49 cikk rendezése:
1. cikk / 49 Pihenőnap-beosztás – törvényi minimumok
Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
2. cikk / 49 Készenlét megszervezése – az időkorlátok
Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
3. cikk / 49 Készenlét díjazása – a kollektív szerződés szabályozásának korlátja
Kérdés: A munkáltatónknál heti 80+48 = 128 óra a készenlét, kivéve, ha kétszer kell teljesíteni. A készenlétet nem fizetik ki kb. 4 éve (előtte kifizették). A rendkívüli munkavégzést viszont kifizetik. Ezt a kollektív szerződésben próbálták megfogalmazni úgy, hogy a havibér tartalmazza a készenlét díjazását is, ami szerintem törvénytelen, mivel a kollektív szerződés nem tartalmazhat rosszabb kondíciókat, mint az Mt. Esetleg rosszul tudom?
4. cikk / 49 Készenlét elrendelése – díjazás nélkül
Kérdés: 5+2-es munkarendben dolgozom, szellemi tevékenységet végzek egy ipari vállalatnál. Havi egyhetes gyakorisággal írnak elő készenlétet, de nem fizetik ki. Kihez lehet fordulni?
5. cikk / 49 Heti pihenőidő – egyenlőtlenül beosztva
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban a heti pihenőidő kiadását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén [Mt. 106. § (3) bek.]? A törvényben előírt "hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő" szövegrész alatt azt is lehet érteni, hogy például: munkavégzést követő 8 óra pihenőidő, majd munkavégzés, utána 14 óra pihenőidő, majd megint munkavégzés, utána egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli, vagyis 22 és 7 óra közötti időintervallumtól induló 24 óra pihenőidő = 46 óra heti pihenőidő? A heti pihenőidőt gyakorlatilag így három részletben is ki lehet adni, és a munkavégzéseket követő pihenőidők (8-14 óra) valójában a 48 (40) órás heti pihenőidő részei is lehetnek? A törvényt úgy kell értelmezni, nem előírás az, hogy ahány alkalommal munkát végzett a munkavállaló, annyi alkalommal jogosult lesz egyrészt a 11 órás napi pihenőidőre és másrészt ezenfelül még külön, hetenként 48 órát kitevő heti pihenőidőre, vagyis a napi pihenőidő és a heti pihenőidő kiadása tekintetében a gyakorlatban átfedések is lehetnek? Ellentétben a heti pihenőnap kiadásának szabályaival [Mt. 105. § (1) bek.], a heti pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül, vagyis az nem jogszerű megoldás, hogy a munkavállaló az egyik héten 24 óránál kevesebb megszakítás nélküli pihenési lehetőséget kap, majd egy másik héten kompenzálásként pedig kétszer 24 órát? Ha egy négyhetes munkaidőkeretben a munkavállalónak kiadnak négy alkalommal 8 órás, négy alkalommal (22-8) = 14 órás pihenőidőt, és négy alkalommal (ebből 1 vasárnap) pedig egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt, vagyis minden héten 46 órát, és ezenfelül az egyik héten még + 8 órát, akkor az előírt heti 48 órás heti pihenőidő 13 részben történő kiadása megfelel a törvényben foglaltaknak, mert a 4 × (8+14+24) + 8 = 192 ugyanannyi, mint 4 × 48=192?
6. cikk / 49 Készenlét díjazása átalányként
Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
7. cikk / 49 Pihenőidőre elrendelt túlóra munkaidőkeretben
Kérdés: Úgy is meghatározható a munkaidőkeret, hogy ne egy naptári éven belül legyen mind a négy hónap? Például, idén novembertől tartana 2020 februárjáig. Úgy kalkulálunk, hogy a keretben nem tudjuk majd biztosítani teljes egészében a munkavállalót megillető heti pihenőidőt. Ha a keret átlagában a pihenőnapot vagy a 48 óra pihenőidőt nem kapta meg a munkavállaló, akkor a keret zárásakor fizetnem kell neki pihenőnapi pótlékot az elmaradt pihenőidő helyett? Ha esetenként még a 40 óra pihenőidőt sem kapják meg a dolgozók, de fizetünk pihenőnapi pótlékot, akkor az jogilag helyes eljárás? Lehet-e a pihenőnapi túlóra helyett két pihenőnapot adni bérpótlék nélkül?
8. cikk / 49 Fiatalok és kismamák – az egyenlőtlen munkaidő-beosztás korlátai
Kérdés: A hatórás részmunkaidőben foglalkoztatott fiatalkorú, illetve kismama dolgozhat-e nyolc órát, ha a munkaidő-beosztása előre így készült, és egy másik napon csak négy órára van beosztva, vagyis a munkaidőkeretben nem lesz túlórája?
9. cikk / 49 Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt
Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
10. cikk / 49 Éjszakai rendkívüli munkavégzés kockázata – a készenlét elrendelésének hiányában
Kérdés: Cégünk 24 órás hibaelhárítási szolgáltatást nyújt ügyfeleinknek. Ez azt jelenti, hogy a karbantartó kollégáknak rendszeresen kell készenlétet is adniuk a munkaidejükön kívül. A törvény havonta 168 óra készenlét elrendelését engedi meg. Létszámhiány miatt viszont ez nekünk nem elegendő ahhoz, hogy minden megyében, mindennap legyen hibaelhárításra igénybe vehető kolléga. Akkor is kötelezhetjük a munkaidőn kívül hibaelhárításra a munkavállalót, ha hivatalosan nem rendeltünk el neki készenlétet? Ilyen esetben hogyan kell elszámolni a munkabért?