Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet a válaszából: […] ...ki. Ez alól egyedüli kivételt a készenlét/ügyelet pótléka képez, ahol a havi átalány a tényleges munkavégzésre (ami minden esetben rendkívüli munkavégzés) járó díjazást is magában foglalhatja. Ebből következően, ha a munkavállaló rendkívüli munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen ezzel jelentősen meghosszabbítható a szabadidő kiadásának határideje [Mt. 143. § (5)–(6) bek.]. Megjegyezzük, hogy a rendkívüli munkavégzésért biztosított szabadidőt a törvényi határidőn belül akkor is ki kell adni a munkavállalónak, ha annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az Mt. értelmezésében a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Rendkívüli munkaidő – a bérpótlék elszámolása

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló a bérpótlékra nem tételes elszámolás alapján, hanem havi átalányként jogosult [új Mt. 145. § (2) bek.].Ha a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabadidő jár a munkavállalónak, az nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Készenlét vagy rendkívüli munkaidő

Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?
Részlet a válaszából: […] ...tudjon állni [új Mt. 110. § (3)–(4) bek.]. Például ha a munkáltató péntek éjszaka kívánja igénybe venni a munkavállalót rendkívüli munkavégzésre, ám a munkavállaló éppen 200 km-re egy lagziban ünnepel, úgy nyilvánvalóan nem fogja tudni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása

Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ellenérték illeti meg [Mt. 147. § (1) bek.]. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munka­időt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Rendkívüli munkaidőért járó ellentételezés

Kérdés: Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?
Részlet a válaszából: […]  Jól olvasták az új Mt. 143. § (1) bekezdését, ugyanis azérintett törvényhely szerint a munkavállalónak – munkaviszonyra vonatkozószabály vagy a felek megállapodása alapján – ötven százalék bérpótlék vagyszabadidő jár – a munkaidő-beosztás szerinti napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Műszakpótlék – percekre?

Kérdés: Vállalatunk két műszakos munkarendben üzemel (6-14 óra, illetve 14-22-ig tart a két műszak). A hétvége szabad. A munkaközi szünet ledolgozása miatt a műszakokat 6-tól 14 óra 20 percig, illetve 14 óra 20 perctől 22 óra 40 percig szeretnénk módosítani. A délutáni műszakpótlék mértéke 15%, kérdésünk, hogy az első műszak esetén a 14 óra utáni 20 percre jár-e ez? A második műszak esetén pedig a 22 óra utáni 40 percre 15%-os vagy 30%-os bérpótlék jár? Az Mt. változásai miatt 2012. július 1. után a felsorolt pótlékok hogyan fognak alakulni?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 146. §-a értelmében a több műszakosmunkaidő-beosztásban (azaz ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonkéntrendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rendkívüli munkavégzés munkaidőkeretben

Kérdés: Közétkeztetésben dolgozom, havonta háromszor szombat-vasárnap 5 órás munkára berendelnek, hétköznap napi 8 órás munkát végzek, néha 6 napon is egymás után. A beosztástól függően hét közben 1-2 nap, havonta 1 hétvége szabad. Jár-e túlórapótlék vagy pluszszabadnap az ilyen munkavégzések után?
Részlet a válaszából: […] ...a kollektív szerződés kivételt tehet. Ekkor viszonthavonta egyszer a pihenőnap kiadása sem kötelező vasárnap [124. § (7) bek.].Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ellenérték illeti meg [Mt. 147. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kiesett időnél több idő ledolgozására kötelezze amunkavállalót, illetve hogy az így ledolgozott időre bért ne fizessen.Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástóleltérő munkavégzés [Mt. 126. § (1) bek. a) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.