Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban kiesettidőtartamokra állapít-e meg díjazást a munkáltató, vagy sem (pl. távollétidíjat vagy a munkaszerződés szerinti személyi alapbért fizeti). Az Mt. alapjándíjazás nem jár, a felek azonban a tanulmányi szerződésben a munkáltatófizetési...csolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően, vagy azt követően történt-e. Időbérben foglalkoztatottakesetén azonban nem az irány­adó időszakban érvényes személyi alapbért kellszámításba venni, hanem az átlagkereset esedékessége időpontjában, azaz akifizetésének időpontjában érvényes.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...rövidebb teljes munkaidő abban különbözik arészmunkaidőtől, hogy nem érinti a munkavállalók munkaszerződésébenmegállapított személyi alapbérét. Rövidebb teljes munkaidőben ugyanis továbbrais a munkaszerződésében meghatározott személyi alapbére jár. A hosszabb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.