4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Szakképesítési szintek és besorolás
Kérdés:
Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.
2. cikk / 4 Sürgősségi szakápoló illetménynövekedése
Kérdés: Egészségügyi intézményben két közalkalmazottunk sürgősségi szakápoló (55 723 15) végzettséget szerzett. Kinevezésük alapján mind a ketten a sürgősségi betegellátó egységben dolgoznak Ekategóriás ápolóként (végzettségük OKJ 54 ápoló). A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján jogosultak-e a további szakképesítés esetén járó 5%-ra?
3. cikk / 4 Besorolás társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó szakképesítéssel
Kérdés: Intézményünk dolgozója a Szakkép. tv. 12. §-a értelmében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54343050000000 számú társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó megnevezésű szakképesítéssel rendelkezik. A Kjt. alapján fenti OKJ-s azonosító számú végzettséggel mely kategóriába sorolható be? Tudomásunk szerint az E kategóriába, de erre kérjük szíves megerősítésüket.
4. cikk / 4 Egészségügyi szakképesítések megfeleltetése és a besorolás
Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.