányában oszlik meg a felelősség a munkavállalók között? Mi az igazi különbség a csoportos leltárfelelősségi és a szimpla megállapodás között?
4. cikk / 21 Forgalmi engedély – a megőrzési felelősség tárgya
Kérdés: A munkavállaló munkavégzéséhez biztosítottunk gépjárművet. A munkavállalónak a gépjármű átadásra került, azonban erről az átadáskor jegyzőkönyv nem készült. A munkavállaló használat közben, egy tankolásnál, a gépjármű forgalmi engedélyét elhagyta. Ennek következtében szükségessé vált új forgalmi engedély igénylése. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a megőrzési felelősség alapján, ha utóbb elismerte, hogy a gépjárművet és a hozzá tartozó forgalmi engedélyt átvette?
5. cikk / 21 Munkavállaló felelőssége az eltűnt küldeményekért
Kérdés: Egyik szervezeti egységünkben a munkavállalók partneri megbízás alapján a postai küldemények kezelését látják el. Ennek keretében felveszik a partner részére érkező összes postai küldeményt (ideértve a készpénzt is), és annak adminisztrációját követően átadják azt a megbízónknak. Egy ellenőrzés során kiderült, hogy a partner részére nem minden küldemény került átadásra; dokumentáció viszont csak a postai átvételnél van, de ott tételesen minden küldeményre. Megállapítható-e a munkavállalók kárfelelőssége, akik kezelték a küldeményeket?
6. cikk / 21 Jubileumi jutalomra és végkielégítésre való jogosultság a munkáltató jogállásának megváltozása esetén
Kérdés: 34,5 éves (egy munkahelyen eltöltött) közalkalmazotti jogviszonyomat a fenntartó önkormányzat – új kft. létrehozása miatt – megszünteti. 2022-ben lesz 40 éves munkaviszonyom, jogosultságom a nyugellátásra és a jubileumi jutalomra. Ebben az esetben végkielégítésre számíthatok-e, illetve, mivel 5 év múlva tölteném a 40. évet, jelent-e ez valamit? Mindenképpen szeretnék a jubileumi jutalmamhoz ragaszkodni, amit csak egy másik közalkalmazotti állás betöltésével tudok elérni. Arra van-e lehetőség, hogy ha a kft.-ben maradok, időarányosan kifizessék a jubileumi jutalmat?
7. cikk / 21 Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott
Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
8. cikk / 21 Munkáltatói névváltozás
Kérdés: Cégünk idén felveszi az anyavállalat nevét, ám minden más adatunk (pl. cégforma, adószám, székhely, cégjegyzékszám) változatlan marad. Ez a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül? Az üzemi tanáccsal nem konzultáltunk. A munkaszerződéseken, fennálló egyéb megállapodásokon (pl. tanulmányi szerződések) hogyan kell ezt a módosítást átvezetni? Szükséges-e új munkaszerződéseket készítenünk? Ha igen, akkor mit tüntessünk fel a munkaviszony kezdetének? Van-e bármi más teendő munkajogi szempontból munkavállalóink esetében?
9. cikk / 21 Változás a munkáltató személyében – a felmondás lehetősége
Kérdés: A munkáltató személyében történő változással kapcsolatban kérdezzük: cégünk 2015. március 31-gyel másik négy cégbe olvad be (egy cég lenne a jogutód) úgy, hogy 70 dolgozóból 11 dolgozónak fel akarnak mondani december 31-gyel. Állami cégekről van szó, cégcsoporton belüliek. Az indok hat dolgozó esetén az, hogy a másik négy cégben nincs szükség a munkájukra. A másik öt dolgozónak, akik pénzügyi, számviteli, munkaügyi, biztonsági területen dolgoznak, 2015. március 31-gyel mondanának fel, mivel nekik kell végigvinni a cég megszűnésig az adott területen felmerülő munkákat. Az öt dolgozónak még felvetettek egy alternatívát, hogy ha felajánlanak nekik munkát, s elfogadják, akkor úgy mehetnek át a másik cégbe, mintha utcáról jövő teljesen új munkavállalók lennének, azaz az eddig szerzett éveiket nem vihetik át. S még az is elképzelhető, hogy nem az eddigi munkakörükben dolgozhatnának tovább. Viszont ha nem fogadják el a felkínált állást, akkor felmondanak nekik. Milyen indokkal tehetik, hiszen az Mt. 66. §-ának (3) bekezdésében szereplő indokra nem hivatkozhatnak? Azt is lehet hallani, hogy a többi 59 dolgozót is úgy akarják átvenni, hogy a jelenlegi cégnél megszerzett éveiket nem akarják elismerni. Mindez mennyire jogszerű?
10. cikk / 21 Munkáltató személyében bekövetkező változás kritériumai
Kérdés: 2012 októberében végelszámolással megszüntettük cégünket, melyen keresztül több kollégával nőgyógyászati magánrendeléseket végeztünk. A céget törölték, az ott dolgozó recepciós munkaviszonya megszűnt. Időközben alapítottunk néhányan egy új céget, tevékenységi körünk azonos. A volt recepciósunk megkeresett minket és felszólított, hogy állítsuk helyre a munkaviszonyát, mert szerinte munkáltatói jogutódlás történt. Kérését elutasítottuk, mert semmilyen jogügylet nem jött létre a két cég között, és az Mt. alapján a jogutódláshoz valamilyen jogügylet is szükséges. A volt munkavállaló mégis bírósághoz fordult. Megalapozott lehet a követelése az új cégünkkel szemben?
